- szeptember 27.
Egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi XCVII. törvény elfogadása. Az elfogadott törvénymódosítás nyomán a tiltott szerencsejáték megakadályozása érdekében a játékosok számlatranzakciójának teljesítését is letilthatják a jövőben, emellett a módosítás érinti a játékosok személyi azonosítására vonatkozó szabályokat is. Az engedéllyel rendelkező online kaszinóknál és távszerencsejáték-szervezőknél személyi okmányok másolatával is igazolhatják magukat a játékosok, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala rendszerén keresztül pedig az útlevél és a jogosítvány is alkalmas lesz az azonosításra. – Az állam szigorúbban léphet fel azokkal a tiltott online szerencsejáték-oldalakkal szemben, amelyek Magyarországon keletkezett jövedelmük, játékbevételük után nem fizetnek adót, illetve a pénzmosás- és terrorizmusellenes hatóságok számára elérhetetlenek. Emelkednek a bírságok is: a reklámblokkolás bírságmaximuma 1 millió forintról 10 millió forintra, az internetes blokkolás végrehajtását megtagadó elektronikus hírközlési szolgáltató bírságtétele 100-500 ezer forintról 1-5 millió forintra nő.
- október 11.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása. Az Országgyűlés az adózó és a támogatott megnevezését, továbbá a tranzakciók összegét is adótitoknak minősítette az adókedvezmények, jóváírások, a törvényben meghatározott célra nyújtott támogatások, illetve a törvényileg kedvezményezett célok esetében. Ugyanakkor nem minősül adótitoknak az adózók egy adóévben igénybe vett adókedvezményének, jóváírásának összesített mértéke, a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás összesített mértéke, és a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke. A törvénymódosítás ezzel párhuzamosan nem minősíti adótitoknak a nemzeti, illetve állami vagyont kezelő, azzal gazdálkodó támogatók esetében a támogatás adóévben összesített mértékét és az igénybe vett kedvezmény összesített mértékét.
- november 8.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása. A jogszabályváltozás értelmében a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szakmai munkája – az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatainak és a törvényben meghatározott további sportszakmai feladatainak az ellátása mellett – alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul. Az állami források tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése teljes egészében visszakerül a sportért felelős államtitkársághoz. A MOB-tól a szaktárcához kerül a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, az ezzel összefüggő hatósági feladatok és juttatások kifizetése, a Gerevich Aladár sportösztöndíj-rendszer működtetése, valamint a doppingellenes tevékenységgel és az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatok is. – A MOB tagozatai önállóvá válnak, és közfeladatokat ellátó köztestületekként működnek tovább: ilyen testület lesz a verseny- és élsporté (az olimpiai sportágaké), a nem olimpiai sportágaké, továbbá a fogyatékkal élőké, valamint a diák-, hallgatói és szabadidősporté. A jövőben az állami sportcélú támogatásokat miniszteri helyett kormányrendeletben szabályozzák.
- november 22.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény elfogadása. Az új törvény bevezeti az osztott perszerkezetet, amely az elsőfokú eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő két szakra osztja: perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Előbbiben történhet a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása, ennek lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereset- és az ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére (kivéve, ha az a fél önhibáján kívüli okhoz kapcsolódik). Az érdemi tárgyalási szakban a bizonyítás célirányosabbá válik. A hatásköri szabályok a törvényben a négyszintű bírósági szerkezethez igazodnak – továbbra is megmarad a két elsőfokú szint –, általános hatáskörhöz a törvényszékek jutnak. Ide tartoznak mindazon polgári perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket a jogszabály keretjelleggel határozza meg, ide sorolva például a vagyonjogi pereket. A törvényszéki eljárások során mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet. – Az új kódex a bizonyítással kapcsolatos szabályoknál új jogintézményként bevezeti a bizonyítási szükséghelyzetet, és rögzíti, hogy a jogsértően gyűjtött bizonyítékok nem használhatók fel, de tartalmazza a más eljárásokban keletkezett bizonyítékok bizonyító erejét is a polgári perben. A törvény emellett két kollektív igényérvényesítési formát tartalmaz: a közérdekből indított pereket és a társult pereket. Utóbbira a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, illetve a munkaügyi perekben lesz lehetőség. A közigazgatási perrendtartás szabályait ezután nem a polgári perrendtartás tartalmazza majd, a munkaügyi bíráskodás eljárási szabályai azonban továbbra is a Pp.-ben maradnak.
- december 6.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása. Eszerint a jövőben legalább három ajánlatot kell bekérni a közbeszerzési értékhatár alatti, de egymillió forintot meghaladó beruházásoknál. A kormány felmentést adhat a közbeszerzési kötelezettség alól, ha a támogatásból megvalósuló beruházások versenyeztetése – bizonyos sajátosságok miatt – nem szolgálnák a közpénzek hatékony elköltését. Ezeket a felmentéseket a kormánynak minden év március 31-ig a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia.
A nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvény (összegző módosító javaslat) elfogadása. A jogszabály kimondja, hogy a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztinációk szerint történhet. Az állam feladata az adott desztinációban elérhető szolgáltatások összehangolt tervezése, a mindezen desztinációkon belüli és országos szintű összehangolás, a szakmai tervezésnél és a források szétosztásánál egyaránt. A törvény a kormánynak felhatalmazást ad arra, hogy Magyarország turisztikai desztinációit – ezek közül az ún. kiemelt fejlesztési térségeket – kijelölje.
- december 12.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása. A jogszabály alapján egységesen 9 százalék lesz jövőre a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke. A törvényben rögzítették azt is, hogy bármely ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelem a szerzést követő ötödik évtől kezdve adómentessé válik (ez korábban ez 15 év volt). Az adóalapba számító összeg évente csökken.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása. A törvény alapján a jelenlegi 10, illetve 19 százalék helyett egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke. – A fejlesztési adókedvezményeknél arról rendelkeztek, hogy a 2017. január 1-jétől benyújtott kérelmeknél, bejelentéseknél a kedvezmény a beruházás üzembe helyezése utáni – vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb pedig a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását követő tizenhatodik adóévben vehető igénybe. Sporttámogatás esetében az adókedvezmény utoljára a támogatást követő nyolcadik év adójából vehető igénybe, és a sportnál is megszűnik a pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása. Jövőre két százalékponttal, 16-ról 14 százalékra csökken a kiva, a kisvállalati adó mértéke, ami 2018-ban további 1 százalékponttal, 13 százalékra mérséklődik majd.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása. A szociális hozzájárulási adó – és ezzel egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulás – mértékét 2017-re – a jelenlegi 27 helyett – 22 százalékban, 2018-ra pedig 20 százalékban állapítja meg a jogszabály.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása. Változik az építményadó: 2018. január 1-jétől adóköteles lesz az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép-védelmi törvény szerinti reklámhordozó – például óriásplakát –, és annak tulajdonosa fizeti meg az adót. A kivetés joga az önkormányzaté, és ha kiszab ilyen adót, akkor a mértékről is a település dönt.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása. A reklámközzétevők – vagy a nevükben eljáró hirdetésifelület-értékesítők – árengedmény kivételével vagyoni előnyt vagy más juttatást nem adhatnak a reklámközvetítőknek. Eddig csak a fordított esetet tiltotta a jogszabály. Emellett megemelték a kiszabható bírság mértékét.
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása. A sportigazgatási szerv a sportcélú ingatlan elidegenítéséhez vagy megterheléséhez szükséges hozzájárulást a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles kiadni, ha az elidegenítési, illetve a terhelési tilalomból hátralevő idő nem haladja meg az 5 évet, és az ingatlant az elidegenítéssel az állam szerzi meg, illetve a megterheléssel az állam szerez jogosultságot az ingatlanon.
- december 12.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása. A módosítással az Országgyűlés szigorította és kormányrendeleti körbe sorolta az ipari méretű szélerőművek és szélerőmű-parkok építésének, használatba vételének szabályozását. Az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell, és a jogszabályban megtiltották, hogy világörökségi és természetvédelmi területeken ilyen típusú létesítményeket állítsanak fel.
- december 13.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása. A kormány az indoklásban emlékeztetett, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) jövő ősztől már rendelkezésére állnak a nagy értékű külföldi bankszámlák adatai is, így könnyen kiszűrhetők azok, akik a Magyarországon keletkezett jövedelmük után nem fizették meg a közterheket. A módosítások nyomán esetükben a NAV az eltitkolt adó mellett adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresére rúgó késedelmi pótlékot szabhat ki, amennyiben az érintettek 2017. június 30-ig nem fizetik be önkéntesen az ekkor választható 10 százalékos közterhet.
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény elfogadása. A törvény keretrendszert ad az önkormányzatok településkép-védelmi rendelkezéseihez arról, hogy miként lehet közterületeken reklámozni, illetve bírságolni. A jogszabály alapján a kormány majd egy későbbi rendeletben határozza meg a részleteket, így például a kihelyezhető reklámhordozók paramétereit.
További fontos szavazások az Országgyűlésben (Őszi ülésszak)
- november 8.
Szavazás az Alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslatról. Az Orbán Viktor miniszterelnök által október 10-én benyújtott javaslatra csak a 131 kormánypárti képviselő szavazott igennel, a kétharmados többséghez 133 voksra lett volna szükség. Három ellenzéki honatya – Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter független képviselők – voksolt nemmel, tartózkodó szavazat nem érkezett. Az MSZP nem vett részt a szavazásban, az LMP és a Jobbik frakciója pedig nem nyomott gombot.
- november 22.
Az Alkotmánybíróság új tagjainak, valamint új elnökének megválasztása. Négy új alkotmánybírót választott az Országgyűlés: az eddig betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettesét választották meg tizenkét évre titkos szavazáson, kétharmados többséggel a képviselők. Az újra 15 fővel működő testület elnökének Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Alkotmánybíróság jelenleg elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesét választották meg.
