Tisztelt Csizmadia Úr!

Külföldi szabadságunkat töltjük a gyönyörű Horvát tengerparton. A híradót itt látva, /ZDF/ szomorúan és igen nagy felháborodással láttuk és hallottuk, hogy a Holland Sargentini asszony véleményét, írásos hazug jelentését az ott szavazók 70%-a elfogadta.  Több szempontból is elkeserítő ez a hazugság képviselet, amit az UNIÓ ottani képviselői, értéket hazudva, alacsonyítják le a valódi emberi értékeket. Egy egész országgal szemben követték el azt a sértő bánásmódot, amit Európa védelmében is képviselt Orbán miniszter úr és kormánya.

Európa minden szempontból csődben van. Az egyes tagállamok szuverén joga, belső értékeik megóvása, annak kiteljesítése határon belül. Lábjegyzetben persze hozzá írhatnám és most csak röviden, mennyi mindent tesz éppen az Orbán kormány a határainkon kívül élő magyar testvéreinkért. Milliók EUR ban áramlanak az iskolái és óvodák megmentésére, újra indítására, egyetemek tanító és nevelő értékeinek tárgyainak és a jobb oktatás megvalósításának feltételeinek biztosítására. Nem véletlen írtam, merre vagyunk szabadságon. Örömmel hallom párommal együtt, hogy az itt nyaralók nagy többsége magyarul beszélő honfitárs. Utalok arra, hogy szegénységben élünk. Valóban?

Az ittlévők kisgyermekekkel és még négylábú kedvenceikkel töltik megérdemelt pihenésüket.

Vissza az eredeti témához.

Az Unió részéről irigység, rosszindulat, a mindenáron eltaposni arckifejezések tükröződtek a látott képekből.

Egy UNIÓ-s ülésre is, a munkánkat és egymást tisztelve, rendes, ápolt külsővel kellene érkezni. Mackó felsőben véleményt mondani, pólóban, ápolatlan frizurával megjelenni, tiszteletlenség. De az a pár fej, aki éppen delériumon kívül van, ők sem oda valóak.

Tragédia az a képviseleti körülmény és szenny, ami ott látható. A stílus maga az ember, tudjuk jól. Nekik az sincs.

A sportpályán is egyenlő félként állnak ki a versenyzők. Mindenkinek megadva a tisztességes játékhoz való jogot. Itt, egy előre megbundázott meccs volt. S mi magyarok ennek vagyunk a szenvedői. Őszinte tiszteletem  a Miniszterelnök úrnak és minisztereinek, akik sok mindent feladva küzdenek egy nemesebb célért. Na nem a becsületüket adják fel értünk, hanem éppen a családtól vannak távol, míg más délután nyugodtan egy pohár ital mellett beszélget, relaxál, ők dolgoznak értünk. Tudom, ezt vállalták. De tisztelet a munkájukért, mert azt lehetne úgy is csinálni, ahogyan azt láttuk az olcsó mindenáron a másikat eltaposni kívánóknál.

S hát igen. Én magam igazi katolikus hívő vagyok. De nem csodálkozom, hogy az emberek elfordulnak az Egyháztól. Én magam inkább az Idősek otthonába és kórházakba járok, mert ott van igazán a tiszta, Istenközelség.

Milyen magukat keresztényeknek vallóak azok, akik hátba támadták az igazi keresztényi értékeket képviselő mostani Kormányunk?

Nemcsak politikusok között vannak megélhetésből hitvallóak, hanem bőven az Egyháznál is.

Emlékszem, az Orbán Kormány első ciklusában Orbán úr kint volt “kihallgatáson” s hangoztatta, mi Mária országa vagyunk. S az Egyház részéről  senki nem emelte fel a hangját, támogatásul. Nem a miniszterért, értünk Magyarokért, Szent István intelmeit és Krisztus parancsait követőkért.

Sok mindenről tudnék írni, itt van a cigányság kérdése is. Munka közelből tudom, a Kormány önti beléjük a pénzt.

Nem rabolom idejét, köszönöm, ha elolvasta levelem.

Összefogás, hit, szeretet még a legrövidebben leírható, talán mindenki számára érthető szavak. Érti mindenki, csak nem fogadja be. Akiket láthattunk élén Sargentini asszonnyal,  mindezek hiányában élők. Mert, ha birtokolnák eme erényeket, most ez a levél sem kellett volna , hogy megszülessen.

Tisztelettel üdvözlöm:

v. R. É.