A hegeli dialektika gyökereihez nyúlt vissza Angela Merkel, amikor a BBC-nek nyilatkozta, hogy ha itt az idő és változtatni kell az EU egyes jogszabályain, akkor a struccpolitika helyett a cselekvés a helyes választás. A német filozófus felfogását követve felismerte, hogy az emberek és államok folyton folyvást alakuló érdekviszonyaiban megkerülhetetlen az ellentétek egységének és harcának kezelése.
A kancellár asszony előtt világossá vált, hogy David Cameron és Orbán Viktor, amikor állampolgáraik akaratát közvetítik, nem kergetnek fantazmagóriát. Tény, hogy az Európai Unióban fokozódnak a feszültségek, a szkeptikusok tábora növekedik. A diagnózis adott és mielőtt a betegség akuttá fajul, el kell kezdeni a gyógyítást.
A 28 tagú óriásközösség és mögötte az 500 milliós polgárok hada kiismerte az EU működését. Látja elavult alapszabályait és a gyakorlatban alkalmazott, írott és sokszor íratlan eljárásrendjét.
A tagállamok érzékenyen reagálnak, ha érdekeiket sértő közösségi határozatok születnek, és elvárják azok rövid időn belüli kompenzálását. Az újonnan felvettek előtt feloszlott a szivárványos köd. Rájöttek arra, hogy az Unió támogatásának árát minimum értékarányosan, önmaguk fizetik. A globalizált pénzügyi és gazdasági piac polipjai rátették csápjaikat a nemzetgazdaságokra, és az ott realizált nyereséget hazai pénzügyi érdekeltségeikbe szivattyúzzák.
A délkeleti és kelet-közép európai népek észlelik, hogy a modernkori gyarmatosítás csapdájába kerültek. Eleinte az Unió szerelvényének étkezőkocsijaként jöhettek számításba, most, mikor vagonuk raktárkészlete kiapadni látszik, a lecsatolás is szóba jöhet.
Ugyan a megoldás technikailag kivitelezhető, és a szerelvénynek a segédvágányon sem kellene sokáig vesztegelni, a jelen helyzetben mégis meggondolandó.
A kétsebességes uniós vízió kétségbeesett, elhibázott törekvés. Azért is, mert az Unió helyzetét tovább bonyolítja az USA félresikerült közel-keleti demokrácia exportjának következménye. Az arab tavasznak annyi, helyette jön a modernkori népvándorlás. A visszájára fordult amerikai kezdeményezés kárvallottja az Európai Unió lett. Megalakult és megerősödött az Iszlám Állam, amely tudatosan felhasználja az olajkutak bevételét. Kegyetlenkedése nyomán emberek százezrei sodródnak Európa déli partjai felé, nem csoda, mert a nyugati tévécsatornák adásain keresztül az látható, hogy Európa a Kánaán földje.
Magyarország befogadja a politikai üldözötteket. E körben a kvóta rendszerről is megállapodás születhet. Kérdés azonban, hogy a probléma okozója, az Egyesült Államok, mekkora kvótát vállal magára.
Elhamarkodott beavatkozás történt az érintett népek megszokott, elfogadott társadalmi szerkezetébe, amire az érintettek helyben nem találják a kivezető válaszokat. A társadalmak megosztottsága fegyveres harcokhoz vezetett, automatikusan bekövetkezett a gazdasági csőd, melynek következménye a tömegek éhezése, miközben az ember embernek lett farkasa.
Az USA szétaprózta katonai erejét. Állampolgárai megkérdőjelezik a malthusi elméletnek megfelelő állandó kisháborúk létjogosultságát. Az amerikai népnek a vezetői által kiválasztott, sikertelen stratégia és taktika túl sokba került. Az elnökválasztás közeledtével szükséges változtatni.
Az új amerikai koncepció egyik eleme az ukrán háborús konfliktus napirenden tartása, a NATO európai haderejének amerikai csapatokkal történő megerősítése. Ez a megoldás egyben a nyomásgyakorlás eszköze, mert mondhatják, hogy nekünk európaiaknak van szükségünk az itt állomásoztatásra. Örüljünk és fizessük a költségeket, hiszen védelmünk csak így garantálható. Szembe kell néznünk továbbá az Unióra erőszakolandó egyoldalú kereskedelmi szerződéssel is.
Előbbiek alapján látszik, hogy az Unióra nehezedő nyomás kétoldalú, mert az Unió figyelmét leköti a gazdasági bevándorlók hadának megállítása is.
Ördögi terv látszik megvalósulni. Az Európába történő gazdasági bevándorlók az ázsiainál olcsóbb munkaerő bázist kínálnak, ugyanakkor következményként kontinensünkön növekedni fog a munkanélküliség. A multinacionális cégek viszont akár évtizedes távlatokra is hozzájutnak a minimálbéren foglalkoztatható humán munkaerőhöz.
A távolba látó, keresztény-konzervatív érzelmű politikusok Angela Merkellel vállvetve megvédhetik az európai kontinenst a gazdasági lesüllyedéstől. Világossá kell tenniük, hogy Európa javaiból nem kívánunk, ránk erőszakolt egyenlőtlen feltételek mellett, az USÁ-val osztozni.
Az Unió közösségének többségét adó civileki üzenik, hogy az összefogásnál nincs nagyobb érték. Most létünk a tét. Az Európai Unió jövője nem múlhat néhány megrögzött bürokrata elavult dogmákhoz kötődésén. Akkor sem, ha néhány száz, pártideológiához ragaszkodó bukott politikus lakájkodása segíti őket.
A hazánkban beindult a gazdasági fejlődést a magyar emberek javára kell kamatoztatni. Ugyanakkor erősítenünk kell a felelősségvállalást a határon túli nemzettársaink és az országban élő nemzetiségek javára is. A kormány fő feladata a leszakadóban lévő rétegek felemelése, így például a cigányság munka és életkörülményeinek jobbá tétele.
Határainkat meg kell védeni az embercsempész bandákkal segített gazdasági bevándorlással szemben. A folyamatban lévő, e tárgybeli nemzeti konzultáció, egyben a civil kontrol eredménye legyen irányadó. A kormányzat és a törvényalkotás ezután nem késlekedhet.
Csizmadia László
CÖF-CÖKA elnök
