3. A családi adókedvezmény eltörlése
A Gyurcsány-Bajnai korszakban eltörölték az első Orbán-kormány által biztosított adókedvezményt. A baloldal most újra erre készül. A Gyurcsány-párt gazdasági programjában az áll, a személyi jövedelemadóból adott kedvezményeket meg kell szüntetni. Ennek megfelelően el kell törölni a családi adókedvezményt is. A kedvezmény eltörlése vitathatatlanul kártékony hatással lenne a gyermekvállalási hajlandóságra.
4. Magasabb adókulcsok
A baloldali pártok egységesek abban, hogy meg kell szüntetni a jelenlegi kormány által bevezetett 16%-os egykulcsos személyi jövedelemadó rendszert. Az MSZP háromkulcsos SZJA-rendszert vezetne be: a 14-16%, 24-26% és 29-32%-os sávok bevezetése a lakossági adóterhek jelentős növekedését jelentené. A háromkulcsos rendszer híve a Demokratikus Koalíció is. Gyurcsány Ferenc pártja bevezetne egy 0%-os kulcsot, ugyanakkor a 16-20% és 32%-os adósávok bevezetése szintén növekedést jelentene a SZJA-terhekben. A jelenlegi egykulcsos rendszert Bajnai Gordon is élesen támadta. Szerinte a 16%-os rendszerrel a kormány lemondott 500 milliárd forintról. Ebből kiindulva Bajnai legalább 500 milliárd forintnyi többlet-adóterhet lát szükségesnek.
A szocialisták nem hagynák érintetlenül a társasági adót sem. Az MSZP tervei szerint a 10%-os társasági adókulcs 500 milló forintos értékhatára jelentősen eltúlzottnak bizonyult. Ezért az értékhatárt 40-50 millió forintra kell leszállítani; az így befolyó forrásokat az adórendszeren belül kell átcsoportosítani. A Demokratikus Koalíció 20 millió forintra csökkentené a 10%-os társasági adókulcs értékhatárát.
5. A bank- és különadók eltörlése
A baloldali pártok mindegyike csökkentené, vagy eltörölné a bankadót. Bajnai Gordon egy miskolci fórumon úgy érvelt, hogy ezt a fajta különadót az angliai szintre kell csökkenteni, amely a magyarországi arány egyharmada. A volt miniszterelnök szerint egyezséget kell kötni a bankokkal. Az MSZP is úgy gondolja, hogy az uniós átlag szintjére kell leszállítani a bankadót, s a Demokratikus Koalíció programjában is fellelhetők az ennek megfelelő tervek.
Az ellenzék nemcsak a bankadót, hanem a multinacionális vállalatokat terhelő egyéb adókat is kivezetné. Így gondolja ezt a Demokratikus Koalíció és Bajnai Gordon is, aki szerint azért kell mérsékelni a multik terheit, mert így javulhat Magyarország hitelvonzó képessége. A szocialisták javaslat-csomagukban egyértelműen javaslatot tesznek a telekomadó eltörlésére. A Demokratikus Koalíció a különadók kivezetésen túl megszüntetné a plázastopot is. A tervekben visszaköszönnek a 2010 előtti megszorításpárti kurzus irányvonalai: a nemzetközi nagyvállalatok helyett újra a magyar adófizetők viselnék a legnagyobb terheket.
6. Az ingatlanadó bevezetése
A Demokratikus Koalíció ingatlanadót vezetne be, amelynek bevételei az önkormányzatokhoz folynának be. Ugyanezt javasolja az MSZP is. A párt szerint a nehéz gazdasági és társadalmi helyzetben indokolt nem csak a magasabb jövedelműek, hanem a magánvagyonokból jelentős tőkejövedelmekkel rendelkezők fokozott közteherviselését is kérni. A Bajnai-kormány korábban döntött az ingatlanadó bevezetéséről, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette a rendelkezést. Nem véletlen, hogy a Haza és Haladás új alkotmánytervezete olyan rendelkezéseket tartalmaz, amely megteremtené az ingatlanadó bevezetésének jogi feltételeit („a tulajdon társadalmi kötelezettségekkel jár”).
7. Tandíj bevezetése
A baloldali egység egy másik fontos terepe a felsőoktatás. Bajnai Gordon szerint be lehet vezetni a tandíjat Magyarországon, de annak nagyságrendjére egyelőre nem tér ki. Az MSZP szintén a tandíj mellett érvel: az első felsőoktatásban töltött év a szocialisták elképzelései szerint ingyenes lenne, utána kellene bevezetni az „érzékenyen beállított” tandíj- és ösztöndíjrendszert. A Demokratikus Koalíció az „esélyteremtő tandíjrendszert” úgy képzeli el, hogy az első két szemeszter költségeit az állam finanszírozná, ezt követően mindenkinek hozzájárulást kellene fizetnie, tandíjmentességet csak szűk kör kaphatna.
8. Veszélyes alkotmány
Bajnai Gordon mozgalma a baloldali pártokkal való egyeztetés során bemutatta alkotmánytervezetét. A Bajnai-alaptörvény megteremtené a már korábban említett tandíj és ingatlanadó lehetőségét, egyúttal megágyazna a fizetős egészségügynek. A baloldali alkotmány emellett lehetővé tenné az azonos neműek házasságát, a javaslatból hiányzik az a jelenleg érvényes meghatározás, miszerint a házasság férfi és nő között jön létre. Az előterjesztés ugyanakkor megszüntetné a termőföld és az ivóvíz alkotmányos védelmét is.
