Budapest, 2015. november 4., szerda (MTI)
Az új vadászati törvény – amelynek általános vitája már lezajlott az Országgyűlésben – egyes rendelkezései már 2016. január 1-jén hatályba lépnek; a törvény összes passzusa pedig 2017. március 1-jén – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Bitay Márton Örs kiemelte: a törvényjavaslat általános vitája azt mutatta, hogy szakmai alapokon nyugvó, intakt jogszabály született.
Fontos újdonság az új törvényben a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet előtérbe helyezése. A trófeagazdálkodásban a korábbi szemléletet állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat. A vadkár rendezése is új alapokra kerül, és leépítettek számos bürokratikus szabályt – emelte ki az államtitkár.
Bitay Márton Örs elmondása szerint az új törvény normaszövegét 10 hónapos intenzív munkával, a szakmai szervezetek előkészítő tevékenységére támaszkodva alakították ki. Az új jogszabálynak tükröznie kellett, hogy a természeti körülmények megváltoztak. Módosult például az éghajlat, a vadállomány, a vadászati szokások és földtulajdonosok összetétele is.
Az új törvény célja, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen a vad és a vadász, a természet és a gazdák számára egyaránt.
Az államtitkár kitért arra, hogy például eltörlik az egyéni lőjegyzéket, módosítják a fegyvertörvényt. Az új vadászati törvény kinyit olyan lehetőségeket is, amelyek fontosak a magyar vadászati kultúra szempontjából, ilyen a rekreáció.
Az államtitkár jelezte: az új törvény bizonyos elemei már 2016 január 1-jén hatályba lépnek, mások több lépcsőben, és a teljes törvény 2017 március 1-jén lép életbe. Ekkor indul az új vadgazdálkodási üzemtervi ciklus, amely a korábbi 10 év helyett 20 éves időtartamú lesz az ökológiai és vadgazdálkodási szempontok miatt.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke arról beszélt, hogy a földtulajdonosok és a gazdálkodók érdeke nem mindig esik egybe. Leszögezte: a vadászati jog a földtulajdonhoz kötődik, így a földtulajdonosok dönthetnek arról, hogy a földet vadászati szempontból kik és milyen módon hasznosíthatják. Megjegyezte: a bérleti díjat a korábbiaktól eltérően előre kell kifizetniük a vadászoknak.
Konfliktusok forrása például az, hogy miként rendezhető a vadkár. Az új vadászati törvény a vadkár megelőzése érdekében együttműködésre ösztönzi a vadászokat és a földhasználókat – jelezte a NAK elnöke. Jelezte: a gazda által viselt vadkár aránya változott a korábbi 5-ről, 10 százalékra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdálkodó vadkárviselési aránya lehet nulla százalék is, amennyiben a kilövési tervet nem teljesítette a vadgazdálkodó.
Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke úgy vélekedett, hogy megalapozott, hosszú távon tartható törvénymódosító javaslat került az Országgyűlés elé hétfőn. A vadászkamara nagyra értékeli, hogy az 1996-os vadászati törvény sarokpontjait a jogalkotó megtartotta, a 20 éves gazdálkodási tapasztalatból pedig olyan módosításokat épített be a mostani törvénybe, amelyek a magyar vadgazdálkodás számára hasznosak – mondta.
Ezek közül kiemelte, hogy a vad továbbra is állami tulajdonban maradt, a minimális vadászterület 3 ezer hektár maradt, a vadászati jog pedig a földtulajdon elválaszthatatlan része. Jó döntésnek nevezte azt is, hogy az üzemtervi ciklus ideje 10-ről 20 évre emelkedik.
Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke méltatta, hogy szakmai törvény született, ami lehetővé teszi, hogy a mintegy 63 ezer magyar vadász 80-90 százaléka továbbra is vadászhasson.
MTI
Szerző
