Borbély László András közgazdász, államadósság-kezelési szakember szerint a mindenkori kormányzat közvetlen hatást tud gyakorolni az államadósság alakulására, mégpedig a költségvetési hiányon keresztül; ha a hiány magas, gyorsabban nő az adósság, ha mérsékelt, akkor az államadósság nominális növekedése is elfogadható mértékű – ilyenkor stagnál vagy csökken az adósság GDP-hez mért aránya. A magasabb adósság, a növekvő tendenciájú adósságráta – mutat rá Borbély – magasabb kamatterheket eredményez, a magas terhek pedig szűkebbre szabják a gazdaságpolitika és a költségvetés lehetőségeit, mivel a kamatok kifizetését csak más területekről történő elvonásokkal lehet finanszírozni, a hiánynövekedés megakadályozása érdekében. A helyzet kezelhetetlenné válása jelenti az adósságcsapdát.
Ez az összefüggés jól nyomon követhető a magyar államadósság-ráta alakulásánál is. A 2001-ben 52%-os GDP-arányos magyar államadósság 2010-re 80% fölé emelkedett, és ennek legfőbb magyarázata az egyre elszabaduló költségvetési hiány volt. A költségvetési hiány 2000-ben még megfelelt a maastrichti kritériumoknak, ugyanis 3% alatt volt (2,9%), azonban 2006-ra – komoly hullámzásokat követően – 9% fölé emelkedett. A hiány már 2001-től növekedett, és az emelkedő kamatterhek fizetéséhez szükséges összeget nem előteremteni próbálta a Medgyessy-kormány elvonásokkal, költségvetési átcsoportosításokkal, hanem ehelyett például közalkalmazotti béremelést hajtott végre és adómentessé tette a minimálbért, ami a deficit további növekedését eredményezte.
A konkrét számokat nézve: a GDP arányos államháztartási hiány 2001-ben még 4% volt, 2006-ban már 9,3%, még 2010-ben is 4,2%, aztán 2011-ben – a magánnyugdíj-pénztári vagyon átvétele miatt – többletes lett a költségvetés, 2012-ben pedig 2,5%-on alakult a hiány.
A legfrissebb előrejelzések szerint 2017-ben és 2018-ban a költségvetési deficit a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, a tavalyi 1,8 után az EU-s fejlesztési projektek hazai társfinanszírozásának növekedése, az emelkedő kiadások és az adócsökkentések miatt idén 2,4, jövőre pedig 2,5 százalék körül várható az Európai Bizottság prognózisa szerint.
A Bizottság szerint az államadósság tavaly 1,2 százalékpontos csökkenéssel a GDP 73,5 százalékára mérséklődött (MNB-adat: 73,9), 2017-ben 72,3, 2018-ban pedig 71,2 százalékra lehet számítani.
A várhatóan élénkülő beruházásoknak és a növekvő háztartási fogyasztás felhajtóerejének köszönhetően, az Európai Bizottság esedékes téli előrejelzésében idén 3,5, jövőre pedig 3,2 százalékos gazdasági növekedést jósol Magyarországnak.
A magyar növekedés (+3,4 százalékon) már 2015 első negyedévére megszilárdult, köszönhetően a korábbi években főleg az ipar és a turizmus teljesítményének, de a kiskereskedelmi forgalom is kedvezően változott, ami azt jelenti, hogy a reáljövedelmek növekedése nemcsak a megtakarításban, hanem a fogyasztásban is megmutatkozott.
