Szlovákia leeresztette a vasfüggönyt

A petíciót a tüntetés szervezői átadták Peter Weisz, szlovák nagykövetnek. Délután 15 órakor a világ számos pontján, ahol élnek magyarok – Varsóban, Krakkóban, Spanyolországban, Argentínában, Peruban, Chílében, Brazíliában, Mexikóban, Venezuelában, New Yorkban, Los Angelesben, Dél Ausztráliában stb. – egységesen kondultak meg a harangok, figyelmeztetve ezzel a nagyvilágot: veszélybe került a magyarok nyelvhasználati joga Szlovákiában! A budapesti tüntetéssel egyidőben Dunaszerdahelyen, Brüsszelben és több nagy világvárosban tüntettek a magyar hazafiak.

Békés eszközökkel, de komoly elszánással jöttünk ide – kezdte beszédét Erdélyi Géza a Szlovákiai Református Keresztény Egyház nyugalmazott püspöke. A Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatának elnöke hangsúlyozta: – Minden nemzetnek szent ügye az anyanyelv használata és védelme. A szó, a beszéd teremtő erő, a nyelv végső menedékünk. A református püspök szerint a nemzet szót az elmúlt rendszerben még kimondani sem volt tanácsos, nemhogy nemzet-építésről beszélhettünk volna. Van-e hozadéka a megaláztatásoknak? – tette fel a kérdést Erdélyi Géza. Igen, van! A nemzeti összefogás. Beszédének végén lírai vallomása megrendítő volt: – Mi történelmi országunkat a szívünkben hordjuk, hazánkat pedig nagyon szeretjük! Erdélyi Géza a szlovák nyelvtörvény visszavonását követelte, csakúgy mint minden résztvevő a tüntetésen.

Csáky Pál, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke levélben köszöntötte a résztvevőket, melyben kijelentette: – Elég volt a durva magyarellenességből! A XXI. században tisztelnünk kell egymást, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy ne nacionalista politikus vezérek tegyék tönkre Szlovákiát. Az ott élő magyarok számára elfogadhatatlan a primitív nacionalizmus.

Simon János, a CÖF egyik szóvivője hangsúlyozta: – a Budapesten tüntetőkkel egyidőben Brüsszelben és Dunaszerdahelyen stb. is tüntetnek honfitársaink, s délután 15 órakor egy percre megszólaltak a harangok világszerte. Véleménye szerint tudatosan gerjesztett etnikai feszültségről beszélhetünk, s ez az európai értékeket védelmező demokratát és a nacionalisták között húzódik. Simon János elmondta, miközben a CÖF két képviselője átadta a petíciót a szlovák nagykövetnek, Brüsszelben ugyanezt tette Csizmadia László, a CÖF másik szóvivője, aki Brüsszelben, az Európai Parlament elnökének, Jerzy Buseknek adta át a petíciót, melyben a nyelvtörvény azonnali visszavonását követelik. (A petíció teljes szövege olvasható a tudósítás után).

Papp Lajos világhírű szívsebész mint mondta, Krisztus hívő, szabad magyarként fogalmazta meg gondolatait. A magyar történelem küzdelmes 1300 évére utalt, s rámutatott: a magyarokat többször el akarták pusztítani. A pusztítás jelszava ma sem változott semmit. Soha nem számíthattunk senkire. Miért gondoljuk, hogy ez most másképp van – tette fel a kérdést. Rá kell jönnünk, hogy bennünket a Jóistenen kívül senki nem segít.

Carlos Flores Juberias spanyol jogvédő, a Valenciai egyetem professzora példaként állította Valencia joggyakorlatát, ahol spanyol, katalán, gall, és baszk nyelven beszélhetnek a lakosok. A spanyol jogvédő hangsúlyozta: – A nyelvet arra kell használnunk, hogy szót értsenek egymással az emberek, és nem arra, hogy konfrontálódjanak. Életben kell tartani a különböző kultúrákat, szokásokat, a kisebbségi nyelvek használatát! A legjobb törvény az, ha nincs nyelvtörvény! Carles Flores Juberias szerint az Európai Unió az egység a sokszínűségben elvét hirdeti. Európa vállalja a sokszínűséget, s ezt senki sem sértheti meg! Mindenkinek alapvető joga az anyanyelv használata és védelme. A pozsonyi kormánynak is érdeke, hogy a magyarok jól érezzék magukat Szlovákiában! A diktatúra ideje lejárt – zárta gondolatait a spanyol felszólaló.

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) tevékenységének legfontosabb értelme, hogy civil erőként kiálljon négy alapérték védelmében, a szabadság, a demokrácia, a nemzet és a közjó érdekében. Ezek között az értékek között nem teszünk sorrendet; küzdünk e négy érték megvalósulásáért itthon és a világban, illetve fellépünk és szavunkat hallatjuk akkor, ha ezek az értékek veszélybe kerülnek. Mostani fellépésünkre a szlovák nyelvtörvény ellen azért kerül sor, mert világosan látszik, hogy veszélybe került a nemzet és a szabadság – zárta a felszólalók sorát Fricz Tamás politológus, a CÖF szóvivője.

Hangsúlyozta: – Veszélybe került a nemzet, mert a szlovák nyelvtörvény veszélyezteti a Szlovákia területén élő magyar nemzeti kisebbség anyanyelv-használatát, az anyanyelvét, mely minden nemzetközösség létének alapja. A szlovákiai magyar kisebbség pedig a magyar nemzetközösség része, így és ennyiben pedig veszélybe került az államhatárokon átnyúló, kulturális és történeti alapokon nyugvó magyar nemzetközösség. Szlovákia – meggyőződésünk szerint – a mai nappal hatályba lépő nyelvtörvény mögött meghúzódó nemzetállami felfogásával az európai értékekkel szembe megy, amely ellen határozottan fel kell lépni a civil erőknek, a magyar civil társadalomnak.

A Civil Összefogás Fórum azért is tartja fontosnak, hogy a civil társadalom hallassa hangját és tiltakozzon a nemzet- és szabadságellenes lépésekkel szemben, mert úgy látjuk, a baloldali magyar kormány továbbra is folytatja azt a puhány, engedékeny, meghunyászkodó külpolitikát – ha ez egyáltalán külpolitika –, amit már negyven éve ismerünk. Ez Kádár János külpolitikája, s már negyven éve tudjuk, hogy ez a megalkuvó külpolitika folyamatosan kudarcot vall, s felbátorítja a szomszédos országokat arra, hogy még szemtelenebbül és arrogánsabban lépjenek fel a magyar kisebbséggel és Magyarországgal szemben.

Fricz Tamás bízik az országgyűlési választások sikerében, amikor reménye szerint végre olyan kormánya lesz Magyarországnak, mely a nemzet érdekét tartja szem előtt. A tüntetésen fellépett Varga Miklós és a Kormorán együttes két népszerű tagja: Géczi Erika, és Tóth Renáta. A rendőri készültség látványos volt, ennek ellenére a tüntetés békésen zárult.

Szerző
CÖF

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!