Csupán csak véletlen, hogy a Hajdú-Bét felszámolásával egy időben a Bajnai család szárnyasokra specializálódott céget gründolt. Csupa jó szándék. Egy szárnyaszegett, csődbe tartó vállalat kidobásra váró értékeit vették át.
Fel sem tételezzük, hogy a tenyésztőknek ki nem fizetett libák számla helyett szállítólevéllel vándoroltak Bécsbe, majd onnan az új cég számláival exportra. Esetleg van azonban rövidebb út is, az osztrák cég kitöltetlen számlái érkezhettek a Hajdú-Bét-hez, így még a bécsi út is megspórolható volt.
Fúj, még a gondolat is megvetendő!
Ugyanilyen csúfság lett volna, ha a Hajdú-Bét volt, mindig pontosan fizető vevőit lenyúlja az új osztrák Bajnai érdekeltség. Igaz, hogy minden kereskedő tudja, hogy szakmáját érintő gazdasági válság idején a fizetőképes vásárlók fellelése nem egyszerű feladat. Így aztán ilyenkor nem szoktak új cégeket alapítani. No persze, ha nem képzelődünk csak, hanem megnéznénk a szárnyasokkal foglalkozó Bajnai cég vevőit, és összehasonlítanánk a Hajdú-Bét volt vevőivel, még az is elképzelhető, hogy találnánk azonosságokat.
Ez akár a véletlen műve is lehetne. Spekulánsok szerint egy hasonló cégben legjobb tulajdonosnak lenni, mert balhé esetén a cég vezetője lesz a felelős és nem a tulajdonos, és még ott van a következő lehetőség, hogy a leleplezés előtt egy csalárd csőd mindent megold.
Végül főszereplőnk bizonyítja, nem adózik Ausztriában, sőt a cégből még soha egy fillér osztalékot sem vett ki. Akár ez is igaz lehet, mert erény az, ha egy igazi gazdasági szakember egy fillér jövedelemadót sem fizet (vajon mit szól ehhez az osztrák adóhatóság?).
A költségelszámolás mindent megold. Hiszen költségágon kivehető a haszon.
Így aztán a határon át akár lábon jöhet a pénz, kézen-közön, hiszen a nagy játékosok hozzászoktak ehhez. Kiváló megoldás ez, mert belőle álcivil szervezeteket lehet kitartani, kampányt finanszírozni és miniszterelnökségre pályázni. Mindez lehet igaz is, meg nem is.
Vagyunk azonban az országban néhányan, akiknek ilyenkor a népszerű reklám jut eszébe „Mert hülye azért nem vagyok…”.
És még valami. Többségünk tudja, ki a ludas.
