Honfitársak!
Minden éremnek két oldala van. Az ellenzők Facebook-os idővonalán, azok hozzászólásai olvashatók, többségében, akik egysíkú gondolkodással és véleménnyel felvértezve, adják elő mondanivalójukat.
Ami köztudottan veszélyes dolog, mert óhatatlanul elvakultsághoz vezet és nem veszi figyelembe az életünk egyéb aspektusait. Nem megkérdőjelezve a hozzászólok zömének aggodalmait és jóhiszeműségét, de a hovatartozástól függetlenül, érdemes visszatekinteni a távoli múltba. Pl. mi lett volna, ha a XIX. században, a kiegyezés után /1867/, az ország irányítói is így gondolkodtak volna, mint a jelenleg aggódó ellenállók?
Vajon, hogy nézne ma ki Budapest? Az biztos nem így, ahogy manapság a turisták milliói -akik évente meglátogatnak bennünket- nyilatkoznak róla. Cáfolhatatlan tény, hogy abban az időszakban, amikor az ú.n. „boldog békeidőket” élték eleink, akkor sem volt kolbászból a kerítés. Akkor is megvolt a társadalom jelentős hányadában a szegénység. Mégis elindították a fejlődéshez nélkülözhetetlen beruházási programokat. Gyárak, üzemek, köz- és lakóépületek, iskolák, kórházak tucatjaival fogtak hozzá a megújuláshoz, majd folytatódtak az építkezések. Nem kevés áldozatot hozva, de e nélkül nincsenek eredmények, ez így volt mindig, amióta világ a világ.
Meggyőződésem, ez manapság is így van s az semmiképpen nem járul hozzá a fejlődéshez, ha megtorpanunk a lehetőségek kihasználása előtt és elszalasztjuk a kitörési esélyeinket.
Budapest többször jelentkezett, mint az Újkori Olimpiák alapító tagja, rendezés céljából. 1920-ra meg is kaptuk a jogot, ám az sajnos az első világháború miatt elmaradt. 1960-ban Róma mögött csupán néhány szavazattal maradtunk le. Most az AGENDA 2020 PROGRAM keretében döntött úgy a kormány és a T. Ház többsége, hogy meg kell ragadni a csökkentett és a NOB /Nemzetközi Olimpiai Bizottság/ által támogatott bekerülési összeg nyújtotta kedvezményeket. Tehát, arra is gondolni kell, amikor véleményt alkotunk e kérdéskörben, hogy a 7 év alatt megépülő létesítmények, nem csupán a saját költségvetésünkből valósulnak meg, hanem a NOB, hathatós támogatásával. A 2014-ben hozott döntésük alapján. Előtérbe helyezve, a kisebb városok és országok jelentkezési kedvét megkönnyítve, a rendezés megpályázását bátorítva. E jelentős változás -a korábbiakhoz képest- sarkallta, bírta elhatározásra a magyar kezdeményezést, a pályázók sorát bővítve, benyújtva pályázatunkat, 2024-re.
http://olimpia.hu/agenda-2020-lenyeges-elemek-magyar-fordit…
Ha tovább boncolgatjuk az olimpiát támogató érvelést, az sem mellékes, mit hozhat a konyhára, a legszerényebb számítások alapján is, annak megtartása? Ide értve, a nagyarányú vendég- és turistaforgalmon túl, azt a tényt, hogy a létesítmények nagy részére amúgy is szükség lesz, tehát az olimpia nélkül is meg kell őket építeni. Amely egyértelműen az ország és a lakosság érdekeit, kikapcsolódását, egészséges életmódját, kulturálódását stb-stb. szolgálja. Ennek tudatában, erőteljesen meggondolandó, hogy veszni hagyjuk é ezen AGENDA PROGRAM adta esélyeinket, vagy előrelátóan, a fejlődés mellett tesszük le voksunkat, ahogy azt eleink tették, az 1800-as évek második felében.
Ha a józan eszünket vesszük elő s annak birtokában foglalunk állást, legyen, vagy ne legyen olimpia fővárosunkban, akkor az érzelmi hullámzásokat kiiktatva a párbeszédből, a jövőbe tekintve érdemes állást foglalnunk, a rendezés mellett. Ehhez nagy segítséget ad, a sikeres olimpiát rendező országok ténykedésének, eredményeinek tanulmányozása, azok hasznosítása, a mi esetünkre nézve. Továbbá átnézve a megépítendő Létesítmények dokumentumait, a városkép strukturális átrendezését, könnyen megállapítható minden érdeklődő számára, hogy évszázadokra kihatóan, egy egészséges, élhető és mintaadó nagyváros kialakítását érhetjük el.
De megemlíthetjük azon szintén pozitív eredményeket hozó tényt is, hogy nem csak a főváros lesz bekapcsolva a rendezés helyszíneként, a programok sorába, hanem vidéki városok is előnyt élveznek majd a beruházásokkal. Élen a Balatonnal, ahol a vitorlásversenyek lesznek majd. Érdemes utánanézni mindennek, átolvasni az idevonatkozó anyagokat, részleteiben.
Ami pedig az ellenzők notorikusan ismételt zsargonjait és kellőképpen át nem gondolt sablon szövegeit illeti, sarkalatos érvként bizonyítva álláspontjuk megkérdőjelezhetetlen voltát, pl., a kórházak, az oktatás színvonalának jelenlegi állapotával s hasonlókkal felvértezve, az nem jelenti azt, hogy azokra nem gondol a kormány és az olimpia miatt egy forintot sem fog 7 éven át költeni, a meglévő gondok felszámolására! Ez mérhetetlen butaság, rosszhiszeműség és abszurditás. Ne tegyék!
S az sem mellékes, hogy Hazánk egyre több hathatós beruházás célpontja már most is, a külföldi komoly és meghatározó világcégek beruházási helyszíneként, amelyek nagymértékben hozzájárulnak az elkövetkező években, az ország gazdasági helyzetének megerősödéshez, stabilizálódásához.
Amely folyamatosan növeli a közös büdzsénk bevételeit s ebből jut majd mindenre, ami szükséges a nemzeti programok megvalósításához. Köztük az olimpia zavartalan megrendezésére is.
Zárszóként megemlítve, amennyiben a rendezés általi bevételek „csupán” a null szaldót hoznák ki -amit kétlek- már akkor is megéri e hatalmas arányú fejlődésünket előmozdító „vállalkozás”, amely korszakváltó jelentőségű lesz, a jövő nemzedék tagjai számára, életminőségük magasabb szintre emelésével. Nem mellékesen a jelenkor tagjait is ide értve. Magyarul, tenmagunkat!
Mindezek reményteli tudatában, részemről sok sikert kívánok minden tisztességes szándékú résztvevőnek, akik közreműködnek majd a későbbiekben, a rendezés jogát elnyerve, a soron következő feladatok maradéktalan végrehajtását garantálva.
Úgy legyen!
Üdvözlettel:
P. A. Á.
nyugdíjas népművelő
