Mellbevágó lista

Sajnos -legnagyobb csalódásunkra – nem csak a „vörös korszak” produkált igazságtalanságokat.
Itt a melléklet – az össze gyűjtés lehet részrehajló- de ha a fele igaz, akkor is sok.
Üdvözlettel: V.-né M.

http://valasz.hu/publi/mellbevago-lista-ezt-nem-teszi-ki-a-fidesz-az-ablakba-117021

A Fidesz fejeket ígért 2010-ben. Kedélyborzolás gyanánt felsorolnám az elmúlt három hónap „elszámoltatási” eseteit – melyek közül csak az egyik a tegnapi Hagyó-ítélet:

– 2016. január 26. Jogerősen felmentette a Fővárosi Ítélőtábla a csalással és hűtlen kezeléssel vádolt Kovács Lajost, a Főtáv volt vezérigazgatóját.

– 2016. január 26. A vádiratban „belengetett” húsz helyett két év – felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélték Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest a BKV-ügyben (első fokon). A másodrendű vádlott Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor extanácsadóját felmentették, s ugyancsak felmentették a botrányos végkielégítéséről elhíresült Szalainé Szilágyi Eleonórát.

– 2016. január 12. Bűncselekmény hiányában felmentette Schwartz Bélát, Ajka szocialista polgármesterét a Veszprémi Törvényszék a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és zsarolás bűntettében ellene emelt vádak alól.

– 2015. december 29. Kulcsár Attila volt brókert hat év hat hónap börtönre és 230 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás és más bűncselekmények miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. A per legbefolyásosabb szereplőit – Rejtő E. Tibort, a K&H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját, Forró Tamás vállalkozót, újságírót, Kelemen László ügyvédet, illetve Dunai Györgyöt, a Betonút Zrt. urát – azonban felmentették.

– 2015. december 16. A bíróság nem jogerős végzésével feloldotta Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese vagyonának zár alá vételét és megszüntette vele szemben a lakhelyelhagyási tilalmat is.

– 2015. november 25. Bűncselekmény hiányában felmentette a volt moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásával kapcsolatban hűtlen kezelés, valamint bűnpártolás és okirat-hamisítás miatt emelt vádak alól a Budapest Környéki Törvényszék.

– 2015. november 19. Másodfokú, de nem jogerős döntésében felfüggesztett börtönre ítélte Juhász Ferenc volt szocialista honvédelmi minisztert és Fapál Lászlót, a tárca egykori közigazgatási államtitkárát egy 2006-os ingatlanüggyel kapcsolatos hűtlen kezelés miatt a Fővárosi Törvényszék.

– 2015. november 9. Felmentette az FKF Zrt. volt vezérigazgatóját, Bielek Pétert a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének vádja alól hétfőn első fokon a Fővárosi Törvényszék.

– 2015. október 29. Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és egyik vádlott-társát a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette (első fokon) a 2006 őszi eseményekkel összefüggésben mulasztással elkövetett katonai bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszék. Tizenkét további megvádolt rendőrtiszt, köztük Bene László volt országos főkapitány esetében a bíróság megszüntette az eljárást.

Az iménti bejegyzésemben már utaltam arra, hogy mindezt nem lehet a „még mindig komcsi” bíróságokra kenni. A fenti kudarcokhoz sajnos a nyomozást végző rendőri és ügyészi szerveknek sokkal több közük van, mint a törvényszéki népeknek. Az alábbi két – nem rövid – kérdéscsokorral bizonyítom is rögtön a vádhatóság felelősségét:

1. Hogyan lehetséges, hogy a brókerbotrányban még tanúként sem hallgatták ki Puch Lászlót, miközben Kulcsár Attila állította: az MSZP volt pénztárnoka is tagja volt annak a baráti körnek, amely „részünkre különböző állami megrendeléseket biztosított”? Hogyan lehetséges, hogy a 2006–2010-es ciklus honvédelmi elitjét érintő tábornokperben még tanúként sem hallgatták ki Puch Lászlót? Pedig a nyomozás során az egyik szereplő jegyzőkönyvbe mondta: voltak kötelezettségeik az MSZP-központ felé, ami természetesen „meg lett beszélve” a kincstárnokkal. Hogyan lehetséges, hogy a Hagyó-ügyben még tanúként sem hallgatták ki Puch Lászlót? Annak ellenére sem, hogy a közlekedési cég az ügyészség szerint szükségtelen megrendelésekkel látta el azt a Media Magnet Médiaügynökséget, amely – miként az egyik vádlott fogalmazott – strómanokon keresztül Puch Lászlóé, „és a pártfinanszírozás ezen a cégen keresztül történt”.

2. Hogyan lehetséges, hogy miközben néhány MSZP-közeli történet még csak meg-megjelent a BKV-vádiratban, addig a nyomozás során felfeslő SZDSZ-es szálak teljesen kimaradtak a per alapdokumentumából (és még a volt főpolgármesterhez kötődő tanácsadót, Mesterházy Ernőt is felmentették)? Hogyan lehetséges, hogy Demszkyt még tanúként sem hallgatták ki? Annak ellenére sem, hogy Antal Attila volt BKV-vezér jegyzőkönyvbe mondta: „a városháza irányából érkező kérések közé tartozott, hogy kössek szerződést az autóbuszokban felhasználható Kowax-üzemanyagadalék beszerzéséről”. A volt vezérigazgató hozzátette: „személyesen Demszky Gábor hívott fel azzal, hogy az ő meggyőződése szerint a Kowax egy kitűnő adalékanyag”. Emellett két vallomás említette, hogy a főpolgármester maga ajánlotta be Antal Attiláéknak a politikai kampányait bonyolító Sawyer Miller Groupot. Több vádlott is állította továbbá, hogy a BKV-nak reklámfelület-értékesítést végző Promix Zrt.-t a közlekedési vállalat szabad demokrata igazgatósági elnöke, Tóthfalusi György futtatta – csakúgy, mint a társaság Hungária körúti ingatlanrészére pályázó Welt-Stadt Immobilien Kft.-t.

Ha jóhiszemű vagyok, mindezek alapján teljesen alkalmatlannak tűnik a magyar igazságszolgáltatás arra, hogy a nagypolitikai kontextusban is értelmezhető, többszereplős gazdasági bűnügyeket kinyomozza, normális vádiratot fogalmazzon belőlük, és ezek után elrettentő ítéleteket hozzon. Ha nem vagyok jóhiszemű, akkor még ennél is sokkal súlyosabb a helyzet. Fogalmazzak egyértelműbben? Három dologról lehet szó:

1) Szakmai értelemben harmatgyenge a rendőrség–ügyészég–bíróság tengely;

2) eleve koncepciós eljárások indultak;

3) menet közben kiegyeztek a hatóságok a megvádolt baloldali szereplőkkel.

Más lehetőség nincs. És mindhárom tragikus, sőt: veszélyt jelent az országra. Még súlyosabbá teszi a valóságot, hogy a korábban előzetes letartóztatásba helyezett, de végül jogerősen felmentett vádlottak kártalanítási pert is indíthatnak a magyar állam ellen – előfordulhat tehát, hogy végül többet veszítünk ezen az elszámoltatósdin, mint amennyit anyagilag nyerünk.

Ideje lenne, hogy szégyellje már magát valaki!

 

Szerző
CÖKA

Szólj hozzá!

Kövessen minket a hírportálunkon és A közösségi médiában!