Tisztelt CÖF-CÖKA Vezetősége!
Szeretném, ha elküldenék a tagok számára a következő felhívást, hogy együtt keressük Táncsics Mihály Főművét: Legrégibb nyelv a magyar-t, mely kézirat formájában kellene, hogy legyen valahol!
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN AZ Országos Széchényi Könyvtár-NAK A LELKIISMERETES KUTATÁSAIT A FÕMŰVEL KAPCSOLATBAN!!!
Íme, a Könyvtár adatai:
Táncsics Mihály: Legrégibb nyelv a magyar – [S.l.] : [s.n.], [200?]. – 19 p. ; 30 cm
Megjegyzés: Repr. kiad. – Eredeti kiadása: Budapest : Kocsi S., 1875
(OSzK raktári jelzet: D 91.782/x)
A dokumentum mindössze 19 oldalas, természetesen szerepel rajta az OSzK pecsétje, a legvégén pedig tartalmazza egy 33 fejezetes, 670 oldalas, azonos című munka tartalomjegyzékét – Ezt a dokumentumot keressük!
A 19 oldalas dokumentum harmadik oldalán olvasható mondat szerint maga Táncsics is kételkedett műve megjelenésében: „(…) azt remélni sem igen bírom, hogy a „Legrégibb nyelv a magyar”, ki lesz az én életemben nyomtatva (…)”. A 12. oldalon ez olvasható: „Nincsenek vérmes reményeim arra nézve, hogy „Legrégibb nyelv a magyar” czímű munkám sajtó útján megjelenhessék: szükségesnek látom tehát annak már mutatványul kinyomatott tartalmát Életpályámban közzé tenni (…)”. A továbbiakban olvasható, hány főméltóságnak, politikusnak és szerkesztőségnek ajánlotta fel és mutatta meg az író munkáját, illetve annak kinyomtatott tartalomjegyzékét, valamint utalás található arra is, hogy közülük egyik sem kívánt érdemben foglalkozni a dokumentummal, sőt, többen lekicsinylően nyilatkoztak róla.
A Tájékoztató Osztály munkatársai most is, és az Ön személyes kérésére korábban már több alkalommal keresték a 670 oldalas dokumentumot az Országos Széchényi Könyvtár online- és cédulakatalógusaiban (http://nektar2.oszk.hu/librivision_hun.html ), a Magyar Országos Közös Katalógusban (MOKKA, http://www.mokka.hu), az Országos Lelőhely-koordinációs és Dokumentumellátó Osztály kollégáinak segítségével az Országos Közös Katalógus állományában, valamint Kézirattárunk állományában is, sajnos minden eddigi alkalommal sikertelenül. A műről egyébként nem tud a Magyar irodalomtörténet bibliográfiája sem.
A Petrik-féle Magyar könyvészet 1860-1875. sem tesz említést a könyvről:
Magyar könyvészet : [1860-1920] = Bibliographia Hungarica / közread. az Országos Széchényi Könyvtár. – Hasonmás utánny. – Budapest : OSZK, 1968-1969.
- Magyarországi Könyvészet 1860-1875. Jegyzéke az 1860-1875. években megjelent magyar könyvek- és folyóiratoknak / összeáll. s tudományos szakmutatóval ellátta Petrik Géza. – 1968. – 12, CXLVII, 467p.
Ez, azt jelenti, hogy kéziratról vab szó!
Olvasható viszont benne utalás egy kapcsolódó műre, amely 1874-ben jelent meg:
Táncsics Mihály: Nyílt levél Müller Miksa tanárhoz, „Legrégibb nyelv a magyar” czímű munkám bevezetéseül – Budapest : Kocsi Ny., 1874. – 44 p. ; 22 cm (OSzK raktári jelzet: 253.416) – ebben Táncsics összefoglalja munkáját, a 22. fejezetből pedig részletes kivonatot közöl. Mellékletként ebben is szerepel a teljes tartalomjegyzék két példánya. E „Nyílt levél”-re egyébként a 19 oldalas munkában is olvasható utalás.
A rejtélyes kézirat sorsáról, jelenlegi fellelhetőségéről csak találgatni tudunk. Az Arcanum adatbázis segítségével (http://adtplus.arcanum.hu/hu/ ) mindenesetre olyan nyomra bukkantunk, mely szerint a mű mégiscsak kéziratban maradhatott:
„A tanács ötven forintot utalványozott az öreg Táncsics Mihálynak, ki ’Legrégibb nyelv a magyar’ című munkája kéziratát, nem kapván rá kiadót, a fővárosi statisztikai hivatal könyvtárának ajándékozta”
(Forrás: Fővárosi Lapok 1882. január, 2. szám, p. 13.)
A Statisztikai Hivatal Könyvtárának (http://konyvtar.ksh.hu/ ) online katalógusában természetesen kerestük a művet, sajnos, sikertelenül.
A KSH könyvtárosaitól ezen a címen tud segítséget kérni: ref@ksh.hu, vagy: http://kshkonyvtarblog.blogspot.hu/p/blog-page_10.html .
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a könyvtár augusztus 15. és szeptember 2. között zárva tart, nyitás szeptember 5-én.
A továbbiakban a teljes Táncsics-szakirodalomba belemélyedni nincsen lehetőségünk, hiszen folyamatos munkaerő hiánnyal küzdünk.
A Magyar irodalomtörténet bibliográfiája segítségével Ön is kereshet olyan tanulmányokat, melyek a keresett mű nyomára vezethetnek. A bibliográfia második kötetéből mellékelünk néhány oldalt.
(Forrás: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája / szerk. Vargha Kálmán és V. Windisch Éva ; kész. a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében. – Budapest : Akad. K., 1972-. 2. 1772-1849 / [összeáll.] Kókay György ; [közrem. B. Hajtó Zsófia]. (1975), p. 752-755.)
Különösen hasznos lehet a teljes Táncsics-életmű gondos átolvasása, hiszen Életpályám című köteteiben további hasznos utalásokat találhat:
Táncsics Mihály művei. 1-12. kötet – 2. kiad. – Pest : Heckenast Ny., 1873-1885.
(OSzK raktári jelzet: 33.753/1-12)
További szakirodalmat a Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa (Humanus, http://www.oszk.hu/humanus/ ), valamint a Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa (MATARKA, http://www.matarka.hu ) segítségével kereshet.
Egy nyelvtörténeti tanulmányra mindenképpen szeretnénk felhívni a figyelmét:
Kálmán Péter: Táncsics Mihály nyelvészeti munkássága. In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből : [a Magyar Nyelvészek V. Nemzetközi Kongresszusának előadásai] / szerk. Kiss Jenő és Szűts László / [előadók Benkő Loránd et al.]. – Budapest : Akad. K., 1991. ; p. 328–333.
A tanulmány alapján egyértelmű, hogy Kálmán Péter is csak a Legrégibb nyelv a magyar tartalomjegyzékét ismerte, a teljes művet nem. A tanulmányt pdf-formátumban mellékeljük.
Egy internetes hír tanúsága szerint egyébként mások is nyomoznak a könyv után, de egyelőre „sem a könyv, sem a kézirat nem található”: http://ottahol.blogspot.hu/2014/10/tancsics-mihaly-fomuve-legregibb-nyelv.html .
Nyíri Ágnes újságíró hosszas, kitartó kutakodás árán megtalálta az Országos Széchényi Könyvtárban a legjelentősebb Táncsics-mű tizenkilenc oldalas kivonatát, amelyet a minap átadott Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének, a Magyarságtudományi Füzetek főszerkesztőjének. De sem a könyv, sem a kézirat nem található.”
Táncsics Mihály:
„Minden egyéb munkáim valószínűleg, habár sokára is, sajtó útján megjelennek, de azt remélni sem igen bírom, hogy a „Legrégibb nyelv a magyar” ki lesz az én életemben nyomtatva, pedig ez az egy az, mit büszkeségemül mutathatok fel; hazudnom kellene ha azt mondanám, hogy egyéb munkáimnak nincs belbecse, reális értéke, mert ha lehet ember kebelében valami oly jó, szellemileg jó, amit becsülnünk kell, nemcsak addig érdemel az megbecsültetést, míg az embernek kebelében, vagy agyában rejlik, hanem akkor még inkább, midőn azt az ember magából, akár élőszóval, akár írásban az ország javára kiárasztotta: nekem pedig mindenkor, minden munkámban az volt a törekvésem, hogy legyen hazánk önálló, független; fejlődjék a nagy néptömeg értelme magas fokra; olvadjanak a különnyelvű néptöredékek egy tömör egységes magyar nemzetté, verjen mély gyökeret az erkölcsösség, erény; de mégis azt merem állítani, hogy egyedül a „Legrégibb nyelv a magyar” magaslik ki a többi közül. Ez oly szellemi kincs milyennel a föld kerekségén egy ország sem dicsekedhetik.”
Tisztelettel,
F. M.
