A civil szervezeti rendszer a „jó kormányzást” kívánja támogatni, a kormánnyal és a parlamenttel kialakított folyamatos párbeszéd keretében. A szervezeti rendszer tagjai (a szó legjobb értelmében értve) „a nép fiai”, a patriotizmus megvalósítói. Helyi viszonylatban egyesületi, alapítványi és egyéb lakossági önkéntes munkában jelenik meg ez a magatartás.
A közelmúltban kialakult helyzetben, a nemzeti ügyek és az összefogás erősítése érdekében országos szintre emeltük tenni akarásunkat. Az országos szervezettség politikai és szakmai civil csúcsszervezetek megalakulásában intézményesült.
A civil szervezettség pártpolitizálástól való egyértelmű elhatárolódását fejezi ki az a tény, hogy a Civil Összefogás Fórum nem jogi személy, de védőszárnya alatt kialakult a „kerekasztalok rendszere” (ld. a szervezeti rendszer ábráját a mellékletben).
Amint az ábrán látható, a szak-kerekasztalok – a tevékenységüket összefogó és összehangoló Koordinációs Kerekasztallal együtt – egyenrangúak, és a Társadalmi Kerekasztallal is alá-fölérendeltségi kapcsolat nélkül működnek együtt. A szak-kerekasztalok működési alapelve a szakmai illetékesség, míg a Társadalmi Kerekasztal feladata a szak-kerekasztalok egymással összehangolt munkájának társadalmi, kormányzati megismertetése és elfogadtatása.
Az egész rendszer a Civil Összefogás Fórum égisze alatt működik, azaz a köztudatban – a médiában – a CÖF jelenik meg a kerekasztal-rendszer összességének képviseletében.
A teljes szervezeti rendszer gazdasági és a jogi beágyazottságát a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) mint jogi személy biztosítja, azaz a finanszírozás ill. a működés jogi aktusai – amennyiben önálló jogi személyiséget igényelnek – a CÖKÁ-n keresztül történnek.
A civil emberek, polgárok így intézményesült szervezeti rendszere mindenkor elvárja az aktuális politikai hatalomtól a támogatást abban, hogy a közös, kölcsönös együttműködés intézményi formái a hatalom és a CÖF között is kialakulhassanak.
A CÖF és a KÉSZ szervezésében létrejött Társadalmi Kerekasztal az általa kidolgozott, és 1100 civil szervezet támogatását bíró „Társadalmi Szerződést” megfontolásra és elfogadásra ajánlja a jövő hatalmának. A Társadalmi Szerződésben foglaltakat kívánja az összefogás szellemében – józanul, elfogulatlanul, ugyanakkor elkötelezetten – a nemzeti ügyek és a közjó szolgálatába állítani.
A CÖF, tiszteletben tartva a támogatók – egyesületek, alapítványok, szakmai kamarák, és szakszervezetek, kisebbségi képviseletek, határon túli magyar szervezetek – teljes önállóságát, az ő segítségükkel, képes megjeleníteni a helyi szintű érdekeket is mind a lokálpatriotizmus, mind az országos polgári összefogás szintjén. Ezzel a társadalmi szolidaritás és a szubszidiaritás erkölcsi követelményrendszerének ad érvényesülési lehetőséget, hiszen a gyakorlatban működteti – és védi – a népfelség elvét.
A civil összefogás fenti – egységes megjelenítésében a jelenlegi társadalmi struktúrában új minőséget jelentő – szervezeti rendszerét a választások előtt, 2010. április 8-án mutatnánk be a nyilvánosságnak, kifejezetten azzal a céllal, hogy hangsúlyozzuk a civil társadalom kiegyensúlyozó szerepét és fontosságát a pártirányításra épülő hatalmi rendszerben.
