Rendkívül nagy érdeklődés mellett zajlott le vasárnap délután az a demonstráció Budapesten, az Andrássy út 60. előtt, amelyet jobboldali publicisták hirdettek meg, miután Tarr Zoltán miniszter megszüntette Schmidt Mária főigazgatói megbízását, és elrendelte a Terror Háza Múzeum szakmai, működési és tartalmi felülvizsgálatát, illetve átmeneti bezárását is.
A szervezők szerint Magyarországnak meg kell őriznie a kommunista és náci diktatúrák emlékezetét és a Terror Háza Múzeumot a jelenlegi állapotában.
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) követői és szellemi honvédői nevében a leghatározottabban elítéli a Tisza-kormány agresszív, nemzetromboló politikáját, amely immár a magyar nemzeti kultúra és emlékezetpolitika egyik bástyáját, a Terror Háza Múzeumot is elérte.
A Tisza-kormány a CÖF-CÖKA szerint megtette, amit 2002 és 2010 között a balliberális kormányok sem mertek megtenni: menesztették az intézmény vezetőjét, ideiglenesen bezárták a múzeumot, és „tartalmi átvilágítás” címszó alatt megkísérelték kisajátítani, átírni, politikailag korrekt bábszínházzá silányítani azt a helyet, amely a nyilas és kommunista diktatúrák bűneit, áldozatait és a magyar szabadságharcosok emlékét őrzi.
Ezt a lépést az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának évében hajtották végre, azaz támadást intéztek a nemzeti emlékezet ellen!
„A Terror Háza nem egy múzeum a sok közül. Az Andrássy út 60. a magyar történelem egyik legsötétebb, de egyben legtisztább tanúhelye. Itt működött a nyilas párt székhelye, majd az ÁVH kínzóközpontja. Itt szenvedtek, haltak meg és innen indultak a Gulágra magyarok ezrei. A 2002-ben megnyílt intézmény 24 éven át millióknak – köztük számtalan külföldi látogatónak – mutatta meg, mi történik, ha egy nemzet elveszíti a szabadságát. Ezt a tudást nem lehet »átvilágítani«, pláne nem lehet Brüsszel ízlése szerint átfesteni”
– emelte ki a CÖF-CÖKA, amely szolidaritást vállal a Terror Háza vezetőivel, kutatóival, múzeumpedagógusaival és minden dolgozójával, akik évtizedeken át hűségesen szolgálták a történelmi igazságot.
A demonstráció Nagy Feró szereplésével kezdődött: a legendás Beatrice frontembere a XX. század című dalát énekelte el.
György Horváth Zsuzsa műsorvezető köszöntötte az egybegyűlteket és elmondta: a Terror Háza Múzeum épülete nem pusztán egy épület, nem csak egy múzeum, hanem nemzeti önbecsülésünk és szabadságvágyunk egyik legfontosabb szimbóluma, amelyet meg kell őrizni.
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője lépett elsőnek színpadra a rendezvény szervezői közül. Emlékeztetett, hogy az elmúlt 100 évben háromszor rontott rá a kommunista hatalom saját népére, 1956 október 23-a azóta is csillagként világít a magyarok lelkében.
Meglátása szerint a Terror Háza Múzeum „legnagyobb bűne”, hogy rávilágított: csak egyféle igazság létezik, nincsenek „jó” és „rossz” kommunisták és nácik, csak rossz kommunisták és rossz nácik léteznek. Felszólított a mai politikai foglyok szabadon bocsátására.
A továbbiakban színpadra lépett Szentesi Zöldi László publicista, aki szerveződésre szólította az egybegyűlteket és arra kért mindenkit, hogy legyenek türelmesek a fiatalokkal, mert készen kell állni arra az időre, ha a kormány megroppan.
A demonstráción felszólalt Menczer Tamás, a Fidesz korábbi kommunikációs igazgatója, aki előbb a Fidesz-kormányok eredményeit sorolta fel, majd összehasonlította az Orbán-kormányok és a Tisza-kormánynak a választókhoz való viszonyulását.
„Az új kormány elbontja a jogállamot, önkényt vezet be és teljesen el akar bennünket lehetetleníteni. Én ugyanúgy szeretem a közösségemet ellenzékben, mint kormányon. Az új könyvnek, amit veletek együtt írunk, a legszebb lapjai, legszebb napjai még előttünk állnak. Nehéz lesz, de el fogunk jutni odáig”
– mondta el Menczer, aki az üzemanyagárakról is szót ejtett. A politikus bírálta Lannert Judit oktatási miniszter kijelentéseit is, miközben a tömeg a tárcavezető lemondását követelte.
Huth Gergely publicista a Terror Háza Múzeumot és Schmidt Máriát, a menesztett főigazgatót méltatta, illetve bírálta „az új ÁVH”-t.
Bayer Zsolt publicista felszólalásában Orbán Viktort idézve arról beszélt, a múlt egyetlen darabját sem szabad elfelejteni, majd emlékeztetett, hogy a Terror Háza Múzeum létrehozását már a kezdetek óta ellenezték egyesek.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum leváltott főigazgatója ugyancsak felszólalt a demonstráción. A történész beszéde kezdetén megköszönte a demonstrálók nagyszámú részvételét. „Megható, felemelő szeretet és félelem nélküliség árad felém, ami nekem is erőt ad” – mondta el, majd arról beszélt, miért fontos a nemzetnek a Terror Háza Múzeum.
„Ez a múzeum elmondja, hogy a magyar nemzet milyen áldozatokat hozott a szabadságáért, felmutatja a hőseinket és nevén nevezi a tetteseket. De többet is tesz: arcot ad a hősöknek” – mutatott rá a történész.
„A Terror Háza Múzeum nemcsak azt mutatja meg, hogy az ember hogy el tud aljasulni, de azt is, hogy mindig vannak köztünk bátrak, akik a legnagyobb áldozatokra is hajlandóak” – emelte ki Schmidt Mária, aki szerint a múzeum egyik legnagyobb sikere, hogy alig egy évtizeddel a kommunizmus bukása után vitát indított arról, hogy mi történt velünk.
„Nagy eredmény az is, hogy ennek eredményeképpen más lett a viszonyunk a diktatúrákhoz és ezen keresztül a múlthoz” – emelte ki a leváltott igazgató.
A szabadság nem magától érthetődő, nem jár alanyi jogon, azért naponta meg kell harcolni. És a szabadságért folytatott harc gyakran szenvedéssel jár, emlékeztetett a történész, hozzátéve: a Terror Háza Múzeum ezt tanította látogatóinak.
Schmidt Mária idézte Tarr Zoltán minisztert, aki azt mondta, hogy független szakértők nézik át a múzeumot és döntik el, mi maradhat és mi nem, illetve mi jöhet helyette.
„Ezt a süket dumát a szakértőkről meg a szakmaiságról jól ismerjük. Nincs jelentősége annak, hogy mit hablatyolnak egyesek. Mi Csurka István óta tudjuk, hogy »a szabadság nem más, mint egy ócska kommunista trükk«. Egyesek képtelenek megérteni, hogy nem az ő kizárólagos joguk az igazság. A Terror Háza Múzeum elvette tőlük a történelem értelmezésének monopóliumát. Több mint 50 évig ők értelmezték a 20. századot. Ez a múzeum véget vetett ennek. Erre vagyok a legbüszkébb”
– emelte ki Schmidt Mária, aki szerint a Terror Háza a bizonyítéka annak, hogy a diktatúrák nem győzhetnek felettünk.
A történész beszélt arról is, hogy akik nem tűrik az igazságot, a más véleményt, akik a tettesekkel vállalnak közösséget, a kezdetek óta be akarják záratni a múzeumot.
„Ez a mi múzeumunk. Ha nem tetszik nekik, csináljanak maguknak másikat, de a miénket hagyják békén! Ez a mi országunk is! Választást nyertek, aki ideiglenes felhatalmazást jelent, és nem örökbérletet az ország irányítására!” – hívta fel a figyelmet a főigazgató.
Schmidt Mária szerint nincs igaza a miniszterelnöknek, aki szerint 1956-nak nincs méltó emléke, hiszen a Hősök fala éppen nekik állít emléket.
„A Terror Háza Múzeum 24 éve bizonyítja, hogy szálka a kommunisták szemében. Ha elpusztítják, hamar szimbólummá válik. Mi nem félünk és nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, mert tudjuk, hogy ahol a hősöket nem feledik, mindig lesznek újak” – zárta felszólalását Schmidt Mária.
