A sorkötelezettség kérdése hazánkban a németországi fejlemények tükrében
Tekintettel az európai fenyegetettség helyzetének jelentős súlyosbodására, amelynek oka a nemzetközi jogot sértő orosz támadó háború Ukrajna ellen, a Bundeswehr még következetesebben fog összpontosítani a nemzet és a szövetség védelmére. Ez a központi feladat határozza meg a struktúrát. Oroszország a …
Az EU kétszínű kereskedelempolitikája a versenyképességet veszélyezteti
Ahogy arra a miniszterelnök kötcsei beszédében is rámutatott, az elmúlt egy esztendőben számos világpolitikai kérdésre „válasz született”, az USA új elnöke Donald Trump, új német kormány alakult, Franciaország nem tudott kikeveredni a kormányválságból, a V4 feléledt, az orosz hadsereg győzni …
A fővárosi vezetés jogi felelőssége a közösségi közlekedésben tapasztalható tűzesetek kapcsán
A mostani helyzet leginkább arra mutat rá, hogy a BKK és a fővárosi önkormányzat a szerződésből fakadó kötelezettségeit nem teljesíti maradéktalanul. A súlyos műszaki hiányosságok kapcsán nem zárható ki a büntetőjogi felelősség sem – írja Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a …
A brüsszeli hatalmi elit így szorítja ki a patrióta erőket az EU-ban
A napokban a címben rögzített témában figyelemre méltó elemzés született Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatójának tollából. A cikkben a szerző frekventált közjogi területekhez kapcsolódó gondolatokat vet fel a választási rendszerek alkotmányjogi megítéléséről, különösen arról, hogyan lehet összehangolni a …
A magyar kormányfő által megjelölt külföldi kémtevékenység egyes közjogi vetületei
A nemzetbiztonsági szolgálatok feltárták az ukrán titkosszolgálatok befolyásolási kísérleteit, amelyek célpontjai között országgyűlési képviselők, gazdasági szereplők és médiamunkások szerepelnek. Ez összhangban van a 46. cikkben meghatározott feladatokkal, mivel a külföldi befolyásolási kísérletek elhárítása a nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető kötelessége. Az említett …
Valóban voltak politikusok korábban az alkotmánybírók között?
A napokban egy szakmai cikk az Alkotmánybíróság összetételének politikai hátterét és az alkotmánybíró-választás rendszerét vizsgálta, történeti és összehasonlító jogi kontextusban. Bemutatta, hogy a rendszerváltás óta mindkét politikai oldalról kerültek a testületbe közéleti tapasztalattal rendelkező jelöltek, így például Sólyom László (MDF), …
Ismét precedensértékű döntést hozott a Kúria
A testület megerősítette a rendőrség Pride felvonulást tiltó határozatát. A legfőbb bírói fórum hivatalos tájékoztatása alapján korábbi megsemmisítő ítélete folytán, eljárva a gyülekezési hatóság határozatában a szervezők által 2025. június 28-ára bejelentett „Felvonulás az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért a 33. § …
Intelem, rágalom esetleg fenyegetés? – Reagált a Kúria a Tisza Párt elnökének kirohanására
A bírói függetlenség a magyar jogrend egyik sarokköve, amelyet az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése is megerősít, kimondva: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.” Ezen elv értelmében a bíróságok és bírák külső befolyástól mentesen, kizárólag jogi megfontolások …
Hogyan hatnak egy európai fővárosban a szignifikáns vallási különbségek a közösségi identitásra és közpolitikára?
Egy, a der Standard osztrák lap által a közelmúltban nyilvánosságra hozott adatsor a bécsi általános és középiskolák tanulóinak vallási hovatartozását mutatja a 2024/25-ös tanévre vonatkozóan. Az ábrán látható számok a következők: Ez a vallási összetétel jelentős és gyors demográfiai és …
A hazaárulás különböző jogi vetületei, különös tekintettel a gazdasági hazaárulás kategóriájára
Magyarországon a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXIV. fejezete tartalmazza az állam elleni bűncselekmények szabályozását. Ide tartoznak az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, kémkedés az Európai …
