Bencze Izabella: Karácsonyék számára a lényeg az, hogy ne a jobboldali többségű parlamentnek, ne a kormánynak, ne a fejlesztést támogatók millióinak legyen igazuk
A Liget-projekt nemcsak fővárosé, hanem az egész országé – jelentette ki Bencze Izabella jogász, a nemzeti vagyon ismert szakértője arra reagálva, hogy a beruházás kapcsán ma délután online lakossági fórumot tart a főváros. Hozzátette: nem csupán azért, mert Budapest a nemzet fővárosa, hanem azért is, mert a tételes jog alapján a megvalósuló beruházások, épületek a befejezésükkor a nemzeti vagyon részévé válnak.
– A tavaly őszi önkormányzati választások óta a Főpolgármesteri Hivatal folyamatosan támadja a Liget-projektet. Ennek legújabb fejezete, hogy ma rendhagyó, online lakossági fórumot tart a beruházásról. Hogy jutott idáig a történet?
– A Liget-projektet egy 2013-ban hatályba lépett törvény szabályozza, amelynek alapján széles körű egyeztetések után, kiemelt állami feladatként indult az a beruházássorozat, amely egy világszínvonalú, a nyugati világ legjelentősebb kulturális fejlesztését foglalja magába. A törvény indokolása kifejezetten utal arra, hogy a beruházás célja – többek között – egy új, a nemzeti közgyűjtemények elhelyezésére is szolgáló épület létrehozása. Mivel az adott terület az állam, a Fővárosi Önkormányzat és a Zuglói Önkormányzat osztatlan közös tulajdonában áll, komplex egyeztetéseket követően mintegy „polgári jogi” megállapodások születtek annak érdekében, hogy az állami beruházások és az önkormányzati függetlenség összehangolása konfliktus nélkül biztosíthassa a sokmilliárdos vállalkozás megvalósíthatóságát. Az együttműködés hét évig zavartalanul folyt, amelynek eddigi eredménye az Olof Palme-, mostantól Millennium-ház vagy a nemrég a legjobb nemzetközi középületnek minősített, már épülő Zene Háza. Nem árt tudni azt sem, hogy az újranyitás óta több mint félmillióan látták a története legnagyobb felújításán átesett Szépművészeti Múzeumot, és októbertől a vírus kitöréséig ötvenezer ember látogatta meg Millennium Házát. Ugyanebben az időszakban több mint százötvenezer gyerek és kísérője élvezte hazánk legkomplexebb játszóterét.
– Számos más középület is szerepelt a tervben, de az önkormányzati választások budapesti eredményei mindent felborítottak.
– Az már a választások előtt is tudható volt, hogy egyes civil csoportok, például a Ligetvédők zöld és szoclib politikusokkal karöltve egész pályás letámadást indítottak a projekt ellen egyetlen érvvel, a zöldfelület-csökkenés hamis hírével. A Liget-projekt ellenzői szakmailag tehát kizárólag a zöldfelületek arányáért, a közpark jelleg növeléséért harcoltak, ugyanakkor egyértelmű, hogy a háttérben a politikai ellentéteket szítók irányították őket.
– Mikor tudatosult ez önben?
– Ez már régóta látható volt, és a választások utáni alakuló fővárosi önkormányzati képviselő-testületi ülésen meg is született az a határozat, amely szerint „a Fővárosi Közgyűlés nem ért egyet azzal, hogy a Városligetben a Liget Budapest Projekt keretében olyan beruházások kerüljenek megvalósításra, amelynek a kivitelezése érdemben még nem kezdődött el, ezen belül különösen nem ért egyet a Fővárosi Közgyűlés azzal, hogy az Új NemzetiGaléria megépítésre kerüljön. A Fővárosi Közgyűlés kifejezi egyetértését azzal, hogy a meg nem kezdett kivitelezésű nagylétesítmények tervezett helyszínén zöldfelület kerüljön kialakításra.” Úgyse gondolja senki komolyan, hogy az alakuló közgyűlésre máris olyan ténybeli és szakmai felkészültséggel rendelkezett a Liget-projektből az ellenzéki szavazóbázis, hogy jól megfontolt, nemzeti és fővárosi érdeket képviselő döntést hozzon. Innentől kezdve mindent a beruházási terv bedöntésének rendeltek alá. Ezt a célt szentesítő eszköz mint valamelyest megfogható jogi megoldás, a Városligeti építési szabályzatának (VÉSZ) módosítása. A VÉSZ a Fővárosi Önkormányzatnak a Liget területére vonatkozó városépítési szabályzata, ami önkormányzati rendelet formájában létezik.
– Most jutottunk el időben addig, hogy elkészült a VÉSZ módosítási terve, amelynek célja a további épületek megvalósulásának megakadályozása.
– A javaslat a tételes joggal talán nem megy szembe, de az tény, hogy nem harmonizál a Liget-törvény szándékával, amely viszont egyértelműen a beruházások prioritását határozza meg.
– Mit jelent ez pontosan?
– Azt, hogy a VÉSZ módosítása teljes koncepcióváltást eredményez, vagyis a hét éve működő, a parlament, a kormány és az érintett önkormányzatok együttműködésében megvalósult terveket – milliárdnyi közpénzt dobatva ki az ablakon – teljesen felrúgja. Itt jegyzem meg, számomra egyértelmű, hogy a Liget-projekt nemcsak Budapesté, hanem az egész országé. Nem csupán azért, mert Budapest a nemzet fővárosa, de azért is, mert a tételes jog alapján a megvalósuló beruházások, épületek a befejezésükkor a nemzeti vagyon részévé válnak. Vagyis a magyar állampolgárok a Liget-projektet illetően hét éve várományként számíthattak a nemzeti vagyon gyarapodására. A magyar állampolgárok nagy része egyetért a beruházásokkal és azzal a fejlesztéssel, amit a parlament és a kormány a Liget-projekttel maga elé kitűzött, s amit most pár százezer budapestiszavazata alapján megválasztott ellenzéki városvezetők megfúrnak, semmibe véve jogelődjeiknek a kormánnyal kötött megállapodásait. Képzeljük el, ha annak idején az Orbán-kormány nemet mondott volna a jogelődje, a Gyurcsány-kormány IMF-hitel-felvételeinek visszafizetésére.
– Ez képtelenség.
– Egyértelmű. De térjünk vissza a Liget-projekthez! Ha a hét éve működő koncepciót a jogutód önkormányzati vezetés teljesen meg akarja változtatni, akkor nagyon széles körű társadalmi egyeztetésre van szükség, amelynek módját jogszabályok határozzák meg. Ha ezeket be akarják tartani, akkor többfordulós véleményütköztetésre van szükség az úgynevezett partnerségi egyeztetés keretében. Egyébként is Karácsony Gergely választási ígéretei között az szerepelt: „A nyilvánosság előtt újratárgyaljuk a Liget-projektet, a Városligetet közparkként újítjuk meg, a múzeumi épületeknek pedig máshol keresünk új helyet.”
– Ha már kitért rá, ez alapján kikkel kellene a fővárosnak partnerségi szempontból egyeztetnie?
– A nyilvános, széles körű koordinációt a lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel kell lefolytatni.
– Lépjünk tovább! Jött a világjárvány. Min változtatott a különleges jogrend?
– A kormány az Alaptörvény szerint veszélyhelyzetet rendelt el, és olyan jogszabályokat volt kénytelen meghozni, amelyek az új típusú társadalmi távolságtartást kötelezővé tették a lakossági fórumokra, egyeztetésekre nézve is, nyilvánvalóan kizárólag elektronikus útra terelve azokat. Nem kell hozzá nagy tehetség, hogy belássuk, széles körű társadalmi nyilvánosságot, valódi egyeztetést, szakmai vitát ezen a módon nem lehet megvalósítani.
– Ez a lépés tette lehetővé a Liget esetében is az online lakossági fórum meghirdetését?
– A járványhelyzet javulása kapcsán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter május 16-án bejelentette, hogy amennyiben a járvány tendenciája változatlan marad, a kormány május végén kérni fogja a veszélyhelyzeti felhatalmazás megszüntetését az Országgyűléstől. Ez egy szombati nap volt. Rá két napra megjelent a Fővárosi Önkormányzat honlapján a hirdetmény, hogy május 26-án a VÉSZ módosítása ügyében az úgynevezett munkaközi partnerségi egyeztetés keretében tizenöt napig írásban észrevételt lehet tenni, illetve online lakossági fórum is lesz, ahol bejelentkezés és moderátori megszólítás után chaten lehet véleményt nyilvánítani.
– Nem tűnnek szűkösnek a gondolatcsere lehetőségei ezen az úton? Hiszen a véleményezésre kitett dokumentumok is több száz oldalt tesznek ki.
– Belelapozva úgy tűnik, hogy a dokumentumok a politikai feladat teljesítésére koncentrálnak, vagyis arra, hogy bebizonyítsák: a módosítás, vagyis a további építkezések leállítása a környezetvédelem és a mostani zöldfelületek – megjegyzem: kismértékű – arányának növelését biztosítja. Ezzel a kifejezetten egysíkúan célirányos, a régi és új koncepciót teljes komplexitásában összevető megközelítést teljesen nélkülöző tervvel nem csupán a szakemberek, de még a beruházást támogató, nagyszámú budapesti civil is tudna vitatkozni, ellenérveket felhozni. Erre azonban nem sok esély látszik az online fórumon, annak jellege miatt. Én ebben a kilógó lólábat látom.
– Mit ért ez alatt?
– Úgy tűnik, hogy a főpolgármester Gulyás Gergely miniszter bejelentésére reagált, és elrendelte a veszélyhelyzeti online lakossági fórumot. Miért is? Mert annak mai időpontját követően napokon belül meg fog szűnni a veszélyhelyzet, hiszen a javaslatot a kormány épp ma nyújtja be a parlamentnek. Így valószínű, hogy rövidesen valamely formában lehetőség nyílna valódi lakossági fórum megtartására, természetesen a társadalmi távolságtartás előírásainak betartása mellett. Csakhogy ha élőben lehet az ellenzéki javaslatot véleményezni, az már akár veszélyesnek, de legalábbis kellemetlennek tűnhet Karácsonyék számára. Vélhetően azért kellett gyorsan online fórumot elrendelni, hogy ellehetetlenítsenek egy esetleges valódi vitát.
– Némileg fölöslegesen, hiszen februárban a Liget területére három évre változtatási tilalmat rendeltek el.
– Éppen ezért bizonyára lenne még néhány hét arra, hogy a veszélyhelyzet megszűnése után ezt az igazán nem kis kaliberű nemzetiügyet valódi partnerségi módon egyeztessék azokkal, akik ebben érdekeltek. Mondjuk, az országgal és ne csupán olyan civil szervezettel, amelynek javaslatai a VÉSZ módosításának alapját képezik.
– Kikre gondol?
– A Ligetvédőkről beszélek, akiknek a javaslata – gondolom, véletlenül – nyilvánosságra került egy stratégiai anyag részeként, s amelyben a felvezető mondatuk úgy hangzik: „Feladatunk a funkcionális átalakítást megfúrni.” Semmi szakmai érvelés, semmi vélemény a beruházás nemzetgazdaságra gyakorolt hatásáról, a változtatással bekövetkező közös károk mértékéről. Csupán a hét éve fejlődő beruházás „megfúrása” a cél. Ennek érdekében „jogállami megoldással” a VÉSZ mellékletéből kiveszik a különböző tervezett épületek – Nemzeti Galéria, Innováció Háza, Fővárosi Városligeti Színház – betűjeleit, és ezzel meg is szüntetik az építési terveket. A javaslat bele is került a módosítás tervezetébe. A turisztikai célokat mellesleg nemes egyszerűséggel „pusztításnak” nevezik. Ehhez ugyan joguk van, de cáfolja meg valaki, hogy ezek a VÉSZ-be beépült és minden bizonnyal majd elfogadásra kerülő javaslatok nagy ívű, széles spektrumú elemzések alapján, nem pedig politikai koncepciók tükrében születtek.
– Mint fentebb is kitért rá, a legtöbbet hangoztatott ellenérv a projekttel kapcsolatban, hogy csökken a park zöldfelülete.
– A Liget-törvény szerint az eredeti beruházási terv befejezése után a zöldfelület nem lehet kevesebb, mint a törvény hatályba lépésekor, hét éve volt. Beszédes az is, hogy a közzétett stratégiai terv állítása szerint a kormánytervben a Városligeti Park Z-VI övezetében a zöldfelület legkisebb mértéke hatvanöt százalék, a beépítendő terület hét százalék. Mitől is veszne el a közpark jelleg? Attól, hogy a módosítási javaslat szerint a zöldfelület legkisebb mértéke hatvanhat és fél, míg a beépítési terület öt százalék? Ráadásul a beépítésre szánt helyek évtizedek óta beépítettek. Ezért ránézve a törlési javaslattal készült térképre, számomra ez az egész csupán vihar egy pohár vízben. A lényeg, hogy ne a jobboldali többségű parlamentnek, ne a kormánynak, ne a fejlesztést támogatók millióinak legyen igazuk, hanem a minoritást maguk mögött tudó ellenzéki politika győzzön. Úgy tűnik, számukra teljesen mindegy, mibe kerül ez az országnak, Budapestnek, no és az állampolgároknak jövőképben, országimázsban, bevételkiesésben.
– Játsszunk el a gondolattal, hogy lehetősége nyílna rá, és a főpolgármester hallgatna is önre: mit tanácsolna a jelen helyzetben neki?
– Ha lenne mersze Karácsony Gergelynek, azonnal visszavonná az online lakossági fórumot, várna pár hetet, és felvállalna egy valódi vitát, igazi véleményütköztetést. Akinek kedve van, kapcsolódjon be az online lakossági fórumba ma délután négykor a Budapest portálon, a Városliget építési szabályzata név alatt. Fontos tapasztalatokat fog szerezni az ellenzéki fővárosvezetés szakmai és politikai „korrektségéről”, a formális és irányított liberális véleményszabadságról.
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20200526-megfurna-a-baloldal-a-liget-projektet
