Az igazmondás erejével magunk mellé kell állítani és közénk kell hívni az érvekkel meggyőzhetőket
Sokakban felmerül – de leginkább azokban, akik biztosra veszik a jelenlegi hatalom gyakorlásának folytatólagosságát – a kérdés, hogy miért kell az ellenzéki kampányra válaszokat adni. Feladatunk meggyőzni a még ingadozókat, és azokat is, akik kényelemből otthon maradnának az országgyűlési választás napján, hogy minél nagyobb lesz a győzelem, annál többet tehetünk a választópolgárok segítségével a következő kormányzati ciklusban a közjóért.
A népfelség nemcsak elv, hanem a polgárok akaratának cselekvésekben nyilvánított tevékenysége.
Az ellenzéki pártok közös szemfényvesztése külföldi beavatkozással, ígérethalmazai annyit érnek, mint a hamis csekkek beválthatósága. Az általuk produkált előválasztási cirkuszból hiányzik a fedezet, az emberek mindennapi kenyerének valós garanciája. Bukott megélhetési politikusok olyan lejárt szavatosságú portékát kínálnak, amelyet kipróbáltak kormányzásuk ideje alatt, de fogyasztásra alkalmatlan volt. Ezért ébernek kell lennünk, a jó kormányzás eredményei előtt farkasétvágyú, hataloméhes ordasok üvöltenek ismét prédára lesve.
Emlékezzünk a 2002 és 2010 közötti Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányzás valós tényeire, az általuk folytatott bolsevik-kommunista politizálásra és életmódjukra. Párton belüli rivalizálásaik idején egymás felfalásától sem riadtak vissza. Gyurcsány szemrebbenés nélkül megpuccsolta Medgyessyt.
Majd cinkostársaival a rablóprivatizációra és minél több offshore cég alapítására koncentrálva kifosztották az államkincstárt. Hazugságokkal félrevezették népünket, valamint az Európai Uniót is. Amikor mindez napvilágra került, és a felháborodott nép tüntetni kezdett, bevezették az államterrort. 2006. október 23-án a nemzeti ünnepünkről távozó békés emberekre támadtak, a megfélemlítés vízágyúival, gumilövedékekkel, lovasattakkal és állati dühvel, viperával ütötték az embereket.
Gy. F. felrúgva az alkotmány, a jogállamiság és a demokrácia szabályait, nem mondott le. 2008-ban mosolyogva közölte, hogy minket nem ér el a gazdasági világválság, azonban hamarosan szembesült totális vezetői alkalmatlanságával, ugyanis kiderült, hogy Magyarország a csőd szélén áll. A trükkök százait alkalmazó nem írta ki az országgyűlési választásokat, kineveztette pandúrtársát, Bajnai Gordont miniszterelnöknek, aki a Hajdú-Bét tönkretételével sok ott dolgozónak a vesztét okozta.
2010-re a végeredmény: a munkanélküliség az egekben, az ország eladósodása feltartóztathatatlan, miközben emberek milliói jöttek rá arra, hogy Gy. F. bandája meggazdagodott.
Miután emlékezetünkben visszaidéztük a nemzetrontók cselekedeteit, még bőségesen maradt hab a „tortán”: a milliárdos korrupciós ügyleteik (lásd: négyes metró, Sukoró stb).
Álljunk el attól, hogy összehasonlítsuk az akkori többszörösen bukott bűnöző hajlamú gittegyletet az Orbán-kormány tizenkét évével. Hiszen nem hasonlíthatjuk a fehéret a feketéhez, a csődhelyzetet a mai gazdasági fejlődéshez, a jogállamiságban megtestesülő demokráciát az államterrorhoz.
A lakosság elszegényedése, a követhetetlen munkanélküliség gyógyszere lett a 2010 utáni kormányzás által biztosított gazdasági stabilitás, a családok megtakarításainak kiugró növekedése. Több mint említésre méltó a 2010 előtt elvett 13. havi nyugdíjra adott válasz, a fokozatos visszaépítés, a nyugdíjprémium, amely tisztességes megoldás. E tárgykörben nem lehet kétségünk a felől sem, hogy ha a kormány folytatni tudja munkáját, a kisnyugdíjjal rendelkezők megélhetését is prioritásként fogja kezelni.
Ismerjük a közmondást, hogy az ismétlés a tudás anyja. A még megtett emberi sorskérdéseket javító intézkedések felsorolása sok sort venne igénybe. Ha most magunktól még egyszer megkérdezzük, hogy miért kell érvelnünk az ideológiájától eltávolodott, választóit elhagyó, egypártrendszerbe tömörülő hazug, hazaárulástól sem visszariadó ellenzékkel szemben, a válaszunk egyértelmű: a történelem tanulságai hosszú és rövid távon köteleznek bennünket.
Gyermekeink, unokáink nem szenvedhetik el, hogy újból eltűrjük egy új birodalom létrehozásán szorgoskodó, jelenleg a nyitott társadalom ideológiáját választó politikai kísértetek visszatérését.
A választásokig a múlt és a közelmúlt feltárásával, az igazmondás erejével magunk mellé kell állítani és közénk kell hívni az érvekkel meggyőzhetőket. Világossá kell tennünk, hogy mi, európaiak önszántunkból soha nem hagyjuk el uniós szövetségeseinket, miközben a népfelség elvét előttünk pajzsként tartva, ha kell, életünk árán is megvédjük hazánk szuverenitását, a szubszidiaritást és az őseinktől kapott zsidó-keresztény civilizációnkat.
(A szerző a CÖF–CÖKA kuratóriumának elnöke)
https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20210917-emlekezet-tanulsag-tanitas
