Neoliberális fogalmi zűrzavar

FigyelőPók Katalin

Ha egy földönkívüli érkezne hozzánk és hallgatná a közbeszédet, figyelné a médiát, nem tudna eligazodni rajta, mert fogalmi zűrzavar jött létre. Már rögtön a liberális és neoliberális fogalmak között keveredés van. Az európai és amerikai társadalom a liberális eszmék mentén rendezkedett be, ami nagyban különbözik a mai neoliberális felfogástól. Földönkívülink olvasná: populizmus, nacionalizmus, homofóbia, xenofóbia, humanizmus, emberi jogok, gyűlöletbeszéd, migránsok, máshol menekültek, és nem tudná értelmezni a szavakat. Ezek ugyanis a kettős beszéd tipikus példái, mást-mást értünk alattuk, beállítottságtól függően. Írásunkban megpróbáljuk az európai közbeszéd értelmező szótárát felállítani.

Liberális-neoliberális

A klasszikus liberalizmus alapértékeivel mindenki egyetért úgy, mint szabadság, emberi jogok, szolidaritás, a személyes szabadság, a törvény előtti egyenlőség, hiszen e szerint élünk. A kulturális liberalizmussal sincs semmi problémánk, mert az magában foglalja a szólásszabadságot, a jogállamot, gondolatszabadságot, szabad választásokat. Sőt a szexuális szabadság, a vallásszabadság, a megismerés szabadsága sem jelent gondot. A probléma csupán a mai neoliberális értelmezéssel van, mert mást értenek alatta, mint eredetileg jelentett. Mást ért a neoliberális az emberi jogokon, a szabadságon, a szexuális szabadságon, a személyes szabadságon, mint Kossuth apánk és Deák Ferenc.

A neoliberalizmus kiforgatja a szabadságot eredeti értelméből, és morál nélküli szabadosságot csinál belőle. A hagyományos házasságból plurális családmodellt, amibe beletartozik a házasságon kívüli együttélés, az azonos neműek házassága is. Az emberi jogokat, a személyes szabadságot pedig olyan önrendelkezési joggá alakította, amibe belefér a megfogant gyermek megölése, a halál idejének önös meghatározása és így tovább. A neoliberalizmus tehát a liberalizmus vadhajtása, eredeti alapeszméjének túlhajszolása, a szabadság szabadosságba kergetése, a morál üldözése. Attól ugyanis, hogy az azonos neműek nem léphetnek a házasság szentségébe, még azonos jogokat élveznek, senki nem diszkriminálja őket a munkában és az élet más területén. A neoliberalizmus már a szólásszabadságot is átalakította, mesterségesen gyűlöletbeszédnek nyilvánítva, ami az ő felfogásába nem illik bele. A szolidaritás fogalmának átértelmezése is a neoliberális beszéd része, de ezekről még fogunk beszélni.

Populista, nacionalista, fasiszta, „törzsies”

A neoliberális szóbeszéd a populizmust és nacionalizmust pejoratív értelemben használja, értelméből kiforgatva, ezzel is fogalmi zűrzavart hozva létre. Vádszóként hangzik el a populizmus és nacionalizmus a jobboldali kormányok jellemzőjeként. A populista a népakarat megtestesítője, tehát pozitív fogalomként kellene használni. A nacionalista jelzőben a hazugság az, hogy nem szélsőjobboldali pártokat, hanem a jobboldali nemzeti törekvéseket vádolja ezzel. Tulajdonképpen a patriótára használja a nacionalista jelzőt. Ezzel megtévesztik a neoliberális újságok naiv olvasóit, mert úgy állítják be jobboldali értéket valló kormányokat, akiket széles tömegek támogatnak, mint szélsőséges, fasisztoid. Pedig csak annyit mondanak, hogy nemzet és haza. Fogalmi zűrzavart alkottak a nacionalizmus körül, mert arra használják, ami nemzeti érdekeket képvisel, és a nemzetállamban hisz. A nacionalisták mindig más nemzetek rovására akarják, sokszor agresszív módon érvényesíteni saját nemzeti identitásukat. Vajon miért nem használják ezt a kifejezést ott, ahol valóban ilyet tapasztalnak, például Ukrajnában, vagy a román szélsőségesekre, akik saját nemzetüket a kisebbséget képviselő más nemzetek rovására akarják előnybe hozni, ezért az ő nemzeti jelképeiket, nyelvüket támadják, sőt gyakran meg is verik a kissebbséghez tartozókat. Ott kiáltanak nacionalizmust ahol nem található, ott pedig ahol van, nem teszik szóvá. Ez tipikusan neoliberális fogalmi zűrzavar és gondolkodásmód. Újabban már odáig merészkedtek a zavarkeltésben, hogy szélsőjobboldalinak mondják a jobbközép ám nemzeti és keresztény érzelmű kormányokat. A fasizmust „kiterjesztett értelemben” használják, eltérve eredeti jelentésétől, ugyancsak a nemzeti és keresztény kormányokra. Sőt újabban megjelent egy új fogalom a baloldal szókészletében, a törzsies gondolkodás, a törzsiség (tribalizmus). Ez valami avítt és barbár jelentést hordoz számukra, holott a törzs az egy néphez, egy nyelvhez, közös szokásokhoz és kultúrához tartozást jelenti. Bűnként értelmeződik egy karakteres vezetőhöz való ragaszkodás, a nemzeti identitás féltése, a keresztény család védelme a morál nélküli pluralistával szemben, a jó-rossz, természetes-természetellenes különválasztása. A keresztény kategóriákban való gondolkodást, elvetendő fekete-fehérnek nevezik. A jobboldaliak pedig csak annyit mondanak: nemzet, haza, család, keresztény kultúra.

Homofóbia, xenofóbia, gyűlöletbeszéd, rasszizmus

A zavarkeltés eszköze új szavak kitalálása, mint a homofóbia és mások, mint a xenofóbia és gyűlöletbeszéd átértelmezése. Ezeket a fogalmakat arra használják, hogy elítéljék a keresztény értéket vallókat, akik például nem tartják azonosnak a homoszexuális házasságot a férfi-nő szentségi házasságával. Mi több ezt szóvá is teszik, ahogy ez történt a Pew Researche Center legutóbbi felmérésében. A kelet-közép európai országokban, ahol még magas a vallásosság szintje, ott nagy részben elutasították az azonos neműek házasságát, míg Nyugaton ahol elveszítették az istenhitet, elfogadták. A neoliberális beszéd szerint Kelet homofób, míg Nyugat toleráns. Ugyanez történt a muszlimok befogadása esetében, mert Kelet nem fogadja be őket, addig Nyugat befogadó. A neoliberális beszéd szerint tehát Kelet xenofób, míg Nyugat toleráns. A neoliberalizmus jellemzője a túlhajszolt tolerancia, ami ebben az esetben is látszik. Sőt valószínű a neoliberális média működése is közrejátszik az eredményben, az eltitkolt statisztikák és ismeretek a bevándorlók bűnözéséről, erőszakról. A neoliberalizmus bajban van az igazmondással, és a szólásszabadsággal a túlhajszolt morál nélküli toleranciája miatt. Gyűlöletbeszédnek és rasszizmusnak nevezi az igazságot, ezért találta ki a PC beszédet. Olyan dolgokat titulál gyűlöletbeszédnek, amelyek nem azok, ezzel fokozza a fogalmi zűrzavart a világban.

Humanizmus, emberi jogok

A neoliberalizmus túltolta a humanizmus és emberi jogok eszméjét illetve vívmányát is. Ebből lett egy morál nélküli liberális humanizmus, mint a XX. század bálványvallása. A humanizmus jegyében hozta létre a gendert, az LMBTQ jogokat, a transzneműek mosdóját, a nemváltó műtéteket, a semleges nemet, az eutanáziát és így tovább. Mindez már ott tart, hogy a gyerekek megrontásával fenyeget. E túlhajtott liberalizmus az emberi jogokat folyamatosan bővíti, határ a csillagos ég. Az emberi jogok kiterjesztésében most van egy új momentum, a migráció emberi alapjoggá tétele. Ehhez használják a szolidaritás fogalmát, amit szintén értelméből is kiforgattak, gyakran bibliai idézeteket használva fel hamisan, igazuk bizonyítására. A menekült és a migráns szóhasználat már irányultságot jelez. Az álhumanizmus és kiterjesztett emberi jogok alátámasztására használják a menekült szót, a hatalmas idegen, kiapadhatatlan invázió jelölésére. Eközben már nem számít semmi, hogy anyagilag tönkreteszik az országokat, hogy tombol az erőszak és a terror, hogy saria törvénykezéssel, no-go zónák alakultak, hogy menekül az őshonos lakosság, csak az álhumanizmus, álszolidaritás foglalja el méltó helyét a társadalomban.

Európai érték

Az említett európai nagy vizsgálat (Pew Researche Center) szerint az „európai érték” is kettős tartalmat hordoz, áldozatul esik a kettős beszédnek. A baloldali média és az EU úgy beszél róla, mintha evidencia volna, hogy az európai érték az emberi jogok, a szabadság, szolidaritás neoliberális felfogása lenne. Holott a korábban idézett nagyszabású felmérés kimutatta, hogy nincs ebben konszenzus. A jobboldal keresztény gyökerezettséget vall európai értéknek, ami isteni törvényeken alapul, ahogy a nemzeti identitásnak is része a család, a születési hely, a kereszténység. A neoliberális világ hazugsága, hogy ez a liberális elhajlás lenne az érték, holott 2000 év óta a kereszténység alkotja az értéket, ebből származik Európa törvényhozása. A hagyományos családmodellt felváltotta a neoliberális plurális család, ami ellentétes Európa kultúrájával.
A jobboldalnak hangosan szóvá kellene tennie, hogy a király meztelen. A közbeszéd félrevezetése történik, a fogalmi zűrzavar mesterséges létrehozása az igazi érték elködösítését szolgálja. A nemzeti, keresztény jobboldal nem szélsőséges, nem fasiszta és nem nacionalista, csak szolgálja a valódi értékeket. Az igazság  nem gyűlöletbeszéd, a humanizmus keresztény fogalom és nem lehet túlhajszolt individualizmus. Az emberi jogok morál nélkül értéktelenek. A szolidaritás, nem nélkülözheti a józan észt, nem a migráns invázió esztelen befogadását jelenti.

Kezdjük el a fogalmakat helyretenni!

Szerző
CÖKA

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!