A Francois Hollande szocialista államfő által kezdeményezett reform nem más, mint egy – alkotmánymódosítást is igénylő – törvényjavaslat-csomag. Ez a javaslatcsomag, amely a „Nemzet védelmében” címet viseli, két elemből áll össze. Az egyik passzus a szükségállapotról rendelkezik, a másik pedig az állampolgárság megvonását szabályozza. Mindkét törvényről külön-külön szavazott már a parlament alsóháza, és átengedték azokat.
Az 577 tagú Nemzetgyűlésben (alsóház) végül 317 képviselő támogatta az alkotmányreformot tartalmazó törvénycsomagot, 199-en szavaztak ellene, 51-en pedig tartózkodtak. (Az alsóházban egyébként a szocialistáknak pont nincs abszolút többsége – annál kettővel kevesebb mandátumuk van.)
A vitatott második passzus az alsóházban csak szűk többséggel ment át, ugyanis 162 szavazattal 148 ellenében, 22 tartózkodás mellett támogatták a képviselők. Az elfogadott szöveg szerint az állampolgárságtól való megfosztás kiegészítő büntetés, amelyet egy büntetőbíró szabhat ki a nemzet alapvető érdekeit sértő vagy terrorista bűncselekmények esetében. A módosítást azért akarják sokan, mert jelenleg a francia polgári törvénykönyv 25. cikkelye alapján, ha valaki legalább 10 (különleges esetben 15) évvel korábban szerzett francia állampolgárságot, ettől nem foszthatják meg, védettnek minősül, és még akkor sem vehetik el francia útlevelét, ha terrorista cselekményben vett részt, vagy államellenes cselekedetet hajtott végre, vagy másik állam érdekeit szolgálta Franciaországgal szemben. Az új javaslat elfogadásával válna lehetővé, hogy megfosszák francia állampolgárságuktól a terrorizmusért elítélt kettős állampolgárokat.
A jobboldali többségű Szenátus elé várhatóan márciusban kerül a törvényjavaslat. Az alkotmánymódosítás végleges elfogadásához pedig a Nemzetgyűlés és a Szenátus Versailles-i együttes ülésén (Kongresszus) a képviselők és szenátorok 3/5-ös támogatására lesz szükség, ami egyelőre – a második passzus okozta megosztottság miatt – bizonytalan. A kellő számú szavazat csak abban az esetben lesz meg, ha az ellenzéki jobboldal és a centristák egy része is a reform mellé áll, a szocialisták pedig nem megosztottak. Ez viszont a második passzusról kedd este rendezett nemzetgyűlési szavazás után, amelyen csekély többség támogatta a szöveget, elérhetetlennek látszik. De még ha el is fogadná a Kongresszus, ezután az Alkotmánytanácsnak (a francia legfőbb bírói fórumnak) is át kell tekintenie a szöveget, mielőtt módosítanák a francia alkotmányt.
A francia nemzetgyűlés korábban már jóváhagyta (jelentős többséggel) a terrorveszély kapcsán kezdeményezett alkotmánymódosítás első passzusát. Az első törvényjavaslat a rendkívüli állapot szabályozásáról rendelkezik. A jelenlegi hatályos, 1955-ben elfogadott és tavaly novemberben szigorított törvényhez hasonlóan a maximálisan 12 napra kihirdethető rendkívüli állapotot csak a parlament hosszabbíthatja meg egy olyan törvénnyel, amelyben annak időtartamát szabályozza. A hosszabbítás maximum négy hónapig tarthat, s csak egy újabb parlamenti szavazással újítható meg.
