Merjünk kicsik lenni! – mintha az elmúlt évek búskomor ellenzékének ez lenne a mottója. Nem
számít milyen szemüvegen keresztül nézik Magyarország teljesítményét, eszeveszettül
keresve mindig találnak hibát, és máris rohannak a reflektorfény elé. Hosszan lehetne sorolni
az ellenzék által felfedezett (többnyire sarkított) problémákat, amelyekkel két percig tudnak a
média napirendjére kerülni. Viszont érdemes megállni a legutóbbi, a Magyar Nemzeti
Kereskedőház (MNKH) 2015-ös eredményét érintő kritikákra.
Mielőtt rátérnék az MNKH (egyoldalúan megközelített) teljesítményére, kiemelnék néhány
fontos információt Magyarország export teljesítményéről, melyet az intézmény hivatott a
jövőben javítani. Historikus adatok támasztják alá, hogy 2012-ig hazánk külkereskedelmi
mérlegének javulását főként a folyamatosan csökkenő import tartotta pozitív tartományban.
A visszafogott fogyasztás nem mellesleg a gyenge teljesítményű válságkezelés egyik
mellékterméke volt. Ezt követően viszont lényegesen megváltozott a helyzet, és a bővülő
exportpiaci részesedésszerzésnek és a kedvező cserearányoknak köszönhetően 2015 végére
külkereskedelmi mérlegünk megközelítette a GDP 10 %-át. A piaci részesedés 2008 és 2012
között drámaian, 23 %-al csökkent, miután viszont évente közel 8 %-al bővült. Mindeközben
Magyarország volumen export teljesítménye 2010 óta 30 %-al növekedett, tavaly
átlépve a 100 milliárd eurós határt.
Az, hogy Magyarország jobban teljesít, a kormány tudatosan megválasztott külgazdasági
politikájának (is) köszönhető. A kormány helyesen ismerte fel, hogy a biztosabb alapokon álló
exportpiacaink mellett, szükséges új piacok felkutatása is, mely egyik eleme a keleti illetve déli
nyitás.
Ennek egyik eszköze a három éve megalapított MNKH, amely korántsem ördögtől való, ahogy
egyes ellenzéki szakértők állítják. Hasonló intézmények sikerrel működnek az USA-ban és az
Európai Unió számos tagállamaiban (Németország, Ausztria, Svédország, Dánia, stb.).
Lényeges elem, hogy az MNKH-hoz hasonló intézmények sikerét nem pusztán a mérleg szerinti
eredményükben, hanem az általa nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő partnercégek
sikerességében (is) szükséges mérni.
A sajtóban is többször és leginkább torzítva megjelenő 6 milliárd forintos veszteség magasnak
tűnhet. De, ha hozzátesszük, hogy a már 60 országban jelenlévő MNKH partnercégei 2015-ben
895 milliárd forint export árbevételt realizáltak (135 milliárdos éves növekedés mellett), a
felnagyított negatív eredmény eltörpül. Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi
költségnövekedés egyik legnagyobb eleme a több mint duplájára növő kereskedőház hálózat.
Ezen házak és irodák segítenek platformot teremteni azon sikeres vállalkozásoknak, amelyek
exportálni szeretnének. Egyszerűen fogalmazva a költség a Kereskedőháznál jelenik meg, míg
a bevételnövekedés és a profit a kis- és középvállalkozásoknál, ami viszont közvetve
Magyarország gazdaságát erősíti.
Összességében elmondható, hogy bármilyen gúnyos és kárörvendő megközelítés, amivel a
jelenlegi ellenzék próbál felszínen maradni, mindössze a teljes kép megismeréséig van
napirenden. Naivság azt képzelni, hogy az új piacokra nyitó külgazdasági politika egyik
szereplőjének szigorúan vett eredményessége egyik napról a másikra válik pozitívvá. A
tényleges mérőszám, hogy Magyarország exportteljesítménye folyamatosan rekordszinteket
döntöget, aminek mindannyian haszonélvezői vagyunk. Merjünk nagyok lenni!
