Merkel harca és Európa esélye

Németországban megváltozott a közhangulat a szilveszterkor nők ellen elkövetett szexuális zaklatások és rablások óta, a lakosság többsége már azt gondolja, hogy az ország nem tud megbirkózni a menekültek nagy számával, Angela Merkel kancellár népszerűsége és menekültpolitikájának támogatottsága pedig nagymértékben csökkent ­– mutatta ki pénteken ismertetett felmérésében a ZDF országos közszolgálati televízió. A ZDF Politbarometer nevű kutatása szerint a decemberi 46 százalékról 60 százalékra emelkedett mindazok aránya, akik szerint Németország nem tud megbirkózni a menekültek nagy számával, és 51 százalékról 37 százalékra süllyedt a bizakodók aránya. Angela Merkel menekültügyi tevékenységével a német lakosság 57 százaléka elégedetlen, 39 százaléka elégedett. Egy hónappal ezelőtt 49:47 volt ez az arány. A felmérés alapján a német lakosság 70 százaléka attól tart, hogy a menekültek miatt növekszik a bűnözés, és 73 százaléka szerint szigorítani kell a bűnözővé váló menedékkérők kiutasítására vonatkozó szabályokat. Növekedik mindazok aránya, akik szerint a menekültek nagy száma veszélyezteti a társadalmi és kulturális értékeket. A tavaly októberi 33 százalék után már 42 százaléka tart ettől.

Egy másik hír Németországból: Csaknem 1,1 millió menedékkérőt regisztráltak tavaly a berlini belügyminisztérium múlt heti összesítése szerint. A migránsok legnagyobb csoportjait a szíriaiak, az afgánok és az irakiak alkotják. Az idén január 1-jétől 14-én 12 óráig 51 395 menedékkérőt vettek nyilvántartásba Németországban, és ugyan 1477 menedékkérő távozott az országból, az év első két hetének adatait éves szintre vetítve 1,2 millió menedékkérő érkezhet 2016-ban, ami több a tavalyi – történelmi csúcsot jelentő – 1 091 894-nél. A kormány teljes erővel törekszik a menekülthullám csillapítására, de mivel Angela Merkel kancellár továbbra is elutasítja a befogadható menedékkérők számának korlátozását, más terveken dolgoznak – írta a Bild című német napilap pénteken.

Egy harmadik hír ugyancsak Németországból, a hét elejéről: Pillanatok alatt elfogyott a német könyvesboltokból Adolf Hitler politikai kiáltványa, a Mein kampf (Harcom), amelynek tudósok kritikai jegyzeteivel ellátott kiadását múlt pénteken dobták piacra a szerzői jogok lejárta után. A négyezer példányban kiadott, mintegy kétezer oldalas, magyarázatokkal ellátott változatra már január 8-i megjelenése előtt hatalmas volt a kereslet, mintegy 15 ezer előzetes megrendelés érkezett rá. Sajtóértesülések szerint az 59 euróba került könyv egy példányát már újraárulják az Amazon németországi honlapján tízezer euróért – adta hírül a The Daily Telegraph brit napilap honlapja. Három nappal később, csütörtökön pedig az MTI már azt közölte, hogy az óriási kereslet miatt újranyomtatják a Mein kampf kritikai kiadását, bár még nem tudni, hány ezer példányban.

Ráadásként még egy érdekes németországi hír: Bocsánatot kért a németországi Kölnben szilveszterkor nők ellen elkövetett szexuális zaklatásokért és rablásokért Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke a düsseldorfi tartományi gyűlésben (Landtag) csütörtökön tartott rendkívüli ülésen, és intézkedéscsomagot jelentett be az esetek feltárására és a közbiztonság erősítésére. Hannelore Kraft beszédében kiemelte, hogy „végtelenül sajnálja” a szilveszter éjjel történteket. A szociáldemokrata párt (SPD) politikusa közölte, hogy nagy összegű jutalmat tűznek ki az elkövetők nyomravezetőinek, 500 fővel megemelik a rendőrség létszámát, kiterjesztik a közterületi térfigyelő rendszert, felgyorsítják a büntetőeljárásokat és bevezetnek egy sor további intézkedést, hogy helyreálljon a lakosság biztonságérzete. A Landtag ellenzéki oldalán élesen bírálták az SPD és a Zöldek tartományi kormányát. A jobboldali CDU frakcióvezetője, Armin Laschet lemondásra szólította fel a tartomány szociáldemokrata belügyminiszterét, Ralf Jägert és hangsúlyozta, hogy a tartományi legnagyobb városának központjában szilveszter éjjel lezajlott „rettenetes erőszakorgia” a kormány csődjét jelenti.

A fenti hírcsokor mellett még több tucatot idézhetnék, amely egyértelműen mutatja, hogy „Európa beteg embere” lett Németország az Angela Merkel által vezetett kereszténydemokrata–szociáldemokrata koalíciós kormányzat tavalyi ténykedésének köszönhetően. Mindez nemcsak lehangoló és aggasztó, de roppant veszélyes is, mivel Európa legnépesebb, gazdaságilag legerősebb és politikailag legfontosabb országáról van szó, amely az egész Európai Unió jelenét és közeljövőjét ha nem is határozza meg totálisan, de nagy mértékben befolyásolja. Hasonlóan az első és a második világháború előtti európai helyzethez. Németország (a „második” és a „harmadik” birodalom) 1914 és 1939 előtt is Európa legnépesebb, gazdaságilag legerősebb és politikailag – egyik – legfontosabb országa volt. Akkori erejével élve, világuralmi ambícióktól fűtve Németországnak – a cári birodalommal, majd a sztálini Szovjetunióval együttesen – kulcsszerepe és fő felelőssége volt az első, majd a második világháború kirobbantásában, az európai népek iszonyú szenvedésének, emberi és anyagi veszteségeinek előidézésében.

Ma már gyakorlatilag közhely, hogy megkezdődött a harmadik világháború, igaz, egészen más formában, módon és eszközökkel, mint az első kettő. Velük ellentétben még kezdetének időpontját sem tudjuk meghatározni. Van, aki a tavaly november 13-i fekete pénteket, a párizsi dzsihadista merényletsorozatot tartja a fordulópontnak, amikor az iszlám és a Nyugat közötti, több évtizede tartó civilizációs hidegháború a forró szakaszába lépett. Mások a szilveszter éjjelt tekintik fordulópontnak, amikor több németországi nagyvárosban, valamint Ausztriában, Svájcban, Finnországban és Svédországban is afrikai és ázsiai migráns férfiak tömegesen támadtak meg európai nőket, kirabolták és szexuálisan zaklatták őket, néhányat meg is erőszakoltak. Joggal mondta a CDU politikusa, Armin Laschet, hogy az Észak-Rajna-Vesztfália tartomány legnagyobb városának, Kölnnek központjában szilveszter éjjel lezajlott „rettenetes erőszakorgia” a baloldali kormány csődjét jelenti.

A csőd azonban valójában már tavaly bekövetkezett Németországban és az Európai Unió vezetésében: kiderült, hogy a migránsválságot nemhogy kezelni nem képesek, de még az igazi természetét és veszélyét sem ismerték fel. A Merkel kancellár által képviselt „befogadás német kultúrája” (deutsche Willkommenskultur) éppúgy megbukott, mint az Európai Unió bürokratái – a luxemburgi liberális Junckertől a német szocdem Schulzig. Jelen sorok írója már négy és fél hónappal ezelőtt megírta itt, hogy az európai elit, ezen belül „Juncker és az általa vezetett Európai Bizottság bukott meg – ez a nyár bebizonyította, hogy teljesen alkalmatlan a kaotikus, tömeges, illegális bevándorlás okozta válsághelyzetnek nemhogy a kezelésére, de még a felismerésére és megértésére sem!” (Kemény deszkák, avagy miért bukott meg a Juncker-bizottság?, 2015. augusztus 30.) Hogy milyen ostoba és cinikus az Európai Bizottság elnöke, az is mutatja, hogy Jean-Claude Juncker pénteki brüsszeli évnyitó sajtóértekezletén nem önkritikát gyakorolt saját alkalmatlansága, elhibázott, közveszélyes politikája miatt, hanem élesen bírálta az unió azon tagállamait, amelyek – mint fogalmazott –  nem tesznek eleget kötelezettségeiknek a menekültek EU-n belüli elosztása terén. A luxemburgi politikus a 2016-os év várható kihívásairól szóló sajtókonferenciáján elmondta, belefáradt abba, hogy elsősorban mindig a Bizottság kapja a kritikákat, miközben a tagországok közel sem tettek meg mindent, amit meg kellett volna. Hozzátette, különösen azokra az államokra gondol, amelyek úgy vélik, jó irányba haladnak, amikor azt mondják, hogy nem fogadnak be menekülteket.

Márpedig Európa polgárainak többsége – akiknek érdekeit és akaratát Junckernek képviselnie és érvényesítenie kellene! – nem az idegen civilizációjú és az itteni törvényekhez, szokásokhoz, életformához alkalmazkodni egyáltalán nem óhajtó ázsiai és afrikai gazdasági bevándorlók befogadását akarja, hanem az immár milliós emberáradat megállítását és visszafordítását. Az Eurobarometer legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a tavaly nyáron közzétett felméréshez képest húsz százalékponttal többen, már 58 százaléknyian tartják az unió előtt álló legjelentősebb kihívásnak, a leginkább aggodalomra adó jelenségnek a bevándorlást (2014 novemberében még csak 24 százalékuk!), s a korábbinál nyolc százalékponttal többen, 25 százaléknyian a terrorizmust. Portugáliát leszámítva minden uniós országban a bevándorlást tartják a legtöbben égető fontosságú kérdésnek, és a legtöbb megkérdezett szerint mind tagállami, mind uniós szinten többet kell tenni az illegális bevándorlás ellen.

Bár a többszörösen levitézlett és leváltására már bőven alapot és indokot adó Juncker a jelek szerint még nem hallja meg az európai polgárok szavát és akaratát, Angela Merkel és az általa elnökölt CDU vezetése azonban – ha nem is Horst Seehofer, a bajor CSU pártelnöke-miniszterelnöke által követelt teljes fordulatot, de – egy hete legalább „félfordulatot” kezdett el megvalósítani Németország menekültpolitikájában. De még ezt sem lehet „fél szívvel” végrehajtani.

Hiányzik a demokratikus legitimáció Angela Merkel kancellár menekültpolitikája mögül, ezért a törvényhozás alsóházának (Bundestag) szavaznia kell arról, hogy folytatható-e még a Merkel-féle politika – mondta Markus Söder bajor pénzügyminiszter a Der Spiegelnek. Európai megoldás nincs a láthatáron, ezért „hatékony nemzeti megoldásra” van szükség – hangsúlyozta a CSU egyik legbefolyásosabb politikusaként, Seehofer egyik lehetséges utódaként számon tartott bajor pénzügyminiszter. Hozzátette, hogy a határok megnyitásával a menekültpolitikában végrehajtott „alapvető fordulatról” Angela Merkel és a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel döntött, és ugyan meglehet, hogy az adott helyzetben humanitárius okok miatt nem lehetett másként eljárni, „de a Bundestagot soha nem kérdezték meg, hogy tartóssá akarja-e tenni a rendkívüli állapotot”. Ezt a kérdést pedig föltétlen a Bundestag elé kell terjeszteni, hiszen a szövetségi kormánynak még ahhoz is felhatalmazást kell kérnie a testülettől, hogy „néhány katonát külföldi bevetésre küldjön”, ezért abban a kérdésben is a parlamentnek kell döntenie, hogy akar-e Németország befogadni több mint egymillió embert – mondta az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártjának politikusa.

Valójában a bajor CSU vezetői által képviselt és követelt politikai fordulatra nemcsak Németországnak van szüksége, hanem egész Európának. Ahogy egy-két évvel a második világháború előtt még meg lehetett volna állítani a Führert, hogy ne tudja végigvinni „harcát”, talán még most sem késő, hogy a józan és felelős német emberek (nem a Mein kampfot most elkapkodók!) és Európa polgárai jobb belátásra és irányváltásra kényszerítsék Európa legbefolyásosabb politikusát, a német kancellárt. Mert ha ő megnyeri a „humanitárius”, az ázsiai és afrikai migránsok millióit befogadó harcát, akkor Európa veszíteni fog!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szerző
Márton János

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!