A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány kezdeményezésére a termelői közösségek rendszerének felépítése érdekében Karancslapujtőn fórumot tartottak csütörtökön. Többek között az is elhangzott, hogy a Nógrád megyei termékekkel hogyan tudna megjelenni egy-egy közösség a piacon, és hogy ezáltal mennyi embernek tudnának munkalehetőséget biztosítani.
Karancslapujtő. A fórum elején Baksa Sándor polgármester köszöntötte a résztvevőket. Ezek után pedig képekkel illusztrálva bemutatta a – régi és a már felújított – falu nevezetességeit, épületeit. Végül átadta a szót Csizmadia Lászlónak, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) elnökének. Elmondta, hogy a népképviselet rendkívül fontos dolog. Hozzátette, hogy a civil élettel 2009 óta foglalkozik komolyan és részt vett a CÖF megalkotásában is. Hangsúlyozta, hogy óriási szerencse, hogy térségünkben olyan országgyűlési képviselők vannak, – mint Balla Mihály, valamint Becsó Zsolt – akiknek tényleg szívügyük a megye sorsa. Az elnök elmondta, hogy a CÖF felkarolta a kistermelői közösségek létrehozását. Úgy gondolják, hogy minden energiát, szívet, lelket, szakmai tudást hozzátesznek ahhoz, hogy előre vigyék ezeket a vállalkozásokat. Megpróbálják közösen megteremteni azt a környezetet, ahol ezek létre is jöhetnek. Kihangsúlyozta, hogy tudják azt, hogy olyan jelentős korszakban vagyunk, amikor is a kis- és családi vállalkozások szerepe a kormány szempontjából is kiemelt. Mindent elkövetnek azért, hogy az emberek földhöz jussanak, valamint, hogy segítsék azt a törekvést, hogy a fiatalokat itthon tartsák, munkát biztosítsanak nekik, továbbá, hogy hazacsalják őket. Csizmadia László elmondta, hogy azért volt a fórum, hogy valamilyen módon a CÖF is segítse ezt a tevékenységet. Arra biztatta az embereket és a közösségeket, hogy igenis legyenek önellátóak. Elmesélte, hogy akármerre járnak, mindenhol azt látják, hogy ahol jó közösségek működnek ott van összetartás is, ami a közigazgatásban óriási segítséget tud nyújtani. Kihangsúlyozta, hogy ezért lenne fontos egy-egy faluban, vagy akár több községből álló régióban olyan feladatokat találni, amiben a falusi értelmiség úgy érzi, hogy munkájával segíteni tudja a közösséget. Szomorúan jegyezte meg, hogy hiányoznak a magyar termékek a piacról, mert sajnos a külföldiek részesülnek előnyben. Ezért próbáltak stratégiai szerződést kötni a CBA-val, és a COOP üzletlánccal, hogy ők legyenek azok, akik a kis-és családi vállalkozóknak a termékeit „felveszik”. Örömmel fűzte hozzá, hogy ezzel kapcsolatban már vannak jó tapasztalataik.
Elmesélte, hogy Bujákon, az önkormányzat földjén, mintegy 70 ember dolgozik. Ők csodálatos kertészeti termékeket mutattak be, ami egy pillanat alatt fogadásra talált a CBA részéről. Zárásként hozzátette, hogy ha van termék, akkor van vevő is, ezt tudja biztosítani a CÖF.
Ezek után Balla Mihály országgyűlési képviselő is elmondta gondolatait, tapasztalatait a témával kapcsolatban. Olyan dolgokról beszélt, ami 3-4 éven belül jó lenne, ha megvalósulna. Megjegyezte, hogy mindannyian tudjuk, hogy a Karancs-völgyében, a Dobroda mentén igazából nincs lehetőség ipari területek kialakítására. Miben lehet tehát akkor gondolkodni? Balla Mihály abban látja a megoldást, hogy jól működik a mezőgazdaság, lehet kertészkedni, jól bevált a közfoglalkoztatás is. Hozzáfűzte, hogy egyre többet beszélnek arról, hogy hogyan is lehetne a Karancs-völgyét kihozni abból a nehéz helyzetből, amiben van. Lehetőség a mezőgazdasági termelés, mert a helyi termékeknek van egy sajátosságuk: a városi ember nem biztos, hogy azt a szalonnát, vagy kolbászt szeretné megvásárolni, amit az üzletekben kap, hanem eredeti falusi termékeket.
Személyes tapasztalatként említette, hogy nemrégiben volt Kétbodonyban a Szilvaszombat nevű rendezvény, amin 40 csapat, mintegy 30 településről vett részt. Elmentek és megmutatták azt, hogy mi mindent lehet csinálni a szilvából. Volt lekvár, pálinka, gombóc és még egy jó pár dolog. Ezek után az országgyűlési képviselő kiemelte, hogy nemsokára lesz Vanyarcon a Haluska fesztivál. Ebből is piaci terméket lehetne csinálni. Mi lenne erre a garancia? Az, hogy azok az asszonyok készítenék el, akik ételeire a fesztiválokon órákig várnak és hosszú-hosszú sorokat állnak ki az emberek, hogy 500-600 forintos áron megvásárolhassák azokat. Ezt lefagyasztanák és már mehetne is a piacra. Ez több okból is fontos lenne, egyrészt ezzel a helyi közösségeknek tudna egy értelmes és hasznos tevékenységet biztosítani. Másrészt pedig akár emberek stabil megélhetése is meg lenne oldva.
Kiemelte, hogy a Karancs-völgyében márkajelzésként megjelenhetne a piacokon a méz, valamint a nagyon ízletes karancsberényi kolbász is. Utolsó gondolatként elhangzott, hogy a Szilvaszombaton résztvevő emberek fele nem Nógrád megyei volt, hanem Budapestről és egyéb más városokból érkeztek. Elmentek, mert hallottak már róla és nagyon várták az eseményt. Mindezeket összefűzve meg lehetne jelenni a közösségeknek ezekkel a termékekkel a piacon, és nem mellesleg embereknek is lehetne munkahelyeket biztosítani. Ebből is kiderül, hogy vannak lehetőségek, csak észre kell venni őket és minden adandó alkalmat kihasználni a fejlődésre és a fejlesztésre.
Gerhát Karina
http://nhc24.hu/2016/09/helyi-termekeket-a-piacra/
