Van, amikor az ember örül annak, ha igaza lesz. Lehet örülni például egy baráti vita kapcsán, ha az álláspontom beigazolódik, megelégedéssel tölthet el az, ha valamit előre megsejtek, és végül úgy történik. Ilyenkor az ember megnyugvással hátradől; na, ugye, megmondtam!
Most azonban egészen biztos vagyok abban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr nem dől elégedetten hátra, megnyugvás és jó érzés sem tölti el, sőt, ezeknek éppen az ellenkezőjét érezheti. Pedig megmondta! Sokszor, sok fórumon, ország-világ előtt óva intette Európát a reá leselkedő veszedelemtől.
Voltak, akik legyintettek csak, voltak, akik egyenesen fasisztának titulálták kifordítva intő szavait, mások csak érzéketlennek tartották, olyannak, aki nem érzi át az üldözöttek problémáját. A nemzeti oldal az első perctől kezdve komolyan vette intelmeit, és mindent megtett azért, hogy a kormány által hozott védelmi intézkedések megvalósulhassanak. Természetesen mindez nem ment máról holnapra, hosszú hónapok teltek el közben. A lakosság a médián keresztül figyelemmel kísérhette a rendfenntartó szervek heroikus küzdelmét a beáramló migráns-haddal, heteken keresztül figyelhette az ide érkező menekültek életét, amely a pályaudvarokon és környékükön zajlott, tanúja lehetett néhány tüntetésnek, már-már zendülésnek, amit ezek az emberek rendeztek a szerintük nem megfelelő bánásmód miatt, majd mindenki megkönnyebbülhetett, mert a határzárnak hála, a helyzet rohamosan javult. Legalábbis látszólag. Azt azonban senki nem tudja, a valódi menekülőkkel, az életüket mentőkkel vajon hány rossz szándékú ember érkezhetett Európába, illetve Magyarországra. Orbán Viktor már az első menekülthullám érkezésekor felhívta a figyelmet a veszélyre. Legutóbb 2015. október 22-én az EU-s
Csúcstalálkozón: „Ez népvándorlás, amely gazdasági bevándorlókból, menekültekből és külföldi fegyveresekből is áll. Ellenőrizetlen és szabályozatlan folyamat, amelyben korlátlan a részt vevő emberek utánpótlása. Ez nem egy menekültválság, hanem egy olyan migrációs folyamat, amiben bevándorlók és fegyveres harcosok is vannak. Korlátlan utánpótlás áll rendelkezésre Szíriában, Pakisztánban. Az egész dimenziója, nagysága túlhaladja előzetes várakozásainkat” – mondta.
Orbán Viktor szerint veszélyt rejt a népvándorlás az egész európai kultúrára, a társadalmi struktúrára, az eddigi jogállamiságon nyugvó életmódunkra. Megkérdőjelezhető lenne a továbbiakban a szólás- és vallásszabadság, a jogegyenlőség, a nemek közötti egyenlőség, mivel a bevándorló tömegek magukkal hozzák saját kultúrájukat, vallásukat, szokásaikat. A Miniszterelnök szavait továbbgondolva sötét jövő rajzolódik ki, amennyiben nem védjük meg határainkat, nem csökkentjük minimálisra a bevándorlók számát: első lépésként „ párhuzamos társadalmak” alakulnának ki Európán belül, de idővel, a népesség számának változásával az arányok igencsak eltolódnának, és az európai szabad gondolkodás és viselkedés igencsak háttérbe szorulna, illetve idővel meg is szűnne.
A november 13-ai párizsi vérengzés beigazolni látszik szavait, annál is inkább, mert mint azóta kiderült, valószínűsíthető, az egyik merénylő éppen Magyarországon át érkezett Európába. Miniszterelnökünk pontos diagnózist állított ki, amikor azt mondta még október 22-én: „Európa jelenleg gazdag és gyenge, ez pedig a lehető legveszélyesebb kombináció”.
Most, néhány órával a sok halottat és sebesültet követelő vérfürdő után, vajon vannak-e még kételkedők? Természetesen nem szabad általánosítani, nem lehet minden egyes Szíriából, a bombázások elől menekülőben terroristát látni, de meg kell tenni a szükséges óvintézkedéseket!
A párizsi események sokkolták a világ közvéleményét. A hírportálok élő, egyenes adásban tudósítottak az eseményekről, eközben az államfők egymás után fejezték ki együttérzésüket az áldozatok családjának és a francia népnek. Ferenc pápa a harmadik világháborúként aposztrofálta a történteket, Hillary Clinton még keményebben fogalmazott: „gyökerestül kell kiirtani a dzsihadista radikális szervezeteket!”
Madonna sírva kérte stockholmi koncertjén a közönséget, néma felállással emlékezzenek meg a párizsi áldozatokról, az egyik közösség portálon a profilképek zöme szolidaritásképpen a francia trikolór színeibe öltözött.
A francia hadsereg az Amerikai Egyesült Államokkal együttműködve, november 15-én az esti órákban húsz bombát dobott le az Iszlám Állam szíriai központjára.
Nem tudjuk mit hoz a holnap? Sajnos bármennyire felkészült egy-egy ország titkosszolgálata, bármilyen szigorú is a különböző objektumok védelme, kiszolgáltatottak vagyunk az elvakult fanatizmussal szemben. Csak reménykedhetünk abban, nem lesz folytatás!
Molnár Tibor
