A szakmaspecifikus, gyakorlatorientált képzési modell lehet a záloga a magyar agrárium további sikereinek – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Székkutason.
Nagy István az ötödik alkalommal megrendezett székkutasi regionális szántóverseny megnyitóján elmondta: a földművelésügyi tárca kiemelten fontosnak tartja a mezőgazdasági oktatás és szakképzés új alapokra helyezését, ezért kezdeményezte egyes mezőgazdasági képzést végző intézmények fenntartói jogának átvételét. A cél a közép- és felsőfokú oktatásban is csak a minél felkészültebb szakembergárda képzése lehet, ezzel egyidejűleg igazodni kell a munkaerő-piaci szükségletekhez is – tette hozzá.
A politikus kiemelte, hogy az elméleti képzettség az oktatási intézményekben ugyan megszerezhető, a szükséges gyakorlat elsajátításában azonban óriási szerepe van például a szántóversenyeknek. A szántás színvonala ott a legmagasabb, ahol az ilyen versenyek a legnagyobb tradícióval rendelkeznek – mondta, hozzátéve: Magyarország e téren jól áll, hiszen az 1840-es évektől kezdve már dokumentáltan szerveztek „ekeversenyeket”.
Az ágazat elmúlt években elért eredményeiről szólva kimelte, hogy az agrárium a gazdasági válság közepette tudott húzóágazattá válni. 2014-ben a magyar mezőgazdaság újabb rekordot ért el 2410 milliárd forintos kibocsátásával, ami folyóáron 42,9 százalékkal haladta meg a 2010-es értéket, miközben a foglalkoztatottak száma is 10 százalékkal emelkedett.
A hosszú távú versenyképesség szempontjából fontosnaka nevezte, hogy a mezőgazdasági beruházások 2010 és 2014 között 53,5 százalékkal bővültek, és emelkedett az öntözött területek nagysága is, amely 2013-ban meghaladta a 104 ezer hektárt.
A székkutasi regionális szántóversenyen hat kategóriában mérik össze tudásukat a gazdálkodók: rajthoz állnak a 2-3 és 4-5 fejes ágyekét, a 2-3 és 4-5 fejes váltva forgós ekét húzó traktorok vezetői, valamint a lófogatosok és veterán traktorosok is.
