Csizmadia László, a CÖF elnöke közölte: az IMF és az Európai Unió illetékesei fél éve nem tudnak megállapodni a kormánnyal, de még a tárgyalásokig sem jutnak el a felek. A civil társadalomnak kötelessége fellépni ebben a helyzetben, mivel tízmillió ember sorsa függhet a megállapodástól, illetve a tárgyalások elmaradásától. Álláspontjuk szerint azonnal tárgyalóasztalhoz kellene ülniük a feleknek, mivel ennek elmaradása csak a spekulációt erősíti, és gátolja a magyar gazdaság növekedését. Mint tapasztalható – tette hozzá –, beszivárgó gyarmatosításnak lehetünk tanúi, amikor is a pénzügyi birodalom a politikai erőkkel összefogva készül befolyása alá vonni egy országot. Hangsúlyozta: a civilek remélik, hogy ebben az IMF nem kíván részt venni. Az elnök szerint a jelenlegi probléma kölcsönös előnyök alapján is megoldható.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunkkal közölte: az egyeztetésen arra szerettek volna választ kapni, hogy az IMF mikor kezdené meg a tárgyalásokat, mik a kitételek, illetve ezeknek milyen hatásai lennének a magyar gazdaságra és a munkavállalókra. A megállapodás akkor lenne kedvező Magyarországnak, ha elősegítené a gazdasági növekedést. Jelenleg viszont a nemzetközi pénzintézetek hitelei az itt lévő befektetések hozamát garantálják.
A munkástanácsok elnöke hangsúlyozta: a jelenlegi helyzet arra jó, hogy fennmaradjon az ország kiszolgáltatott helyzete. Amikor pedig a kormány önállóságra törekszik, olyan helyzet alakul ki, amitől a forint is bedőlhet.
Terítéken a végtörlesztés
Bírálja az eladósodott ingatlantulajdonosok megsegítését célzó magyar programot a Nemzetközi Valutaalap. A tegnap nyilvánosságra hozott, Világgazdasági kilátások című elemzése egyik fejezetében az IMF a magyar példával kapcsolatban leszögezi: a kötelező program veszélybe sodorja a pénzügyi rendszert, anélkül hogy elérné a kívánt gazdasági célkitűzést. A kormány anélkül kezdett bele a kötelező adósságátstrukturálási programba, hogy az érintettekkel előzetesen konzultált volna. „Meghatározott időszak alatt a bankokat arra kényszerítették, hogy megengedjék ügyfeleiknek, hogy kedvezményes árfolyamon, a piaci ár alatt mintegy harminc százalékkal fizessék vissza a jelzáloghiteleket” – olvasható a dokumentumban. A program az elemzők szerint mindemellett rosszul célzott, mivel csak a jómódú háztartások képesek visszafizetni egy összegben az adósságukat, az adósságcsökkentésből eredő veszteségeket pedig egyedül a bankoknak kellett viselniük. Ugyanakkor a szerzők hozzátették, hogy a magyar kormány – felismerve a bankszektorra gyakorolt negatív hatást – újabb intézkedéseket fogadott el. (MTI)
A jegybanki ügy hatása
Ha rendeződik a jegybank ügye, kezdődhetnek a hiteltárgyalások – jelentette ki Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára. Reményei szerint az Európai Bizottság a másik két ügyet – az adatvédelmi ombudsman és bírák nyugdíjazását – hagyja menni a maga útján, mivel azok sem a makrogazdasághoz, sem a finanszírozhatósághoz nemigen kapcsolhatók. A Privatbankar.hu-nak adott interjúban emlékeztetett: az Orbán-kormány lassan két hete küldte el Brüsszelbe a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos álláspontjáról szóló, aprólékos válaszlevelét, amely – a szakember véleménye szerint – elegendő érvanyagot és kompromisszumkészséget tartalmaz ahhoz, hogy a bizottság pozitívan értékelje. Pleschinger Gyula hangsúlyozta: a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodás alapvetően a piacok megnyugtatását célozza, és ennek egy tíz-tizenöt milliárd eurónyi keret megfelelne. Becslése szerint egy aláírt megállapodás egy-másfél százalékpontos állampapírhozam-csökkenést eredményezne, ami jelentős mértékben hozzájárulna a kamatkiadások mérsékléséhez. (MTI)
