A luxemburgi bírói testület a Stop Sorost vizsgálja a bizottság kezdeményezése alapján, kérdéses azonban, hogy hazánk alkotmányos identitását sértő döntés születhet-e és ennek milyen következményei lehetnek.
Bírósági szakaszba lépett a Stop Soros törvénycsomag miatt Magyarország ellen indított kötelességszegési eljárás. Az Európai Bizottság azzal indokolta lépését, hogy a magyar hatóságok nem adtak kielégítő választ az aggályokra.
A kötelességszegési eljárást még 2018-ban a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság kezdeményezte Magyarország ellen a Stop Soros törvénycsomag miatt. Az Európai Bizottság véleménye szerint a migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítás uniós jogba ütközik, mert büntethetővé teszi a bevándorlást.
A folyamat idén januárban lépett a második szakaszába, amikor a Bizottság indoklással ellátott véleményt továbbított a magyar hatóságoknak. A magyar kormány válasza meg is érkezett, de ezt a Bizottság nem találta kielégítőnek. Ezért fordult most, egy évvel a folyamat elindítása után a luxemburgi Európai Bírósághoz.
Az eljárást a bizottság most az Európai Bíróság elé utalta. A bíróság átlagosan 2 év után döntést hoz arról, hogy az adott tagállam megsértette-e az uniós jogot; a Magyarországra nézve várhatóan kedvezőtlen döntés szerint hazánk a Stop Soros vonatkozó jogszabályait az ítéletben foglaltak szerint kellene, hogy kiigazítsa. Az ügy egy esetleges ötödik szakaszban ismét az Európai Unió Bírósága elé kerülhet, ha Magyarország továbbra sem rendezi a törvénycsomag miatti kérdést, amely hazánk alkotmányát is érintené – a bizottság ehhez ismét felszólító levelet fog majd küldeni.
Ha ugyanis nem lesz válasz, vagy a válasz nem megfelelő, a bizottság az üggyel ismét a bírósághoz fordulhat, és átalányösszeg vagy kényszerítő bírság kiszabását javasolhatja majd.
Az Alkotmánybíróság 2019. februári döntésében a törvénycsomag alkotmányossága kapcsán azt mondta ki, hogy maga a „jogellenes bevándorlás elősegítését szankcionáló új büntetőjogi (Btk.) tényállás megfelel a magyar Alaptörvénynek”, azt nem lehet alkalmazni, ha „a cselekmény célja kizárólag a rászorulók szenvedéseinek csökkentése, a velük való emberséges bánásmód.”
Az AB szerint „ezt megerősítendő, az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az új tényállás nem alkalmazható az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét teljesítő, önzetlen magatartásokra.”
További fontos szempont, hogy a cselekményt szándékosan elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy az ország területére jogellenesen belépőt vagy jogszerűtlenül itt tartózkodót segít tevékenységével tartózkodási jogcím szerzésében, e tudomás fennállását pedig a nyomozó hatóságnak kell bizonyítania.
A szólásszabadság alkotmányos sérelme sem következett be, mivel az új bűncselekmény kizárólag az olyan véleménynyilvánítást tiltja, amelynek célja más személyek jogellenes magatartásra indítása, egyébként a migrációval kapcsolatos véleménynyilvánítást, a közéleti viták tartalmát nem érinti.
A fentiek alapján is több szempontból is sértené Magyarország szuverenitását, ha a szóban forgó alkotmánymódosítás alapján szankcionálnák hazánkat. Szavai szerint az Európai Unióról szóló szerződés negyedik cikke szerint az Alkotmánybíróságnak (AB) a nemzeti szuverenitás és identitás alkotmányban is rögzített védelméből kell kiindulnia, tehát az AB vizsgálhatja, hogy egy adott uniós intézmény átlépte-e a hatáskörét vagy sem.
A 7. Alaptörvény-módosítás pedig azt rögzíti, hogy az állam minden szervének kötelessége védelmezni a nemzet alkotmányos önazonosságát és a keresztény kultúráját. A módosításban az is benne van, hogy idegen népesség nem telepíthető be Magyarország területére, de a bevándorlás szabályozása és kezelése ettől függetlenül is tagállami hatáskörbe tartozik.
Magyarország az uniós csatlakozási szerződéssel nem a szuverenitását, hanem csak a szuverenitásból adódó egyes hatásköreinek a gyakorlását engedte át.
Azonban előfordulhat, hogy egy hatáskör átengedésének idején valamely lényeges körülmény nem volt ismert (clausula rebus sic stantibus elve), vagy utóbb jelentősen megváltozott, ilyenkor különösen fontos a szuverenitás kérdésének vizsgálata. Például a kötelező migránselosztási kvótahatározat kihirdetése után – amit Brüsszel rá akart kényszeríteni Magyarországra is – számos uniós tagállamban jelentősen átalakult a migráció jellege és szerkezete, s Európa, valamint a tagállamok biztonsági helyzete is alapvetően változott a migrációs krízis eszkalálódása következtében.
Mindezek alapján, őszintén bízhatunk abban, hogy az unió legfőbb bírói fóruma tiszteletben fogja tartani a nemzeti szuverenitásunkat, és kimondja, hogy nem áll ellentétben az alapszerződés 4. cikkével a Stop, Soros törvénycsomag intézkedéseit lehetővé tevő törvénymódosítás. Ha nem így történne, akkor minimum az alapszerződések módosítására lesz szükség, hiszen olyan helyzet alakulhat ki, hogy a tagállami hatásköröket sem tartják tiszteletben, Luxemburgban.
Szerző: Dr. ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász
