Azonnali, általános uniós népszavazást!

Merkel asszony, Macron és Conte sem intézkedhet a sorsunkról, még akkor sem, ha Soros György és Frans Timmermans zrt.-je így kívánja

A civilek úgy tartják, hogy a népfelség tiszteletben tartása a demokratikus jogállamiság alapja. Ha hatalmat gyakorolsz, azt a nép nevében és népedért kell tenned. Ha visszaélsz választóid bizalmával, és nem tudsz azonosulni a többség akaratával, akkor az egód vezet, zsarnokká válhatsz. Bármilyen közösség irányítása, kormányzása – (ideértve az Európai Uniót is) nem lehet független a tagjai akaratától.

A demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása az uniós intézmények területén általában formai­lag megvalósul. A törekvés a hatalmi hierarchiára sokszor az Európai Parlament képviselőit egyes pártok meghatározott szolgálatába állítja. Az EU szövetséges közösségének irányítása, a demokrácia és jogállamiság szolgálata azonban a népek nélkül nem lehetséges. A közösséghez tartozás előfeltétele az unió szabályrendszerének elfogadása. A csatlakozni kívánó országok erről – nem véletlenül – népszavazással döntenek. Az unió alapszabálya így minden tagjára kötelező érvényű. A belépő nemzetek szuverenitásuk meghatározott részéről lemondanak, mert úgy vélik, hogy az átadott joggyakorlás területe és az ahhoz kapcsolódó politikai és gazdasági út követendő, és számukra erősödést jelent. A tagállamok azonban megtartott szuverenitásuk függvényében önállóan, szabadon dönthetnek közösségük sorsáról. Tudjuk, hogy az emberek a szabadságukat csakis választott közösségeik normái szerint élhetik meg. Világos tehát, hogy az EU és közösségeinek szövetsége mindkét fél számára elfogadott korlátozott szuverenitást jelent, amit kötelező betartani.

Európa nemzetei ily módon két közösségben élnek. Mindkét közösségre egyaránt kötelezők a demokrácia és a jogállamiság szabályai. A jogállamiság kereteit a hatásköri szabályok és az alkalmazható törvények határozzák meg. A tagországok által át nem adott jogkörök tekintetében az EU intézményeinek nincs hatáskörük. Elviekben ez a képlet tiszta és követhető. Az Euró­pai Parlamentben ülő képviselők az ottani ideológiai erőviszonyok alapján sokszor félretolják az unió „jogállamiságára” vonatkozó törvényeket. Pártállásuk szerint akarják elfogadtatni a számukra kedvező döntéseket. Megsértik a tagállamok szuverenitásához rendelt hatásköröket. Cselekvéseikkel átlépik az unió intézményeiben is követendő „jogállamiság” határait, durván beavatkozva az egyes tagállamok alkotmányos jogrendszerébe és demokratikus legitimitásába. Erre megálljt kell mondania a civilek népfelsége alapján működő összeurópai közösségnek. A nemzetek identitásához, szubszidiaritásához rendelt sorskérdésekről az Európai Parlamentben nem születhet döntés. Az uniós alapszerződés és az EP-ben elfogadott jogszabályok sérthetetlenek, éppen úgy, mint a nemzetek megtartott, önállóan gyakorolható törvénykezése.

És hogy miért? Mert az EP-ben a pártok képviselőinek aránya eltér az egyes nemzetek országgyűlésében ülő képviselők, pártokat megjelenítő arányától. Ez akkor nem probléma, ha a nemzetek által átadott joghatáskörökön belül történnek a törvényalkotások, amelyeknek a szövetséges országok érdekeinek megfelelőek. Az EP-ben és az EB-ben azonban visszatérően jelentkezik a hatáskörökön túli, politikai érdekek áterőltetése. Felmerül a kérdés, ki ellenőrzi az éjjeli ellenőröket? Mely intézmények ítélhetik meg, hogy az uniós alaptörvényt, adott esetben sérti-e az intézkedés? Ha e tekintetben eljár az Európai Unió Bírósága (EUB), annak bírói összetételén, számon kérhető-e a függetlenség és a semlegesség?

Akár az Európai Unió Bíróságáról, akár a nemzetek legfelsőbb bíróságairól beszélünk, bármely párt képviselői szubjektív módon kijelenthetik, hogy a hozott ítéletek elfogultságról tanúskodnak. Ha az előbbieket elfogadjuk, az ítélkező bírók szavahihetőségét kérdőjelezzük meg, hiszen ők esküt tettek az elfogulatlanságukra, függetlenségükre. Az eskü pedig kötelez. Az EUB és a nemzeti bíróságok ítéleteit a pártok érdekviszonyai alapján nem lehet megkérdőjelezni.

Az ideológiai csatározások nem kaphatnak helyet az Európai Parlament semmilyen jogi intézményrendszerében, így például a létrehozandó Uniós Ügyészség sem működhet az EP irányítása alatt. Az igazságszolgáltatás szuverenitását a fékek és ellensúlyok rendszerében jogszerűen kell megítélnünk.

Feladat a közösség erősítése, szélesítése. A Brexit kapcsán világossá vált, hogy a tagállamok közötti hatalmi harc szélsőséges gyakorlatot eredményez, aminek eredménye Nagy-Britannia küszöbön álló kilépése. Az unió nemzeteinek célja, hogy minél több ország a csatlakozást válassza.

Tanulságként kell elfogadni, hogy az emberek sorskérdéseit közvetlen befolyásoló döntéseket népszavazással kell rendezni. Az unióban a nemzetek közötti egyensúly csak az egyenrangúságon keresztül fenntartható. Az itt élő több mint ötszázmillió ember többségi véleményét ostobaság megkerülni.

A CÖF-CÖKA úgy gondolja, hogy az illegális és gazdasági bevándorlás elfogadása vagy elutasítása ilyen kérdésnek minősül. Döntsön a nép!

Az emberek látják, hogy egyes országok vezetése másképpen gondolkodik, nem meri és nem akarja a klasszikus demokráciát a hazájában érvényesíteni. Előbb vagy utóbb az üldözöttek és menekültek kategóriájától külön kell választani az illegális és gazdasági bevándorlást. Különbséget kell tenni egyes országok munkaerő-toborzása, valamint más országok saját demográfiájuk érdekében tett intézkedései között.

A szellemi honvédőknek van kvótát érintő javaslatuk. Az Európai Unió közös költségvetéséből pénzügyileg meghatározott kvótát kell elkülöníteni azon, bajban lévő országok gazdasági megsegítésére, amelyek kiindulópontjai a migrá­ciónak, és a franciák, belgák, hollandok, spanyolok, volt gyarmatosítók meghatározott módon, a súlyuknak megfelelően járuljanak hozzá e kiemelt pénzügyi csomaghoz.

Azok az uniós országok, amelyek munkaerő-toborzásra szorulnak, a migráció kiindulópontjain állítsanak fel irodákat, kössenek munkaszerződéseket a bajba jutott országok munkát keresőivel, és gondoskodjanak azok szállításáról, foglalkoztatásáról, jövőbeni sorsáról.

Végezetül vegyük tudomásul, hogy Európa lakosságát nem lehet félrevezetni, nem lehet a hazájukat elárverezni. Az európai ember életmódja kipróbált, mesterségesen nem megváltoztatható.

Európa és civilizációnk védelmét nem adhatjuk fel. Népszavazás és felhatalmazás nélkül Merkel asszony, Macron és Conte sem intézkedhet a sorsunkról, még akkor sem, ha Soros György és Frans Timmermans zrt.-je így kívánja.

Szerző: Csizmadia László a CÖKA elnöke

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20190926-azonnali-altalanos-unios-nepszavazast