Ausztráliában megoldották a problémát. Egész Európa tanulhat belőle! Mikor az ausztrál kormány a radikális hívőkhöz fordult lehetséges terrorcselekmények megelőzése végett, felszólította azokat a muzulmán hívőket, akik a Sharia törvény szerint akarnak élni, hogy hagyják el a szigetországot.Howard miniszterelnök különösen felmérgesített több muzulmán ausztrálit, azzal a kijelentésével, hogy támogatja az ausztrál titkosszolgálat erőfeszítését a radikális belföldi mecsetek megfigyelését illetöen.
IDÉZET:
“NEM AZ AUSZTRÁLOKNAK,
HANEM A BEVÁNDORLÓKNAK KELL BEILLESZKEDNIÜK!
Fogadjátok el ezt, vagy költözzetek el. Elegem van abból, hogy ez a nemzet azon töpreng: megsértett-e valakit vagy akár egy kultúrát. A Baliban történt merénylet után eddig még nem tapasztalt méretekben növekedett meg az ausztrálok többségének hazafias beállítottsága. Ez a kultúra férfiak és nők millióinak két évszázadig tartott küzdelmének, szabadságra törekvő próbálkozásainak és győzelmének az eredménye. Mi főleg angolul beszélünk. Nem spanyolul, libiaiul, arabul, kínaiul, japánul, oroszul vagy akármilyen más nyelven.
Azért mondom: ha te része akarsz lenni társadalmunknak, nincs más lehetőség: tanuld meg a mi nyelvünket.
Az Ausztrálok többsége hisz Istenben. Ez nem egy szélsőjobboldali kijelentés, hanem egy tény, mert keresztény férfiak és nők alapították ezt a nemzetet, keresztény alapokra, melyek dokumentálva vannak. Ezt nyugodtan mutathatjuk iskoláinkban, a termek falán. Ha Isten képe zavar titeket, gondolhattok arra, hogy a világ más részén kéne otthont keresni, mert Isten a mi kultúránknak a része.
Hiteteket tiszteljük minden kérdés nélkül. Az egyetlen dolog, amit mi kérünk tőletek, az a mi hitünk elismerése, és egy békés, harmonikus együttélés.
Ez az ország a mi hazánk, a mi területünk, és ez a mi életmódunk, melynek élvezetét nektek is felajánljuk. De ha ti mindig csak panaszkodtok, zászlónkat megtépítek, eskünket, keresztény hitünket megalázzátok, akkor azt tanácsolom, használjátok fel az egyik ausztrál jogot: AZ ORSZÁG ELHAGYÁSÁNAK JOGÁT.
Ha ti nem vagytok itt boldogok, költözzetek el! Nem köteleztünk mi benneteket, hogy ide jöjjetek. Fogadjátok el az országot, mely befogadott titeket.”
Röviden: LOVE IT, OR LEAVE IT! Magyarul is lehet: Szeresd vagy szaladj!
I.E.
_____________________________________________________
Tisztelt CÖF!
Egy konkrét megtörtént eseményt szándékozom feltárni a CÖF számára, ami ékesen árulkodik a Kádár-rendszer pénzügyi politikájáról és amit – úgy vélem – érdemes szem előtt tartani a görög pénzügyi válság vonatkozásában is.
1975-ben – amikor a ’73-as olajválságot követően már derékig (ha még nem is nyakig) jártunk a külföldi adósságban – a BHG Híradástechnikai Vállalatnál megjelent Győri Imre elvtárs, a Párt Központi Bizottságának osztályvezetője és a vállalat ebédlőjében kb. 5-600 fős összecsődített hallgatóság előtt kifejtette, hogy eladósodni hasznos dolog. A bizonyítványt azzal magyarázta, hogy ezáltal függővé tesszük magunktól az imperialistákat, így kénytelenek lesznek futni a pénzük után.
Azt hiszem, hogy ezek a mondatok jól rávilágítanak arra a pénzügyi stratégiára, amivel a rendszerváltásig sikerült az országot felelőtlenül nyakig eladósítani. De ez csak nálunk bizonyult felelőtlenségnek, akik nyögve megpróbáltunk kimászni a csapdából.
Szerintem a mai görög pénzügyi politika is azt az elvet vallja magáénak, hogy eladósodni hasznos dolog. Érdemes jóval tovább nyújtózkodni, mint ameddig a takaró ér, érdemes bővelkedni a felvett kölcsönökben, hiszen a kölcsönadók megzsarolhatóak. Ha nem akarják, hogy az EU pénzügyi válságba kerüljön, akkor kénytelen lesz tovább tömni a feneketlen, lyukas görög pénzes-zsákot és persze elengedni a tartozás jelentős részét. Angela Merkel és Francois Hollande ma kétségbe esve dughatják össze a fejüket, hogy a következő mentőcsomagot kitalálják. Tsipras elnök pedig röhögve utasíthatja el a pénzvilág megszorító követeléseit. A görögök nem fognak éhen halni, bankból kivett bőséges megtakarításaikból hónapokig vidáman élhetnek, amíg a következő mentőcsomag megérkezik majd. Emellett hatalmas görög vagyonok pihennek a svájci bankok széfjeiben, ami segíti őket az átmeneti problémák leküzdésében.
K.P.
_____________________________________________
Tisztelt CÖF!
A bevándorlás egyik oka az Európától délre és keletre lévő sok szegény ország népeinek vágya az európai (főként északi-nyugati)ország jólétének megtapasztalására. Európa népeinek nagyobb része ezt nem kívánja megtapasztalni.
A kérdés megoldására nincs érdemi javaslat.
Mi lenne, ha az európai országok az adósságuk arányos részét nem a tartozások megfizetésére (ami többségében úgyis megfizethetetlen) fordítanák, hanem ki-ki valamelyik kiválasztott ország fejlesztésére fordítaná, a kivándorlás korlátozásának ellenében?
M.J.