„Menjetek be a szoros kapun…”
Gyűlnek a plüss állatok a nizzai emlékhelyen… tudósít épp az M1, látom is, egy állványszerű, fából készült valami emelkedik a járdán, körülötte halomban a virágok, s az oda zarándokló emberek… mire ez az írás elkészült, már asztalkát is helyeztek ki kondoleálás céljából a helyszínen…
Nizza a keresztény Európában van, püspöki székhely is. A városban egy bédekker szerint 10 templom található, köztük egy katedrális. Eddig az aktualitás.
Tisztelt Papság, Lelkészek, Tiszteletes Urak!
Tessék mondani, egy ilyen véres merénylet után – úgy általában minden véres merénylet után, ami még lesz is, az után is, – nem lehetne a templomokban összehívni az embereket? Nem egy hét múlva, jól szervezett, dekoratív gyászszertartásra könnyező politikusokkal, notabilitásokkal és vippel gazdagítva, hanem mondjuk azonnal, spontán kinyitni a templomokat, menedéket adni a borzalom elől, és áhitatra, elcsendesedésre templomba szólítani az embereket és lelki segélyt nyújtani? Hivatalosan, a médián keresztül üzenni, bátran meghirdetve a kitárt templomkapukat, mert hát Európa hivatalosan (még) keresztény!
Nem lehetne? Önöknek nem ez a dolguk? Önök most mit csinálnak éppen? Sokkos emberek bóklásztak másnap reggel a nizzai promenádon a halottak között, gyászba roggyant hozzátartozók térdeltek a holttestek mellett, de egyetlen-egy lelkipásztort nem láttam a fotókon! Ők hol voltak? Még aludtak? Vagy ami még rosszabb, nem mertek kimenni, esetleg nem szabadott kimenniük az utcára lelki segélyt nyújtani?
Ki nyújtson vigaszt a keresztényeknek? Egy imám?
Mi van itt?
Hol az Erős Vár?
„Vár állott, most kőhalom…”
Dúl a terror Európában. Halottak mindenütt, ám mindig csak pszichológusok hadát rendelik ki az áldozatok/érintettek mellé, de kérdem én, nem ez (is) lenne a papság dolga? Önként lelki támaszt, valahogy megbékélést, enyhülést adni, vagy csak éppen meghallgatással, odafigyeléssel lenni a helyszínen, azonnal?
Minden terrortámadás után ugyanaz a kép… mécsesek, virágok, plüss állatok a szennyes, vérfoltos járdákon… Édes jó Istenem, hát nincsenek az állítólag keresztény Európában templomaink, papjaink, lelkészeink? Mire volt jó ezer éves kereszténységünk? Hogy ide jussunk? Hogy a templomaink helyett mocskos, vérrel szennyezett utcákon plüss állatok elhelyezése adjon vigasztalást, reményt?
Nem lehetne kiállni, megszólalni végre? Nem lehetne végre saját hitünkért harcolni? Nem lehetne felhagyni ezzel a végzetes önfeladással?
Mit akartok, mi legyen velünk, a gyülekezetekkel, az istenhívőkkel? Feladjátok a keresztény Európát? Tehetetlenül várjuk, hogy felfaljon bennünket az iszlám?
S ha ez bekövetkezik, ki fog feloldozni benneteket e bűn alól?
D. E.
Forrás:
http://polgarportal.hu/uzenet-europa-kereszteny-papsaganak-az-okumene-jegyeben/