Európa szívében, Magyarországon új jelenség ütötte fel a fejét. A 2010-es választásokon a nemzet többsége húsz évvel a rendszerváltoztatás után most már gyökerestől tépte ki a kommunista hatalmat, és elutasította annak mutánsát, a liberál-szocialista pénzügyi oligarchiát. A magyar polgárok tapasztalata 1848 és 1956 fegyveres forradalmának bukása után végre elvezetett a 2010-es szellemi és lelki közösség kialakulásáig. Ennek eredménye volt a polgárság nagy többségének békés felkelése 2012. január 21-én. A demokratikus választások után megszületett, nemzetért kiálló és a közjót szolgáló kormány azonnal szemet szúrt a pénzhatalomnak és uniós kiszolgálóinak, akik nyílt támadást intéztek nemzeti szuverenitásunk ellen. Nem számítottak azonban arra, hogy szembetalálkoznak a Budapest utcáin hömpölygő négyszázezres tömeggel, amely megállásra kényszerítette őket.
A budapesti békemenettel Európában fellobbant az első jelzőtűz, és tanúságot tett róla, hogy még nehéz körülmények között is lehetséges szoros szimbiózisban élni a nép által választott kormánnyal, ha közel egységes a mögötte álló nemzeti akarat. A választókkal való folyamatos párbeszéd olyan védőburkot alakít ki a kormányzás körül, amely által az hosszú távon is megőrizheti demokratikus jellegét, és ezáltal kívülről nem támadható.
Magyarországon megalakult a Patrióta Európa Mozgalom, abból a célból, hogy szolgálja Európa megújulását, ösztönözze az európai polgárokat a civil kontroll megerősítésére és a morálisan meggyengült unió átalakítására. Hatását bizonyítja, hogy Lengyelországból és Litvániából civilszervezetek és polgárok sokasága csatlakozott hozzá. A polgári összefogás Kelet-Közép-Európában futótűzként fog elterjedni. Az európai polgárság láthatóan komolyan veszi a népfelség elvét. A közjóért való tenni akarás szelleme kiszabadult a palackból. Európa népeinek többsége világosan látja, hogy az unió átalakítása a nemzetek túlélésének elkerülhetetlen feltétele.
A gazdaságilag erősebb országok hatalmaskodása és kettős mércéje nem tűrhető tovább, ezért kerültek most előtérbe – és egyben lépéskényszerbe – az egyenrangú nemzetállamok közösségében hívők; miközben a gazdasági válságok kialakulását tétlenül szemlélő, a saját országukban működő párttársaikkal összekacsintó eukratáknak menniük kell.
Az unióra vonatkozó törvényhozás a jövőben legyen a nemzeti parlamentek dolga. Európai csúcsparlamentre nincs szükség. Mandátumuk lejártával csomagoljanak a képviselők!
Az Európai Parlament pártapparátcsikok szovjet típusú „dumájává” vált, miközben egyre gátlástalanabbul fogyasztja az európai polgárság közpénzeit. Felelős uniós kormányra van szükség, olyanra, amely végrehajtja a tagállamok közös határozatait! A kormány tagjait a tagországok parlamentjei válasszák meg! Az Európai Unióban a szakmai bizottságok tagjai valóban képzett szakmai kiválóságok legyenek! A szakmailag felkészült bizottságok lesznek majd alkalmasak jól átgondolt törvényjavaslatok és határozatok előkészítésére, melyeket a tagországok szakminisztereinek közössége bíráljon el, majd a tagállamok parlamentjei emeljék törvényi erőre többségi, vagy szükség szerint kétharmados szavazattal!
Az európai uniós igazságszolgáltatás bővített formában maradjon a strasbourgi bíróság hatáskörében.
A jelen és jövő gazdasági helyzetében az Európai Unió szervezeteinek is meg kell húzniuk a nadrágszíjat. A nemzetek parlamentjei által kontrollált uniós kormányzás a gazdaságosság mellett az európai demokrácia garanciája is. Az új szerkezetű unió lehetőséget adhatna arra, hogy a kontinensek versenyében győztesek lehessünk. Patrióta Európára van szükség, és az e célhoz vezető eszközök kiválasztása és működésbe hozatala egyre sürgetőbb.
Csizmadia László
CÖF-alapító, a CET elnöke
Forrás: Magyar Hírlap 2012.05.07.
