Ma.hu
A civilek többet érdemelnek, vallja friss riportunkban Dr. Csizmadia László, a Nemzeti Civil Alap Elnöke számos könyv, folyóirat, kiadvány társszerzője.
Az alap a civil önszerveződések működését, a nemzeti összetartozást, valamint a közjó kiteljesedését, illetve a civil szervezetek szakmai tevékenységét támogatja. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított több milliárdos forrásból, 2015. évre vonatkozó pályázati kiírás nemrég jelent meg. Az elnök véleménye szerint ezzel ismét megnyílt a lehetőség, a civil önszerveződések működésének és szakmai tevékenységének, a nemzeti összetartozásunk erősítését és a közjó kiteljesedésében vállalt szerepük támogatásának finanszírozására. A pályázatok a www.nea.hu oldalról tölthetők le.
Ma.hu: Mit jelent Ön számára az a mondat, amit egyszer egy civil konferencián mondott: A civilek többet érdemelnek?
Dr. Csizmadia László: A jogállamiság és a demokrácia a képviseleti rendszerre épül. Így a civil társadalom részvétele a hatalom gyakorlásában közvetlen nem valósulhat meg. Az állampolgárokat a számukra fontosnak tartott ügyek kapcsán csak közvetett képviselet illeti meg. A háromlépcsős képviseleti rendszer (uniós, parlamenti, önkormányzati) sokszor nem teszi lehetővé, hogy a civilek sorsuk kérdéseiben a leghatékonyabban tudjanak részt venni. Az utóbbi időben látható, hogy az állampolgári aktivitás fokozódik, és az emberek közössége keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel eredményesebben vehetnek részt sorsuk irányításában. A jó kormányzás feltétele, hogy minél több kérdésben megvalósuljon a népi konzultáció lehetősége. Alkotmányunk is rögzíti, hogy az egyéni szabadságjogok csakis a közösségekben valósulhatnak meg. Ezért fontos, hogy a civil társadalom éberen figyelje a nap mint nap változó politikai és gazdasági történéseket, nyilvánítson véleményt, bíráljon és támogasson, de ugyanakkor együtt cselekedjen a mindenkori legitim kormánnyal a közjó érdekében. A kormányzatnak alapvető érdeke, a közösségek, egyesületek, alapítványok erkölcsi és anyagi támogatása. Véleményem szerint a demokrácia lényege az egyre szélesebb társadalmi kohézió megvalósítása. A döntésbe bevont civil társadalom egyben felelősséget vállal a megszülető törvények végrehajtásában, és ez hozzájárul az eredményességhez.
Ma.hu: A NEA elnökeként miként látja a hazai civil szektor helyzetét?
Dr. Csizmadia László: Országunk 2010-ben a gazdasági csőd szélén állt. Ennek következtében érthető módon a civil közösségek támogatása is csökkent. Pozitív döntésként értékelem, hogy 2011-ben megszületett az úgynevezett Civil Törvény. Ez lehetővé tette, hogy a civil szervezetek egy helyen megtalálják a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. A Nemzeti Együttműködési Alapra vonatkozó előírások átláthatóbbá tették a közpénzek elosztását, kizárták az elbírálásnál az összeférhetetlenséget. A pályázatok elbírálását végző kollégiumok a kezdeti betanulási időszak után ma már nagy gyakorlattal és szakmai értelemmel bírálnak. A civil szektor helyzetét a 2015 évi pályázatok kiírásánál nagymértékben javította az a kormányzati intézkedés, amely 2 milliárd forinttal megnövelte a szétosztható támogatások alapját. Fontos, hogy tudjuk, miszerint a civilek minden támogatott forinthoz önkéntes munkát csatolnak, amelynek értéke minimum megkétszerezi a közpénzek felhasználásának hatékonyságát. Véleményem szerint az alapítványok és egyesületek helyzete folyamatosan javul, az államszervezet egyre több feladatot oszt meg a magukat aktiváló civil szervezetekkel. Figyelembe véve a nemzetgazdaság pozitív alakulását, elvárható, hogy az eredmények függvényében a társadalmilag segítőkész és aktív civil szervezetek támogatása tovább növekedjen.
Ma.hu: Az Alap szakmai kollégiumokban dönt a pályázatok elbírálásáról. Melyik szervezetnek hová érdemes pályázni?
Dr. Csizmadia László: A pályázatok elbírálása szakmai kollégiumokban történik, ezért nagyon fontos, hogy a pályázó szervezet megtalálja azt a kollégiumot, amelyhez tartozik és valószínűleg a legeredményesebben pályázhat. A pályázatok kiírása kapcsán minden kollégium részletezi azokat a feladatköröket, amelyekre pályázni lehet. Elkerülhetetlen azonban a pályázati elbírálás rendszerének pontos ismerete, amely egyrészt ismerteti a formai előírásokat, másrészt tartalmazza a tanácsi irányelvek mellett a figyelembe veendő indikátorokat és a szakkollégiumok fontosnak tartott elvárásait is.
Ma.hu: Mennyi a teljes keret? Egy szervezet hány pályázatot adhat le? Honnan tölthető le a kiírás?
Dr. Csizmadia László: A 2015-ös pályázati keret 5,4 milliárd forint. Minden pályázó összesen 2 db pályázatot adhat le, amelyek közül az egyik pályázat a működési költségekre vonatkozik, míg a másik a szervezet által megvalósítandó programról szól. Tudni kell, hogy a szakmai program pályázat csak ahhoz a kollégiumhoz nyújtható be, amelyhez a pályázó a működési pályázatát már benyújtotta. Természetesen programpályázat önállóan is benyújtható a választott kollégiumhoz. Az idei évben egyszerre lettek meghirdetve a működési és szakmai program pályázatok. Ennek figyelembe vételével a kollégiumok számára adva van az egyes pályázók jobb átláthatósága, valamint az igényelt összegek párhuzamos összehasonlítása. Lényeges megemlíteni itt azt a kormányzati döntést, hogy megváltozott a NEAer, melynek következtében továbbra is pályázhatnak azok, akik az elmúlt 3 évben sikeres pályázatot abszolválhattak. Ennek legfőbb indoka az, hogy az alap 2 milliárd forinttal emelkedett, nem lett volna célszerű az olyan kisebb szervezetek kizárása, amelyek támogatás nélkül valószínűleg megszűnnének.
Ma.hu: Különböző számokat lehet hallani. Mennyi volt az előző években a nyertes pályázatok száma?
Dr. Csizmadia László: Az elmúlt években a beérkező pályázatok száma 11-12000 darab volt, a nyertes pályázatok száma pedig 4000 körül mozgott. A pályázati alap 2 milliárd forintos emelésétől azt várjuk, hogy több pályázat érkezik és a nyertes pályázatok száma jelentősen növekedni fog. Nem árt megemlíteni, hogy az alapítványok és egyesületek kiemelt feladata a jövőt tekintve, hogy törekedjenek az önfenntartásra. Érdemes figyelembe venniük, hogy az ország gazdasági paraméterei javulnak és lehetőség nyílhat a törvényben előírt szintig önálló vállalkozások beindítására. Érdemes keresni a helyi önkormányzatokat, az együttműködési kapcsolatokat, különös tekintettel a költségvetés által finanszírozott közmunkásokra, és azok foglalkoztatására.
Ma.hu: Ha egy napig civil miniszter lenne, milyen javaslatokat nyújtana be az országgyűlésnek a szektor megerősítése érdekében?
Dr. Csizmadia László: Meggyőződésem, hogy a civil szektor helye a közvetlen hatalomgyakorláson kívül esik. A mindenkori kormányzat támogatása vagy bírálata akkor lehet hatékony, ha az a kormányzástól függetlenül, kívülről történik. Nem civil miniszterre van szükség, hanem olyan társadalmi kohézióra, amely az ország elé kitűzött célokat a társadalom összességének erejével oldja meg, ahol is a kormányzás és a civil közösség azonos célért, a közjóért, szimbiózisban működik. A hasznos civil javaslatok bármikor benyújthatók az országgyűlésnek, ennek formája és útja reális és jövőt szolgáló kezdeményezések összeállítása után az illetékes országgyűlési képviselő segítségével bármikor megoldható.
