Ébredj Európai Bizottság! – petíció

Mr. Martin Schulz
President of the European Parliament

Rue Wiertz
B–1047 Brussels

Tárgy: Petíció

Tisztelt Elnök Úr!

Alcím: Petíció az „Ébredj Európa” polgári kezdeményezés bizottsági befogadása ellen és EP vizsgálóbizottság felállításáért az Európai Bizottságnak a külső határok védelmét célzó kríziskezelés tekintetében fennálló esetleges mulasztásainak megállapítására „Ébredj Európai Bizottság” címmel

Alulírott Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány, mint Magyarországon bejegyzett önálló jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet az alábbi petíciós kérelemmel fordulunk a Tisztelt Elnök Úrhoz.

Az Európai Bizottság által 2015. november 24-én befogadott „Ébredj Európa” polgári kezdeményezéssel kapcsolatos aggályaink miatt fordulunk Önökhöz, illetve az Európai Bizottságnak a schengeni külső határok megvédése tekintetében tanúsított fellépésével kapcsolatban egy vizsgálóbizottság felállítását javasoljuk az Európai Parlamentnek. A leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy az Európai Bizottság jegyzékbe vette azt az európai állampolgári kezdeményezést, amely felszólítja az unió javaslattevő-végrehajtó intézményét Magyarországgal szembeni eljárás megindítására az uniós alapértékek megsértése miatt. A jegyzékbe vétellel ugyanis elbírálásra érdemesnek találta a hazánk ellen indított alattomos támadást, egy szerintünk több szempontból is vitatható jogi aktussal. Alapjaiban megkérdőjelezhető a kezdeményezés, hogy az alapszerződés 7. cikkének alkalmazása literális értelmezésben olyan jogi lépés-e, amelyre egy európai polgári kezdeményezésnek irányulnia kell; vagy ahogyan arra már Navracsics Tibor uniós biztos is felhívta a figyelmet, az uniós alapszerződés 7. cikke mások mellett az Európai Bizottságot nevezi meg, hogy javaslatot tegyen ilyen eljárás megindítására (amennyiben egy tagállam megsértené a szerződés 6. cikk első bekezdésében szereplő alapelveket).

Az illetékesség mellett azonban még egy fontos szempont, hogy bár az uniós alapértékek betartása és tisztelete minden uniós polgár, így valamennyiünk közös és jól felfogott érdeke, az Európai Bizottságot mint felelős intézményt súlyos felelősség terheli a tekintetben, hogy egy ilyen kezdeményezés meggondolatlan befogadásával elindít-e esetleg egy lavinát, és lényegében állampolgári kezdeményezések „szabad prédájává” tesz uniós intézményközi kérdéseket. És hogy ezzel adott esetben rendre beleszóljanak – akár többségében külföldiek – egy adott tagállam belügyeibe? Hol húzódik majd a határ, és nem fogják-e az ilyen, „brüsszelileg” rendben talált partizánakciók szétzilálni közösségünket?!

Sajnos jól jelzi az unió jelenlegi viszonyait és morális állapotát az a tény, hogy éppen azt az uniós tagállamot próbálják hátba támadni a Bizottság sajnálatos, felelőtlen asszisztálásával, amely talán a legtöbbet tette az elmúlt hónapok rendkívül nehéz időszakában az integrációs közösség megmentéséért, a közös Európa védelméért. Hazánk nem a kibúvókat és a kiskapukat kereste, hanem például a migránsválság kezelése kapcsán is, úgy válaszolt az adott helyzetre, hogy végig rigorózusan tartotta magát a közösség jogi normáihoz, a schengeni szabályok betartásához. Magyarország élén ma erős és határozott vezetés áll, amely joggal vívja ki sok más uniós ország idegen állampolgárainak rokonszenvét és érdeklődését; sajnos, ezzel szemben az ilyen határozottság nem mondható el az uniós vezetésről.

Beszéljünk nyíltan: ha a Bizottság nem szankcionálhatja Görögországot, mert az nem tesz eleget alapvető kötelezettségének, vagyis a külső határok megvédésének, akkor az unió felelős intézményei miért nem tesznek határozott lépéseket a szabályok megváltoztatására, a krízishelyzet hatásosabb és sok esetben akár keményebb kezelésére? Miért van az, hogy sok európai – na persze, nem a Brüsszelben ülő eurokraták! – érzi úgy, hogy cserbenhagyják őt, hogy szűkebb és tágabb közösségének vezetői csak a kifogásokat keresik, rendre mellébeszélnek, és csak a felelősség elkenése történik mindenben? Csak remélni tudjuk – és maximálisan támogatjuk –, hogy az elmúlt hetekben elhangzott néhány építőbb jellegű javaslat szellemében esetleg mégis sor kerül az unió határvédelmi ügynökségének, a Frontexnek a megreformálására.

Azonban ehhez is az Európai Bizottság határozott, felelős közreműködése kellene, mellyel kapcsolatban továbbra is erősen szkeptikusak vagyunk. A Juncker-testület változtasson eddigi hozzáállásán, és végre adjon felhatalmazást a Frontexnek a határ ellenőrzésére a schengeni övezethez tartozó és az övezeten kívüli ország között, amennyiben az adott Schengen-tagállam ezt a kötelességét nem tudja teljesíteni. Az ügynökség így már kérés nélkül is átvehetné a külső határok védelmét!

Mindezek fényében, a hazánk méltatlan hátba támadására adott válaszul, fenntartjuk a jogot, hogy lépéseket teszünk az Európai Bizottság ezen lépése ellen – amely a polgári bizottság felállítása és a kezdeményezés nyilvántartásba vétele után, harmadik szakaszba engedte az uniós polgári kezdeményezés eljárási folyamatát, és a kezdeményezők megkezdhetik a támogató nyilatkozatok összegyűjtését –, és azt tervezzük, hogy a Bizottság döntése (jóváhagyó aktusa) ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikk (4) bekezdése alapján semmisségi pert kezdeményezünk az Európai Unió Bíróságán (ennek esetén a felperes természetes vagy jogi személy lehet).

Kezdeményezzük továbbá, hogy az Európai Parlament állítson fel vizsgálóbizottságot annak megvizsgálására, hogy az Európai Bizottság megtette-e a tőle elvárható szükséges jogi lépéseket a schengeni övezet külső határainak megvédése tekintetében, valamint annak megállapítására, hogy a Bizottság sértett-e esetleg uniós jogot, amiért nem tett időben jogi lépéseket a külső határok védelmének elmulasztását illetően.

A vizsgálatnak ki kell terjednie arra is, hogy a Bizottságnak joga van-e befogadni egy civil szervezetnek egy állammal szembeni polgári kezdeményezését, és hogy egymillió (többségében külföldi) uniós polgár beleszólhat-e ily módon Magyarország belügyeibe? Van-e felelőssége a Bizottságnak egy ilyen jellegű kezdeményezés precedens értékűnek tekinthető befogadása kapcsán?

Végezetül fontosnak tartjuk leszögezni az alábbiakat. A Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány, mint magyarországi civil szervezet mély aggodalommal szemléli az Európai Bizottság tárgyügyben tanúsított veszélyes felületességét. Tekintettel arra, hogy a tagállamok pénzügyi helyzete és gazdasági folyamatai teljes mértékű transzparenciát kívánnak, okkal várhatjuk el, hogy a Bizottság okkal lépjen fel ugyanilyen határozott szigorral a civil szervezetek átláthatósága tekintetében, pláne, ha azok uniós tagállamokkal szemben indítanak vizsgálatot, vagy egyébként uniós kormányok működésével kapcsolatban közvetlenül exponálják magukat. Elvárjuk tehát az Európai Parlamenttől, hogy ezen a téren számolja fel az eddigi hiányosságokat, nehogy véletlenül bármilyen – esetleg bosszú vezérelte – gazdasági háttér-lobbi, hovatovább bűnözői szervezetek által finanszírozott civil közösségék férkőzzenek be az Unió intézményi hátterébe. Fontos tehát, hogy a jogi személyek egy alapos gazdasági átvilágításon essenek át, mielőtt bármilyen eljárást kezdeményeznek az EU szervezetei előtt.

Hisszük, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága, mint az Európai Unió közvetlen demokráciát kifejezni hivatott, legfőbb jogalkotó intézményének felelős testülete kedvezően bírálja el petíciónkat.
Budapest, 2015. december 10.

Tisztelettel:
Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány képviseletében
Csizmadia László
kuratóriumi elnök

Csatlakozó szervezetek: