Derék politikusaink szerint éghajlat változás megy végbe napjainkban. Ennek okozói természetesen mi vagyunk, mert rengeteg benzint, olajat, földgázt, tevetrágyát, fát és szenet égetünk. Ezt az állítást kitűnő tudósaink nagy része is bizonygatja. Napszámban, húzzák a vészharangot a rövidesen jelentkező katasztrófa ígéretével. Főként a Föld vészes felmelegedése veszélyével támogatják a kormányok újabb adókivetési igyekezetét. “Lejárt” politikusok is (Al Gore?) ragyogóan kezdtek megélni a harangkongatásból. Ennek nyomán a kormányok nyaktörő sebességgel róttak ki új adókat (Carbon tax). Ugyanakkor nem támogatták kellően a nap és más nemszennyező energia források hadrendbe állítását.
Ami a klímaváltozást illeti, úgy rémlik, mintha a középiskolában emlegették volna a jégkorszak ciklikus voltát. Mostanában még mindig kifelé jövünk az utolsó jégkorszakból. Ennek tetejében még közbeeső, ”mini” jégkorszakok vannak, mint 1250 utáni, amikor a globális hőmérséklet egy celzius fokkal csökkent. Ezek a ciklusok hatalmas éhinségeket okoztak a jó öreg Európában. Tehát nyugodtan állíthatjuk, a Föld felmelegedése a természet műve, nem a miénk. Mi is besegíthetünk egy kicsit, de nem lényeges mértékbhen. A természet teszi a dolgát, akár tetszik nekünk, akár nem. Tehát ha egy jégkorszakból jövünk kifelé, nyilván emelkedni fog a sárgolyónk hőmérséklete és a tengerek szintje is,
Az írott történelmünk olyan szárazságokról is megemlékezik, az egyébként többnyire “irányított” és hamis, hazug történelem, amikor a kisebb folyók, tavak teljesen kiszáradtak amelyek szintén éhinségekkel, tömeghalállal jártak. Persze India és Afrika is hasonlókkal dicsekedhetne. De “özönvizekről” is szól a történelem és hatalmas esőzésekről is. A földkéreg is mozgásba jön idönként, ismert területeket sülyeszt el, semmisít meg (MU és Atlantisz)
Igaz, mi rengeteg energiát fogyasztunk és szeméthegyek sokaságát emeljük világszerte, mérgezzük tengereinket, civilizációnk nagyobb dicsőségére. Ez volna a fő baj, nem a levegő széndioxid tartalma. Ugyanis ezen a téren az anyatermészet messze felülmúlja az emberiséget. Például:
Krakatoa vulkán 1880-ban tört ki, kb többszáz megatonnás nukleáris bomba erejével. Ez a borzalmas robbanás több, mint százezer embert pusztított el Szumatra közelében. Óriási mennyiségű port, kéndioxidot lövelt a Föld teljes légkörébe.. Savas eső hullott az egész sárgolyón. Hatamas viharok voltak, a por és gázfelhők csak három év után ülepedtek le a földre. A napfény ereje erősen csökkent, ez a mezőgazdaságban hatalmas károkat okozott. A Föld hőmérséklete 1.2 C fokkal csökkent. A robbanás hangja 4800 kilóméterre is hallható volt.
Földünkön kb. 1500 aktív tűzhányó van, nem említvén a tengeralattiakat. Ezek mind szennyezik levegőnket és tengereinket, ha nem is Krakatoa méreteivel.
Az utolsó évszázadban is volt olyan tűzhányó kitörés, amely 7,000,000 (hétmillió) tonna port és gázokat lövelt a levegőbe (El Chichon). Tessék csak a Google.hoz fordulni félelmetes adatokért: https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_large_volcanic_eruptions_of_the_20th_century.
Ami a széndioxidot illeti a természet itt is túlteljesít minket. Például: az olajforrások közül nemcsak a mi fúrt kutaink szivárognak, hanem tengeralattiak is szorgalmasan mocskolják a tengerek vizét. Ha már itt tartunk említsük meg a háborúk alatt elsülyesztett hajók olaját, a megtorpedózótt tankerekkel együtt.. Irak felgyújtott olajkútjaira már nem emlékszünk?
A hatalmas területen található tűlevelű erdeink ezer és ezer tonna terpentint juttatnak a levegőbe, tüdeink ártalmára. 2016-ban, csak Kanadában akkora területű erdők égtek le, mint fél Dunántúl. Az orosz Szibéria erdei még jobban égnek, mert az oltás ott nincs még jól megszervezve. Ugyancsak meg kell emlékeznünk Hamburg, Drezda, Tókió, Nagaszaki és Hirosima, városok, falvak ezreinek égéséről, amelyek istentudja milyen káros gázokat,gőzöket juttattak ezertonna számra a levegőbe, a széndioxidon kívül..Persze a gyujtogatásra használt sok, sok tonna foszfor sem volt természet és tűdőbarát.
A soha nem szűnő háborúkban elpukkasztott gránátok, aknák, kézifegyverek, rakéták, repülőbombák óriási tömegét nem említi senki, pedig azok az “égéstermékek” sem kímélik levegőnk tisztaságát. Csak VietNam és Laos több bombát kapott, mint amennyit a második világháborúban felhasznált az USA. Azóta sorra került Afganisztán, Irak, Libia, Szíria. Azok égéstermékei pedig csak részben hasonlítanak az aránylag ártalmatlan, a növények által felhasznált széndioxidhoz. Senki nem említi az ürhajók kilövéséhez használ tiokol, szívet melegítően gyönyörű fehér fehőit, amelyek lelkesen hozzájárulnak a kénsavas esők képzéséhez.
Ha valaki előveszi a 18. és a 19. század elején készült városi fényképeket. furcsa sötét foltok tömegét láthatja a utakon. Ne törjék a fejüket rajta, elárulom. Azok bizony az akkori “lóerők” anyagcsere termékei voltak, magyarul lótrágya. Ugyan a köztisztasági hivatal emberei hősiesen közdöttek az utak tisztaságát visszaállítandó, de csak naponta egyszer voltak sikeresek.
No, tessék elképzelni azt a bűzt, ami a nyári melegben lengedezett a városi levegőben, különösen a komflis, azaz a lovaskocsi állomások környékén, ahol a várakozó pacik unalmukban minden szükségletüket kielégítették. El ne felejtsük, a 18. század elején még a bölények milliói gyártották a metán gáz számolatlan köbmétereit.
Az egész világon fával, szénnel, faszénnel, teve trágyával fűtöttek, sütöttek, főztek. Angliát télen állandó füstszmog borította, talán 1960-ig, amikor is befejezték a földgázra való áttérést és London, Birmingham, Manchester, stb újra élhető városok lettek.
Néhány évtizede a gőzmozdonyok ezrei húzták maguk után a sűrű füst fellegeket. Minden valamirevaló gyár maga állította elő a működéséhez szükséges energiát szénfűtéses kazánokkal. A még kevés földgáz lévén a lignitből gázt előállító gyárak is ontották a fűstöt tonnaszáma. Az ipari városok egét füstfelhők borították. A repülőgépek sem igényeltek széljárás jelentéseket, mert nappal látták a városok, vonatok, gyátak fűstjének irányát.
Az amerikai gépkocsik olajat kezdtek égetni általában az első 50,000 mérföld után. Persze már az első mérföldek után is hetente egy liter olajat égettek. A hideg motorok csodaszép kék füstöt húztak maguk után. Ez csak akkor szünt meg, amikor a kitűnő japán gépkocsik tömegesen kezdtek feltünni a Ford, GM és Chrysler autógyárak parkolóiban…
A levegő még tisztább lesz az electromos autók folyamatban lévő, gyors térnyerésével. A nap és szélenergia használata is rohamosan terjed, nem is beszélve a tóriummal működó reaktorok fokozott iramú térhódításáról.
Szóval, sok hű-hó semmiért. A technika folyamatos és ugrásszerű fejlődése hamarosan megszünteti a levegó – humán eredetű – szennyezését. Talán a haladást mindenáron fékező, hátráltató nagyipart kellene rábeszélni lelkesebb közreműködésre. A széndioxidból üzemanyagot is lehet csinálni, versenyképes áron. Tehát nyugodtan égethetjük a szenet és olajat az áramfejlesztőkben, ha a füstgázből azonnal uj üzemanyagot termelünk. Persze ehhez az olajmágnások belegyezése és közreműködése is szükséges volna, amire nem számíthatunk. Igaz, Kinában már csinálják, egy magyar tudós szabadalát használva.
Ami a természetet illeti, arra semmiféle komoly befolyásunk nincs. Ha például a Csendes óceánt szegélyező tűzgyűrű, a nyugat Amerikai Szent András törésvonal és a Földközi tengeri continentális rétegek csússzannak egy átlagnál nagyobbat, minden gondunk megszakad jó időre.
A közelmúltban jelentek meg cikkek a Yellowstone suppervulcano várható közeli kitöréséről. Ha ez megtörténik, hosszú ideig nem lesznek napi széndioxid gondjaink, mert a Föld lakosságának jó része el fog pusztulni Trump Úrral és Hilaryval együtt (http://www.express.co.uk/news/science/768778/Yellowstone-eruption-Supervolcano-BRINK-of-erupting-increased-activity),
Addig is be kellene tiltani az Amazonas őserdő és más erdők irtását, amelyek eddig szorgalmasan nyelték az általunk termelt széndioxid tonnáit.
Itt meg kell említenünk, hogy a föld oxigén termelésének 50-85 százalékaát a tenger adja. Tehát a nagy erdőtűzek és minden más jelenség alig befolyásolja az oxigén mennyiségét. Erről szintén sokat lehet olvasni a Google lapjain. Itt egy példa: (https://earthsky.org/earth/how-much-do-oceans-add-to-worlds-oxygen)
Ha már belátjuk a kapkodás sikertelenségét, fel kell készülni a felmelegedésre. Először is a vizet kell takarékosan használnunk s a tenger vizét kell, óriási mennyiségben sótalanítanunk. A technika rendelkezésünkre áll, legfeljebb kevesebb okosbombát, tankot és repülőgépanyahajót kell gyártanunk. Például egy vadász repülőgép árából egy várost tudnánk ellátni sótlanított tengervízzel. Talán a Marsra sem kellene röppentyűket küldözgetni. .
HAARP Nemcsak egy összeesküvés elmélet hívei aggódnak a HAARP miatt, hanem az EU is megszavazott egy határozatot, amely további információt kér az egészségi és környezeti veszélyekről. Az aggódás elenére a HAARP vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy a HAARP nem károsabb, , mint egy rádió kutatási project – Idézet a Canadian Broadcasting Corporation (CBC) egy HAARPról készült TV dokumentumából.
HAARP ( High Frequency Active Auroral Research Program, azaz Magas Rezgésszámú Aktív Sarkifény Kutatási Program) egy alig ismert, de kritikusan fontos US katonai védelmi program, ami évek óta igen sok vitát okozott bizonyos körökben. Az illetékes HAARP vezetők nyilatkzatai ellenére, néhány elismert kutató állítja, hogy a HAARP adta titkos elektromagnetikus hadviselés lehetősége segítené az US haderejének célját, a teljes spectrum dominenciáját 2020-ig.
Mások állításaikkal elmennek addig a vádig, hogy a HAARP–ot már felhasználták időjárás változtatásra, földrengések, tengerárak előidézésére valamint a világ elektronikus kommunikációjának megzavarására.
Yellowstone-tól ÉS A HAARP-tól eltekintve, pillanatnyilag sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a vizeink rettenetes szennyeződése és a termőföldjeink mérgezése, kimerítése, nyomelemek teljes hiánya, amely már visszafordíthatatlannak látszik, de arról majd máskor,
E cikk írása óta, óriási erdőtüzek dúltak Kanadában, Szibériában, az Amazon vidékén, Portugáliában, az USA-ban. Kiderült, a világ oxigén készletét a tengerek adják. Az Amazon erdei egy gramnmot sem. 1922-ben is olvadtak a glecserek s nagy melegek voltak világszerte. a harmincas években 40 (negyven) fokos meleget is mértek Szolnokon, amit a bőrömön tapasztaltam. Árnyékból árnyékba szaladgáltam az utcán, olyan erős volt a napsütés.
Tehát ami van, az egy természetes folyamat, amihez semmi közünk.
M.Sz.
2017 november 26
Hamilton, ON., Canada
