Tisztelt Bencze Izabella !
Ebben a keserves helyzetben amibe kerültünk nagyon jól esett és megörvendeztette szívemet az Ön szeretetteljes felhívása, hogy hallgassuk meg időseink történeteit.
Én 83 éves vagyok és megírtam Anyám történetét, mely az enyém is.
Nem mertem elküldeni senkinek /csak a családom ismeri/ és nagyon örülnék, ha Önnek elküldhetném. Csak 24 oldal és nem unalmas olvasmány.
Kívánok Önnek minden jót és Isten áldását kérem Önre, mert munkássága javunkra szolgál és felhívása örömet adott az öregeknek
Tisztelettel
Dr.K.L-né
______________________________________________________________________________
Kedves Izabella!
Köszönöm szépen az “Időseink” c.írását. Ezt minden most érettségiző diáknak olvasásra ajánlanám.
Minden jót! Üdvözlettel Gy.M.
__________________________________________________________________________
Kedves Bencze Izabella!
Csodálatos írás!!! Bizony így volt, én még nagyon jól emlékszem mindenre!!!
Köszönöm , mi öregek és a szüleim, nagyszüleim nevében is!
Isten áldja és segítse áldozatos munkájában!
Tisztelettel és nagy szeretettel: Sz.K.
82 éves keramikusművész.
_________________________________________________________________________________________
Kedves Bella!
Megkönnyeztem Időseink c. cikkedet, s máris továbbítottam nagyobb családunk tagjainak, meg a Facebook-ra is ajánlottam.
Köszönjük szépen nemes és oly nagyon fontos gondolataidat!
Ma, Húsvét után az első vasárnap az Irgalmasság vasárnapja van – itthoni karanténunk délutáni békéjéből köszöntelek Téged és családod sok-sok szeretettel:
H.E.
______________________________________________________________________________
Kedves Izabella!
Csak a hálás köszönet hangján tudom értékelni a Magyar Hírlapban megjelent írását. Sok mindent olvastam már Öntől, de ez olyan mélyen hatolt belém, hogy erre nincsenek szavak.
Legjobb, ha idézem a percekkel ezelőtt a Miniszterelnök Úrnak küldött levelemet.
Kedves Izabella!
Ön megidézte a gyermekkoromat, amikor megszólaltak a légiriadó szirénái. A tanító néni gyorsan hazazavart, mert nem volt óvóhely az iskolában. Otthon sem. A fáskamrában szorított magához a mamám. Megkezdődött Budapest bombázása. Az első bomba a városmajori templomot találta el. A környező házak redőnyeit a légnyomás kiszívta. Lógtak az utcára.
Nem sokkal később már az egész Soroksári út lángokban állt.
Nem folytatom, mert túl hosszú és eseménydús 84 év története. Több napra leköti most az emlékezetemet. Az idő megszépít? Sok mindent nem. Soha
Tisztelettel, hálával és üdvözlettel: D.E.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
84 éves vegyészmérnök vagyok. Ma Bencze Ilona írását olvastam a Magyar Hírlapban. Nem emlékszem, hogy valaha is olvastam ilyet, ami csak közel hasonló hatással lett volna rám. Tudom, hogy sok idős embernek sokat jelent az élete fenntartáshoz a 13. havi nyugdíj. De sokszor még többet jelent, ha olyan ember szól hozzá, aki érti, hogy mit élt át egy korombeli az élete során. Többször elolvastam, miközben az életem emlékkockái leperegtek előttem könnyeimmel együtt. Izabellának személyes ismeretség híján kézcsókomat küldeném
Később megtekintettem a FIDESZ hírlevelét az Ön videóival. Ebből kimásoltam egy sort:
Idős honfitársaink a bajban is számíthatnak a kormányra.
Önre, és Szijjártó Úrra biztosan. Sőt, családommal, unokáimmal együtt óriási terhelésük és munkabírásuk miatt aggódunk az egészségükért. Matolcsi úr és csapata gazdasági munkában mit tett a nemzetünkért, én képes vagyok a legmagasabbra értékelni.
Visszatérve az idézetre. Úgy ítéli meg a Miniszterelnök úr, hogy ez minden egyes kormánytagra igaz? Én nem. Az okát – alkalom adtán–Varga Mihály pénzügyminisztertől megtudhatja, akitől egy fillért sem kértem, csak pénzügyi csalás dokumentumainak személyes átadása után választ vártam. Ez 2016. december 23. történt a FIDESZ irodában Ma már nem tartok válaszára igényt. De sajnálnám, ha ismét elveszítenénk, a II kerületet.
Tisztelettel: Dr D.E.
