Tisztelt Elnök Úr!
Nagyon örülök, hogy a 2250 aláírás egyike vagyok, és dicséretes, hogy a CÖF-CÖKA vezetősége az ügy mellé állt.
Nagyon jó lenne, ha a gyerekek védelmében is felemelnék a hangjukat, vagy legalábbis elindítanának egy olyan szavazást, mint amilyet a „Vörös iszap Károsultjai” ügyében elindítottak.
Tudom, hogy Önnek már nincs iskolás gyermeke, így nem is tudhatja, hogy mennyit vannak az iskolában, és mennyire vannak leterhelve.
Mint szülő mélységesen fel vagyok háborodva, hogy a gyerekeknek mennyi időt kell eltölteniük az iskolában. A napi nyolc óra, ami a felnőtt ember munkaidejének számít nagyon sok. Amíg a felnőtt ember a napi nyolc órát ledolgozza, hazamegy és pihen. A gyerekek ezt nem tudják megtenni, hogy ha haza érnek leüljenek és pihenjenek, mert tele rakják őket egy csomó házi feladattal, utána ha még van ereje (ha nem alszik el a könyv fölött) készüljön a másnapi órákra. Ez már képtelenség.
Itt nem a pedagógus bérekről van szó, hanem a gyerekekről. Tudom, hogy a kormány mennyi mindet tett, és dicséret érte, de kérem, hogy adják vissza a gyerekeknek a gyerekkorukat!!!
Ha az a cél, hogy minél kevesebb gyerek tudjon egy jobb felsőoktatási intézménybe bejutni, akkor sajnos jó úton jár a kormány.
Mi Szülők nem ellenségei vagyunk a kormánynak, sőt támogatjuk, hogy minél hosszabb ideig ez a kormány maradjon. De be kell látni, ha rossz döntéseket hozott ebben a kérdésben a kormány. (Nem az a bűn ha hibázunk, hanem az, hogy nem akarjuk elismerni.)
Bár Ön azt írja, hogy a „Szervezetünk ezért jelzi, hogy a pedagógusok tüntetéseiről és a kormányzat folyamatban lévő reagálásaival kapcsolatban NEM foglalt állást.
Kérem fontolják meg döntéseiket, és hasson oda a CÖF-CÖKA vezetősége, hogy az EMMI ebben a kérdésben is a gyerekek védelmében és érdekében változtassa meg a döntését.
Szívesen részt vennék azon a kerekasztal egyeztetésen amit ebben az ügyben szervez a Kormány, de tudom, hogy ez lehetetlen. Arra kérem Önt juttassa el az illetékesnek ezt az írásomat.
Üdvözlettel: T.I.-né
___________________________________________
Kedves Alapítványi Vezetőség ! Szeretem és tisztelem mindazokat akik kiállnak a Nemzeti Kormányunk mellett.Vannak és lesznek is hibák,hiszen nem vagyunk tökéletesek,de a hazug hírgyártókat megvetem és a Sátán láncos kutyáinak tartom őket.Lassan már csak Orbán Viktor honlapját Facebookos híreit nézem és hallgatom meg,és természetesen az Önök közleményeit, s egy pár publicista írását,akikről tudom, hogy azonos nézeteket vallok velük.A többi törölve, mert az idegrendszeremet nem borzolom fel a sok aljas rágalmazással amik felelőtlenül elhangzanak.Legutóbb éppen a volt ávós verőlegény utódjától akadtam ki , aki szítja a jogtalan pedagógus követeléseket,s vannak akik birkaként mennek utána.Szeretném tudni ezek közül a „nagyszerű” pedagógusok közül ,ugyan hányan ismerik Majzik Mária művésznő csodálatos Himnusz szobrát és harangjátékát, amit 2006 ban a sötét Gyurcsány- Bajnai klán nem engedett Budapest frekventált helyén felállítani, így alakulhatott ki az a bizarr helyzet, hogy akárkit kérdezek meg ,senki sem tudja létezését ennek a csodálatos alkotásnak, hiszen Budakeszi nem a főváros központja !Mellékelem a fantasztikus művet !Üdvözlettel egy magyar szívű nagymama Szegedről M.-né P. A.
___________________________________________
Tisztelt CÖF!
A kúria elnökéhez címzett levelükre feltehetően csak azt a választ kaphatják, hogy persze, a joghoz nem értő állampolgároknak majd fejtágítót tartanak, hogy jobban megértsék a döntések hátterét. Ez nem fog megoldani semmit, A baj gyökere ott van, hogy sajnos a magyar törvények alapján folytatott joggyakorlat és az igazság-szolgáltatás nincs mindig köszönő viszonyban egymással. Biszku Bélát például azért nem lehet az 56-os megtorlások felelőseként elítélni, mert írásban sohasem adott ki személyesen ilyen utasítást, márpedig ha erre nincs konkrét bizonyíték, akkor az őt bűntelennek kell tekinteni. Politikai megnyilatkozásai és szóbeli utasításai „nem nyújtanak alapot” bűnösségének kimondásához.
K.P.
___________________________________________
Tisztelt Alapítvány!
Családomban is van pedagógus, akinek véleménye szerint a kollégái is összevissza beszélnek, de ha cselekedni kellene a helyzet javításáért már nem tesznek semmit. Miután mindennap szólnak a hírek a tüntetésekről, meglepő véleményeket hallottam.
Nem tudnak megegyezni egymás között a pedagógusok, a szülők, a pedagógusok-szülők, sőt a diákok-pedagógusok sem. Sőt sorolhatnám … Úgy tűnik valójában nem tudnak alternatívát ajánlani. Az embernek olyan érzése van, hogy mindenki csak a saját érdekét nézi. Kevesebb munkáért több pénzt, kevesebb tanulásért jobb lehetőségeket, illetve a szülők is hárítanak mindent az iskolára, összességében a végén a kormányzatra. A pártok pedig rátelepedtek a tüntetésekre, szintén a saját pecsenyéjüket süttetve.
G.E.
_______________________________________
Kedves CÖF-CÖKA Vezetőség!
Szerény véleményem szerint is politikai kampány a pedagódus megmozdulás,
DE: a CÖF is tehetne azért, hogy adják vissza a munkáltatói jogokat az iskolaigazgatóknak, és azt a jogot, hogy egy szerény keret fölött hadd rendelkezzenek, mert az nem tartható, hogy, amit sürgősen kell megoldani a zökkenőmentes iskolai élethez (kréta, ajtózár…) arra is a KLIKKRE kelljen várni.
DE ENNÉL SOKKAL SÚLYOSABB kérdés a kísérleti történelem könyvek (ált. iskolai) magyartalanító szellemisége!
Üdvözlettel: V.M.
________________________________________
