A Dublin III és a schengeni rendszer „meghalt”, ezért a genfi egyezményt fel kellene mondani – mondta lapunknak a migráció kapcsán Eva Maria Barki nemzetközi jogász. A migránsszakértő szerint a probléma égető, hiszen egy tudatosan előkészített, jól koordinált betelepítés zajlik, 2050-ig akár 950 millió érkezővel is számolhat a kontinens. De a kihívásra Európának nincs válasza. Angela Merkel és Jean-Claude Juncker azt az álláspontot képviselik, amit Washingtonból diktálnak nekik. Kiemelte, Ausztriában véleményterror van: tilos a migráció ellen szót emelni. Aki így tesz, azt kirúgják az állásából.
– Ön Ausztriában született, mégis erős a kötődése Magyarországhoz. Honnan ez a vonzalom?
– Édesapám volt magyar, féléves koromban meghalt, mégis magyar nevelést kaptam, akkor is, ha anyukámmal németül beszéltem. Az iskolában egyetlen magyar származású gyerekként kiemelten foglalkoztam a magyar történelemmel, sokat vitáztam a történelemtanáraimmal. Amikor ügyvéd lettem, az egyetlen voltam Bécsben, aki beszélt magyarul, így nagyon sok honfitársam képviseletét láttam el.
– Ön nemzetközi jogász, migráns-szak¬értő. Nemzetközi fórumokon, szervezetekkel szemben teljes erejével, tudásával a magyar érdekek mellett áll. Miért?
– Nemcsak a magyar érdekeket védem, hanem az igazságot. Amúgy más népek esetében is hangot adok a véleményemnek.
– Évtizedek óta foglalkozik a migránskérdéssel: az ön szótárában ki a menekült és ki a gazdasági bevándorló?
– Háborúk, polgárháborúk, egyéb háborús tevékenységek, fegyveres konfliktusok, erőszakos törzsi rivalizálások a menedékjog szempontjából nem képezhetik az elbírálás során a menedék megadásának alapját, hiszen az csak individuális, azaz személyre szabott, illetve politikai üldöztetés esetén állapítható meg. Így a genfi konvencióban meghatározott menekültstátus, és ezzel az állandó tartózkodáshoz való jutási jogosultság, a most érkezők esetében kevesebb mint három százalékukat illetné meg. Ráadásul erősen kifogásolható, hogy az érkezők nagy része csak a gazdag európai országokat pécézi ki magának, hol¬ott aki az életét félti, annak bármelyik ország ideális, ahol biztonságban van.
– De Európának van egy Angela Merkele…
– Sajnos ő Európa sírásója, tudatosan meghívja a migránsokat, s ezzel tönkreteszi Németországot, de Európát is.
– Hány migráns várható?
– Évente milliók jöhetnek, és a bevándorlási hullám még korántsem érte el a csúcsát. A NATO Defense College katonai demográfiai tanszékének professzora, Gunnar Heinsohn szerint 2050-ig csupán Afrikából és a Közel-Keletről 950 millió bevándorló érkezhet Európába.
– Mennyi?!
– 950 millió.
– Nincs az a gazdaság, amelyik ezt elbírja. Kinek áll érdekében az invázió?
– Ez egy tudatosan előkészített, jól koordinált betelepítés. Thomas Barnett amerikai katonai stratéga, a korábbi védelmi miniszter tanácsadója két köny¬vében is már arról értekezik, hogy Európának évi 1,5 millió bevándorlót kellene befogadnia. Szerinte olyan társadalomra van szükség, amelyben nincs különbség nemzetek, kultúrák, vallások és nemzetiségek között, ahol az emberek jelentős részének az IQ-ja nem éri el a 90-et. Ezzel dolgozni még lehet, de gondolkodni már nem. Az Egyesült Államokban nem értik, mi a nemzet, mi a történelem, és főleg, mi a kultúra és hagyomány, hogyan néz ki egy jól felépült társadalom.
– A korábbi fő migrációs célpontok, az Egyesült Államok, a gazdag Öböl menti országok és Ausztrália sem fogadja számolatlanul – nagyon helyesen – a bevándorlókat. Akkor hogy mer beleszólni bárki is abba, mit tegyen Európa, mit tesz Magyarország?
– A megmondóembereknek, kormányoknak – számos más mellett – ez az egyik fő csapásmérő eszközük az európai gazdaságra és a szociális hálóra, miközben az európai önvédelem nem működik.
– Mi lesz Európával?
– Kétpólusú kontinens jön létre, amelyben felértékelődik Közép-Európa szerepe. A nyugati államok az Egyesült Államokkal együtt elsüllyednek, mert az értékhanyatlás, a morális válság már olyan méretű, hogy visszafordíthatatlannak tűnik. Ehhez jön a gazdasági és politikai válság.
– A migráció és a terrorizmus között van összefüggés?
– Igen. Ezért is hatalmas probléma, hogy Európa vezetői, Angela Merkel német kancellár és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a valóságtól elrugaszkodva, álhumánus és álszolidáris tézisek mögé bújva nem védik meg a kontinens lakóit.
– A szociáldemokrata osztrák kancellárt, Werner Faymannt sem lehet mindig az egyenes beszéd és a következetesség mintapéldányának nevezni. Például, a magyar kerítés építése kapcsán először tiltakozott. Majd amikor az osztrákok is így döntöttek, azt nem kerítésnek nevezte, hanem ajtócskának oldalelemekkel…
– Az osztrák kancellár azt mantrázza, amit Angela Merkel, a német kancellár, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig azt, amit Washingtonból meghatároznak nekik. És az amerikai politikában a pénzoligarchia és a fegyveripar, a tanácsadók még mindig nagyon befolyásosak.
– Nemcsak a migránsáradattal érkező kiképzett „katonák”, terroristák jelentenek veszélyt, de az uniós állampolgárként már itt élő, második és harmadik generációs migránsok némelyike is. Az ő apjuk, nagyapjuk még örült, hogy béke van, dolgozhat, víz folyik a csapból, fedél van a feje felett, étel az asztalán, de leszármazottaik már nem tudnak vagy nem akarnak beilleszkedni. Miért?
– Nem akarnak és nem is tudnak integrálódni. Mert teljesen más a kultúrájuk, a mentalitásuk, másak a motivációik.
– Kanadában mégis szinte mindenkinek sikerül.
– Ott nem ilyen mértékű és összetételű migrációval szembesülünk.
– Lehet a dzsihád – a világ iszlám hitre térítésének – tudatos része a migráció?
– Igen, ez történik, főleg Szíriában.
– Több EU-tagállamban a hatóságok éveken át tudták, kik a terrorgyanús személyek, akik hazajártak Szíriába „bombakészítő tanfolyamokra”, mégsem történt semmi lekapcsolásuk, likvidálásuk érdekében. Mi ez? Dilettantizmus? Vagy ezt hiszik jogállamiságnak?
– A migrációs probléma mutatja, hogy ez a fajta jogállam csődöt mondott. A helyzet már ellenőrizhetetlen. A hatóságok mégsem mernek fellépni a minél nagyobb bűnözés ellen, és ha igen, akkor ezt nem szabad nyilvánosságra hozni, hogy ne legyen lázadás. Ha pedig az érintettek bírósághoz fordulnak, az nekik ad majd igazat, mert azt mondják, számításba kell venni az ő kultúrájukat és szokásaikat. Attól tartok, polgárháború lesz, ha Európa több államában – leginkább a németeknél, a franciáknál és az olaszoknál –, több helyszínen lesznek terrorakciók. Hogy mi jön utána? Diktatúra, csak nem lehet tudni, hogy jobb- vagy baloldali.
– A jövőben várható gigantikus embertömeget hogyan és mivel lehet hatékonyan visszatartani?
– A kerítés jó, de a szívóhatás igazából azzal szűnne meg végleg, ha nem lenne érvényben a már 1990 óta nem aktuális genfi menekültügyi egyezmény, ezért azt fel kellene mondani. Ez esetben a csempészek sem tudnák megígérni a migránsoknak, hogy menedékjogot kapnak Európában. Az unió külső határait pedig hatékonyan kellene védeni, s ehhez a hadsereget is használni kellene.
– Mit szól a kötelező betelepítési kvótához? Szlovákia és Magyarország az Európai Bíróságtól várja, hogy mondjon nemet a brüsszeli diktátumra.
– Tartok tőle, hogy az Európai Bíróság – mint eddig már sokszor – a tagállamok érdekei ellen fog ítélni. Ugyanis a fő probléma az uniós irányelv, amely azt mondja: a háborús területről érkezőkkel ugyanúgy kell bánni, mint a politikai menekültekkel. Az uniós irányelv megszüntetését kellene először kérni.
– Ha ma szét is osztják a migránsokat az országok között – bár ez is nyögvenyelősen megy –, holnap Schengen miatt viszont könnyedén visszasétálnak az általuk megálmodott célországba. Akkor mi értelme a kvótának?
– Mindenhol lesznek majd kerítések. Ezért kell elérni, hogy ne jöjjenek se az EU-ba, se egész Európába.
– A visegrádi országok (V4) a krízisben együttműködnek. Mit gondol, lehet ez egy későbbi, hatékony politikai, gazdasági érdekérvényesítés csírája?
– Remélem, hogy még szorosabb lesz ez a partnerség, de ehhez csatlakozni kellene más régiós országoknak, a szlovénoknak, a horvátoknak, a románoknak, s közös célok alapján képviselni érdekeiket Brüsszelben vagy akár Brüsszel ellenében.
– Mi lenne most a helyes magatartás az unióban és a nemzetállamokban a migrációs probléma megoldása érdekében?
– A Dublin III és a schengeni rendszer „meghalt”. Ezért – ahogy már mondtam – a genfi egyezményt fel kellene mondani, mert azt a második világháború után, más körülmények között, más problémákra találták ki. Válság van mindenütt: katonák az utcákon, bezárt iskolák, félelem az emberek szívében, tehetetlen düh a lelkekben. Felbolydult a világ. A mai helyzet nagyon hasonlít az első világháború előttihez. Igaza van a pápának: ez a harmadik világháború. És ezt nem csak a terrorizmussal szemben vívjuk, miután a háborúnak több eszköze, terepe van: gazdaság, valutatámadás, fegyverszállítás, média, propagandaháború.
– A német ajkú sajtó – tisztelet a kivételnek – által a migrációval kapcsolatban írtak számtalan esetben köszönőviszonyban sincsenek az igazsággal. A németeknél gyakorlatilag utasításba kapták az újságírók, hogyan kell beszámolni a menekültválságról.
– A média sok esetben hazudik, a hatalom eszköze. Élni kellene a panaszokkal és keresetekkel.
– Ön 2012 óta pereskedik a Lendvai Film (Nationale Träume –Un¬garns Abschied von Europa?, Nemzeti álmok – Magyarország búcsúzik Európától?) és az azt követő vitaprogram miatt. Hol tart ez a Paul Lendvaihoz kötődő ügy?
– Az első eljárást megnyertem a legfelsőbb bíróságon, amely azt mondta, tárgyalni kell az ügyben – ami addig nem történt meg, csak visszautasították a beadványaimat, mondván, az objektivitás elve nem lett megsértve. A legfelsőbb bíróság viszont kimondta: felül kell vizsgálni, hogy a filmben betartották-e az újságírói etikát, a tényállítások igazak-e vagy nem. A médiahatóság közben tárgyalás nélkül visszautasított, mert szerintük minden korrekt és objektív. A 65 oldalas határozat ellen ismét fellebbeztem.
– Az osztrák kedves, jóindulatú, kellemes nép, mégsem lehet hallani, hogy a „félrebeszélő” politikusaik, a művészeti világ, a kultúra területén amúgy sikeres, de a valóságtól elrugaszkodott emberek véleménye ellen szót emelnének. Miért?
– Sok minden nem tetszik itt az embereknek, de Ausztriában véleményterror van. A vállalatoknál, a hivatalokban, a bankoknál tilos az alkalmazottaknak a migráció ellen bármilyen negatív véleményt megfogalmazniuk. Elbocsátják azokat, akik mégis szólni mernek.
– Ilyen nálunk is volt, úgy hívták, kommunizmus.
– Ez, ami Ausztriában történik, sok tekintetben még annál is rosszabb. Például be kell jelenteni azt a kollégát, aki a migráció ellen szólni mer, kvázi besúgóhálózatot építenek ki.
–A szólásszabadság a demokrácia egyik legfőbb értéke.
– Nem érdekli az embereket. Inkább hallgatnak, mert féltik az állásukat, fizetésüket. Sajnos Nyugaton a szabadság már nem érték, csak a biztonság számít.
– Ez a korlátozott véleménynyilvánítási lehetőség mire vezethető vissza?
– A második világháború után az embereket átnevelték. A németeknek nem szabad gondolkodniuk, már egyetlen pártjuk sincs, amely az érdekeiket képviseli. Nálunk is folyik a butítás, a politika szintjén pedig talán még a Szabadságpárt az, amelyik képviseli az átlagemberek érdekeit.
– Na, most jó sokan elhelyezik önt a politikai térképen…
– Semmilyen pártpolitikát nem képviselek, sohasem voltam, nem vagyok és nem is leszek semmilyen párt tagja. Tevékenységem természetesen politikai jellegű is, de csakis az igazság érdekében léptem és lépek fel, emelek szót, és ez a jövőben is így lesz. Mivel teljesen független vagyok, megengedhetem magamnak ezt a luxust.
