Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter 2016. november 29-én nyilvánossá vált, a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó illetékek és díjak csökkentéséről szóló törvényjavaslata alapján 2017 márciusától újabb, a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó illetékek és díjak szűnnének meg. Így például teljeskörűen illetékmentessé válhat az anyakönyvi kivonat kiállítása vagy a korlátolt felelősségű társaság (kft.), az egyéni cég, a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.) bejegyzésére irányuló cégbírósági eljárás. Adott esetben az ingatlanok tulajdoni lapjának nem hiteles másolatáért sem kellene fizetni, és a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételéhez szükséges hatósági bizonyítványt is költségmenetesen szerezhetnék be az érintettek. Összesen több mint húsz hatósági eljárás válik díjmentessé, ha a parlament megszavazza a Miniszterelnökség tárcavezetőjének állami rezsicsökkentésről szóló újabb törvényjavaslatát.
A közigazgatási rezsicsökkentés már tavaly megkezdődött: az Országgyűlés ugyanis 2015 végén módosította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, melynek köszönhetően megszűnt a (most már elektronikus, új típusú) személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának illetéke, valamint az az eljárás, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul, és ma már az ellopott okmányokat is ingyenesen állítják ki újra a hatóságok, mint ahogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát is.
Ma Magyarországon egy születési anyakönyvi kivonat eljárási illetéke általánosan 2000 forint, míg a német és brit hivataloknál ez a díj – átszámítva – több mint 3000 forint (itt érdemes figyelembe venni a különböző szektorokban érvényes, jellemzően három-négyszeres átlagbérkülönbségeket is). Másik példa: Németországban egy tíz évig érvényes személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetéke akár 9000 forintnak megfelelő összeg is lehet, míg nálunk korábban ez a (2016-tól megszűnt) illeték 1500 forint volt. Németországban egy kft. (német nevén GmbH) cégbejegyzési illetéke 150 euró (több mint 46 ezer forint), míg nálunk az egyszerűsített cégbejegyzés kft. esetén jelenleg 50 ezer forint, a normál eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke pedig (kft. esetén) 100 ezer forint.
A magyar Kormány tavaly megindított, valamennyi polgár hatósági ügyintézését könnyíteni szándékozó közigazgatási rezsicsökkentési programja összhangban áll alkotmányos alapelveinkkel is. Az Alaptörvény Nemzeti hitvallás című része például kiemeli „az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét”. Emellett az is szerepel, „hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi”.
Ugyancsak az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. XXIV. cikk (1) bekezdés: mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A XXVI. cikk szerint az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.
Az Alkotmánybíróság a 3137/2014. (IV. 24.) AB végzésben megállapította, hogy a veszteséges gazdálkodás nem lehet alapja alkotmányt érintő panasznak. Az indokolás szerint ugyanis az Alaptörvénynek a tulajdonhoz való jogot kimondó XIII. cikke a meglévő tulajdont védi, így nem vonható a tulajdoni védelem körébe az esetlegesen deficites gazdálkodás miatti veszteség, illetve az elmaradt haszon. Az Ab döntése alapján – nem alkotmányt érintő és nem a tulajdonjogi védelem körébe tartozó kérdésként – általánosan tág tér nyílik az állami rezsicsökkentési programok számára.
Ugyanakkor az államnak figyelembe kell vennie a közszolgáltatás fenntarthatóságának feltételeit is, ezért a rezsicsökkentés nem veszélyeztetheti a közműszolgáltatást, a közszolgáltatók működőképességét; ezt az alapelvet törvényeink garantálják is. Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése szerint: „…a nemzeti vagyon [az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona] kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.”
