Alkonyat után hajnalodik

Magyar Hírlap

A világ és benne Európa történelme bizonyította, hogy a birodalmak nem örökéletűek, másképpen fogalmazva nem nőnek az égig.

Az európai polgárok szeme előtt lebeg még a nácizmus és a bolsevizmus rettenete. Háttérből irányított őrült figurák erőszakkal hitették el népeikkel, hogy csak rajtuk múlik a világ uralmának megszerzése. Pártérdekű ideológiák népszerűsítésével igyekeztek kiszolgálni a pénztőke urait.

Ma már Európa népe képes időben felismerni, ha akarata ellenére egy új birodalom alattvalói szolgasorsát kívánják ráerőszakolni.

Az USA pénzügyi háttérhatalmát biztosító körök és a hozzájuk csatlakozó neoliberális brüsszeli elit birodalmi álmokat sző. A megvalósításhoz két eszközt már bevetettek. Az egyik az Európára szabadított migráns invázió, melynek céljai politikai és vallási érdekeket szolgálnak, míg a másik a TTIP, a gazdasági globalizáció totalitásának lappangó formája, a multinacionális cégek államok feletti hatalmaskodása.

Valósággá válik Oswald Spengler víziója a nyugat alkonyáról, aki előrelátó bölcsességgel jelezte, hogy ha megjelennek az európai birodalmi elképzelések, a nyugati világ végveszélybe kerül. Most ismét itt tartunk.

A szerző jövőbelátása óta kialakult európai helyzet tovább bonyolódott. Az Unió alapítói olyan Európát akartak, amely a keresztényi civilizáció értékei szerint egységes erőtérben létrehozhatja az európai országok közösségét. Ez napjainkra azt jelenthetné, hogy Európa négy égtájához kapcsolódó nemzetek sorsa elválaszthatatlanná válik. Mindezt igazolja, hogy ma már 28 tagállam közössége jelenti az Európai Uniót.

A nyugati szellemű, neoliberalizmussal átitatott brüsszeli bürokrácia azonban az első komoly kihívásra, a migráns invázióra sem tudott választ adni és kapitulált. Az Európai Unió elkényelmesedett kontraszelektált vezetői, elfeledve összuniós küldetésüket, a merkelizmus téves eszméje mögé bújva, túlélésre játszanak. Magatartásukkal és szolgalelkűségükkel az USA föderális államberendezkedését kívánják Európában meghonosítani. Az Unió így az USA szatelitjévé válna, feladva szuverenitását. Bekövetkezhet Spengler nem kívánt víziója, de az Európai Unió nemcsak a nyugat-európai országokból áll. Szerencsére az elmúlt időkben a kelet-közép európai nemzetek, a balti államok és a Nyugat-Balkán országai felismerték, hogy a jólétben délutáni álmukat éjszakába nyúlóan alvó brüsszeli elit elérte az obsitos kort. Ideje távozniuk, nem engedhetjük, hogy a Wilkommenskultur és a TTIP vírusai Európát arra kényszerítsék, hogy felvegyük az utolsó kenetet.

Az Unió megújításának igénye a szabadság értékét megbecsülő, a II. világháború utáni szovjet gyarmatosítást elszenvedő országok felől jön. Spengler víziója szerinti nyugat alkonyát szerintünk, a természet rendjének megfelelően, a kelet hajnala követi.  Így Európa nyugati országai ismét megláthatják az erkölcs és a jog harmonikus együttlétének szükségszerűségét. Segítséget kapnak ahhoz, hogy felismerjék az európai kultúra évezredes gyűjteményének azt az értékét, amely a civilizáció magas fokához vezetett.

Világossá vált, hogy az európai polgárság megunta uniós vezetőinek tehetetlenségét. Ők újító cselekvések helyett a tagországok szuverenitásába történő beavatkozást választották. A polgárok éberségét azonban így nem lehetett elaltatni. Az európaiak többségi erővel őrzik keresztényi identitásukat és figyelemmel vannak az ó és újszövetség tanításaira, nem kérnek vallásháborút, ugyan tisztelik az iszlám vallást, de csak a maga helyén és azzal nem kívánnak azonosulni.

Elkerülhetetlennek látszik az uniós alapszerződés felülvizsgálata és az Unió szervezeti rendszerének átalakítása. Az európai polgárok többségének akarata továbbra is az unió egyben tartására irányul.
Azonban nem tűrhető tovább, hogy az európai unió a feje tetején egyensúlyozzon. Primátust élvez a politika, amit a gazdaság követ, míg a társadalom érdekei a harmadik helyre szorulnak. Ez az osztályozás téves zsákutcába vezet, vagy bolyongást okoz úttalan utakon.

Polgáraink érdeke fordított sorrendet kíván. Legfontosabb a társadalom, a gazdasági érdekek figyelembe vétele és a politikai szempontok csak a harmadik helyre kerülhetnek.

A CÖF-CÖKA a polgárok véleményére alapozva megszüntetné az Európai Parlament ad hoc politikai primátusát, mert annak gyakorlata mérgezi a demokráciát, és e klasszikus fogalom értelmezésének káoszosítását eredményezi. A szubszidiaritás megerősítésével a pártpreferenciák harcának helye, figyelembe véve a nemzeti szuverenitás ez irányú elsődlegességét, az adott ország parlamentjeiben van. A tagországok országgyűlési választásainak eredményét nem írhatja felül a más országokból származtatott pártpreferencia arány.

A politikai szempontok uniós képviseletét így szűkebb körben a közös külpolitika mentén érdemes újra szabályozni. A pártpolitikai harcokból fakadó ideológiai és izmus háborúk uniós parlamenti vitáit Európa polgárai nem kívánják finanszírozni.

A kontinensek közötti gazdasági verseny azonban nagyobb figyelmet és az EU szakember gárdájának megerősítését kívánja.

Az ET miniszterelnökeinek döntési kompetenciája megkérdőjelezhetetlen, csakúgy, mint a szakminiszterek közösségének a döntésekhez adott ajánlásai, amelyek a végző állásfoglalás kialakításához vezetnek.

A törvényalkotás feladatait kiváló jogászok készítsék elő és a miniszterelnökök egyetértése után a tagországok parlamentjei emeljék jogerőre. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság megszüntetése vagy drasztikus átalakítása csökkentheti a brüsszeli bürokráciát és növelné az apparátusok hatékonyságát.

Elkerülhetetlen a tagországok akaratából közös üggyé váló, azt intéző apparátusok feladatkörének pontosított kialakítása is.

Ne feledjük az Uniót alapító atyák intelmeit: a tagországok polgárai joggal várják el, hogy személyes sorsukat befolyásolhassák. Európa országainak uniós szövetsége csak akkor lesz hosszú életű, ha nemzetei szuverenitását tisztelet övezi. Azok a törekvések, amelyek erővel a szövetséges államok fölé helyezett mesterkélt demokráciával kívánnak birodalmi viszonyokat előidézni, nemcsak a nyugat, hanem egész Európára nézve jelenthetik, az alkonyattal járó következmények váteszi teljesülését.

 

Csizmadia László
CÖF-CÖKA elnök

Szerző
Csizmadia László
CÖF-CÖKA kuratóriumának elnöke

“Alkonyat után hajnalodik” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!