A brüsszeli „baráti tűz” alternatívái

Az Európai Unió látszólag kényes arra, hogy állampolgárainak alapjogai ne sérüljenek. Ugyanakkor könnyedén lép túl azokban az esetekben, ahol a polgárok sorskérdéseiről megkérdezésük nélkül dönt.

Az unió jelenlegi szervezeti felépítése ilyen vagy hasonló intézkedések és jogszabályok alkotásához alibit szolgáltat. Ennek nyomon követhető oka, hogy a képviseleti demokrácia többségi pártérdekek nyomán érvényesülhet az Európai Parlament jogalkotási folyamatában.

A tagországokban eltérőek a parlamenti képviselők pártkötődései, hasonlítva az EP-ben helyet foglalók összetételéhez. Innen kezdve nem beszélhetünk ideológiai egyensúlyról. Objektív alapon igazolható, hogy a tagországokban választott jobb- vagy baloldali képviseleten alapuló kormányzás és törvényalkotás az EP részéről felülírható. Az sem vitás, hogy az EP többségi döntése politikai nyomás hatására sokszor annullálja a tagországok polgárainak szubszidiaritásra, szuverenitásra alapozott, a demokrácia és jogállamiság szabályai között kiérlelt akaratát.

Az EU intézményrendszere szükségtelen pártpolitikai belső vitákra készteti a közösség aktorait. Két tűz közé kerülnek az EP-képviselők. A dilemma az, hogy megtagadják-e küldőik legitim akaratának érvényesítését, vagy szembekerüljenek az uralkodó pártfölénnyel. A hazájukat hűen képviselők nem tagadhatják meg polgárságuk demokráciában született választási akaratát. Ebből az is következik, hogy a megválasztott kormány sem térhet le a számára kijelölt útról.

Az unió intézményrendszerében folyamatosan kialakuló konfliktusok eltérő ideológiai felfogásokra vezethetők vissza. Mindezt tetézi, hogy a tagállamokban kisebbségbe került pártok képviselői az EP-ben keresik az azonos ideológiai alapon álló párttársaik támogatását. Úgy vélik, ha kell, hazájuk ellen fordulva, gyorsabban elégíthetik ki hataloméhségüket.

Az unió intézményrendszere napjainkban a feje tetején áll. A politika primátusának uralkodása folyton-folyvást megbontja a szövetség egységét, miközben elvonja a figyelmet Európa hanyatló gazdaságáról. A pártpolitikai és ideológiai csatározások helye az egyes tagállamokban lenne. Az országgyűlési választások eldöntik népakarat alapján a pártok értékelt sorrendjét. Egyenrangú nemzetek közösségében unió szintjén sem lehet a szubszidiaritás elvét megkérdőjelezni.

Levonhatjuk az objektív következtetést, miszerint az unió alapító atyáinak nyomán vissza kell állítani a gazdaság primátusát addig, amíg nem késő. Már a jelen ciklusban lépésről lépésre elkerülhetetlen az EU intézményi reformja. A gazdaság elsődlegessége nem vitatható, amikor látjuk, hogy ádáz küzdelem folyik a kontinensek között a fölény megszerzéséért. Biztosra vehetjük, hogy a tagállamok gazdasági érdekkonszenzusa gyorsan elérhető, mert e téren a gyors döntések előnye nem vitatható.

Tény, hogy közös politikai állásfoglalásokra is szükség van. Rendezendő azonban az a kérdés, hogy melyek azok a területek, ahol a tagországok érdekei szoros együttállást feltételeznek, ilyen lehet a külügy, hadügy, egészségügy, energiapolitika… A szövetséges intézményrendszer akkor lehet sikeres, ha egyes államai külön-külön is jól teljesítenek. Testvérharcokra nincs szükség, mert a tagországok kötelezettek teljesíteni az általuk elfogadott jogszabályokat. Belépésükkor a jogállamiság előírt feltételeit az EU teljesítettnek nyilvánította. Ezen jogszabályok értelmezése nem lehet ideológiailag elkötelezett pártok feladata, ugyanakkor új jogszabályok létrehozása csak a tagok teljes egyetértésével fogadható el.

Megfelelő előkészítés alapján a jogalkotó szerep nem lehet másé, mint az Európai Tanácsé. Az Európai Unió Bírósága (EUB) nem jogalkotó, hanem jogértelmező szerepkörben van. Ítéletei nem befolyásolhatják a jogalkotást. A tagországok jogalkotási folyamatát az EUB kifogásolhatja, de mindezt nem tehetné politikai befolyás alatt. Így például Magyarország és Lengyelország szankcionálása csak világosan leírt, a közösség által, együttesen elfogadott jogi normák mellett válhatna lehetségessé.

Ne feledjük, az EU egyenrangú, szuverén államok közössége. Az egyes államok érdekei nem írhatják felül más tagállamok alapjogrendszerét.

Összegezve, a pontosan kijelölt új intézményi hatáskörök az alábbi változtatások megfontolását igénylik:

– az EP létszámának jelentős csökkentését (az adófizetők pénze, nem a pártok ideológiai háborúinak finanszírozását célozza);

– az EB szakmaiságának megerősítése elengedhetetlen az ET munkájának megkönnyítése érdekében;

– az ET szerepének növelése mint az intézményi hierarchia legfőbb szervének kimondása, további jogszabályi alátámasztást igényel;

– az EUB eltiltása a lopakodó jogszabályalkotástól;

– a tagállamok jogrendszerének hasonlító módon történő egybevetése a kettős mércék kizárásának megszüntetése érdekében.

Az európai civilizáció társadalmi és gazdasági fejlődése a „népfelség” tükrében elvárja, hogy az uniós összefogás jelképe és annak intézményrendszere tartson lépést polgárainak igényével és igényességével.

Jó munkát!

Szerző: Csizmadia László a CÖKA kuratóriumának elnöke
Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20201019-a-brusszeli-barati-tuz-alternativai