A IX. században megleptük a világot innovatív hadművészetünkkel. Gyakran hangzott el a nyugati emberek szájából, hogy „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” Gyorsaság, helyzetfelismerés, majd észszerű reagálás jellemezte csatáinkat. Több mint ezer év elteltével az akkori ellenfeleink szövetségessé váltak. A haditechnika napról napra fejlődik, Európa védelme elsősorban a NATO-ra hárult, a kelet-közép-európai országok anyagi erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a hadászati védelem terén aktív, egyenrangú szereplők lehessenek.

Az Európát is védő Észak-atlanti Szövetség irányításának kulcsa jelenleg az Egyesült Államok és az európai nagyhatalmak kezében van. Az európai emberek sorsát elsősorban mégis az irányadó politikai cselekvés határozza meg. Az Euró­pai Unió békéje azon múlik, hogy képes-e hidat építeni Amerika és Ázsia között anélkül, hogy bármelyikkel konfliktusba keveredne.

A kontinenseket és lakóikat gazdasági téren az egymásra utaltság jellemzi. Európa gazdasága világhatalmi tényező, ezt a pozíciót kell megőriznünk. Sokszínű gazdasági erőhatással kell jelezni stabilitásunkat, amely alapot ad az egységes és eredményes politikai fellépéshez. Európa testét a nemzetállamok éltetik, szerepük ugyanaz, mint az emberi testben az életfontosságú szerveknek.

Amikor a nyugati országok közül több ismét a magyaroktól félti a jövőjét, elfelejtik, hogy a világ óráról órára változik. A változásokra történő reagálás konstruktív hozzá­állással a hadászatban, a gazdaságban, de legfőképpen a politikában meghatározó tényező. E téren ismét felbukkantak a magyarok, úgy tűnik, megint rajtunk a sor.

A szellemi honvédelem erejével az európai politika belső csataterén próbáljuk megmutatni képességeinket. Tehetjük, mert Szent István király óta része vagyunk a nyugati civilizáció­nak. Tudtunk változtatni az életmódunkon, tanultunk és kereszténnyé váltunk. Ennek is köszönhető, hogy hibáink, sikereink nem rínak ki Európa többi nemzetének sorából. Ha kellett, tűzzel-vassal védtük Nyugat-Európát, a 2015-ben megépített határvédelmi kerítés most már Angela Merkel kancellár szerint is ezt szolgálja.

Lehajtott fejjel vezekeltünk hibánkért, ma is viseljük Euró­pában egyedülálló veszteségünket, országunk kétharmadának elcsatolását. Nálunk is hibásabb nemzetek már visszakapták, amit elvettek tőlük a győztesek. Nem szálltunk meg idegen földeket, nem szipolyoztunk ki ártatlan népeket. Szabadságunkat magunk vívtuk ki, példát mutatva a kelet-közép-európai polgároknak.

Amikor a történelem velünk szemben sokadszorra ismétli önmagát, érzékenységünk, ellenállásunk növekszik. Több leckét kaptunk, mint a nyugat-európai országok. Átéltük a bolsevizmust, fasizmust, nácizmust, és most megint egy beteg eszmeiség próbálja hatalmába keríteni Európa népeit. Ez a nyílt társadalom eszméje, amelynek általunk kéretlen vezetője Soros György.

Nem hagyhatjuk hitünk kigyomlálását, a zsidó-keresztény civilizáció lebombázását, őseink földjének idegenek általi megszállását. Szembesülünk a politikai, gazdasági és katonai globalizáció eszmeiségével és növekvő erejével. A pénzhatalmasok által uralt és fenntartott médiában előbújnak az álszolidaritás nézetei, azok ránk szabadítják az újkori illegális népvándorlást, amelynek következménye a modern kori rabszolgaság.

A 24. órában kell a népfelség elvét megvalósítva fellépni az igaz demokráciáért és a jogállamiságért. A szuverén nemzetek szövetségi rendszerét kell megreformálnunk, újjáépíteni a brüsszeli adminisztrációt, előtérbe helyezni Euró­pa határainak közös védelmét. A kontinens lakóinak fenntartható életét csak így lehet biztosítani.

2019-ben a nyugati világ népei szavaznak az új Európai Parlamentről. Vezetőik még nem, de ők jól tudják, hogy ma már nem a magyarok nyilaitól kell félni. Amikor a világ nyolc-tíz leggazdagabb emberének vagyona annyi, mint a szegénynek minősülő 3,2 milliárd polgáré, talán ideje lenne félni. Azonban nem szabad megijednünk attól, hogy a szupergazdagokat arra kényszerítsük, hogy amit elvettek, annak egy részét visszaadják.

Ideértve Soros György vagyonát is, az általa javasolt „Marshall-terv” így megvalósíthatóvá válna. Nem szabad Európát csatatérré változtatni, inkább a segélyeket kell szolidaritással elvinni a rászorulóknak.

A XXI. század elején bízunk abban, hogy az unió bölcs népei elutasítják azt a felfogást, miszerint a magyarok az ellenségeik. Az ellenségeket az illegális földfoglalók és felbujtóik közt kell keresni, sőt megtalálni. Embercsempészbandák, fegyverkereskedők, álcivil NGO-k, pénzmaffiózók szolgálatában álló médiaguruk és politikai gengszterek között működnek, céljuk Európa gyarmatosítása.

Tőlük ments meg, Uram, minket!

Szerző: Csizmadia László a CÖF-CÖKA elnöke

Forrás:
Magyar Idők: https://magyaridok.hu/velemeny/mar-nem-a-magyarok-nyilaitol-kell-felni-3188485/