Tisztelt CÖF!
Valami furcsa balfácánság vert gyökeret azokban, akik felelősek Budapest közlekedéséért! Az utak, villamosok stb. arra valók, hogy az emberek minél gyorsabban érjék el céljukat, hogy közben azt az időpocsékolást, melyet a rutinos közlekedés kikerülhetetlenül jelent, mennél rövidebbre foghassák. S erre mindig támad némelyekben olyan gondolat, hogy az amúgy is száz sebből vérző közlekedést még jobban lassítsák, még jobban megfojtsák. Ami ma volt, az a csimborasszója az ide sorolható atrocitásoknak. Mert nemcsak arról volt szó, hogy autósok-gyalogosok haladását fékezték vagy állították le akár fél órára is tobzódó későn érő kamaszok, de az egésznek a végén olyan politikai töltést is kölcsönöztek, mely nemcsak hogy nem civil jellegű volt, de súlyos fenyegetőzés is még otthon maradt fegyverekkel és el nem sütött ágyúkkal. Ez bizony nyílt lázítás a fennálló rend megdöntésére. A mi rendünk megdöntésére!
A múlt vasárnapi Marathoni-futás ismét arra volt példa, hogy valakik azért, hogy megmutassák vagy éppen mutogassák magukat, fittyet hánynak arra, hogy sok ezren, százezren szeretnék pihenő napjukat harmóniában és békében eltölteni.