Mindkét döntés a 2012 január 24-i Tanácsi határozat következménye, amelyben a Tanács megállapította, hogy Magyarország 2011-ben nem tett kellően hatékony intézkedéseket a túlzott mértékű deficit hiteles és fenntartható módon történő csökkentésére. Bizonyára Önök is ismerik azt a részletes indoklást, amely a Bizottság és szolgálatai dokumentumaiban olvasható1. Biztosítjuk Önöket arról, hogy a Bizottság kellő mértékben figyelembe vette a Kormány által február 21-én bejelentett konszolidációs terveket. Értékelésünkben azonban ezeket még nem vehettük figyelembe, hiszen ezekről a Bizottság a január 24-i Tanácsi döntést követően kapott hivatalos tájékoztatást (notifikáció), és a Kohéziós Alap kötelezettségvállalásainak felfüggesztéséről szóló Bizottsági javaslat létrejöttekor ezeket a terveket még nem támasztották alá megfelelő mértékben konkrét intézkedések.
1 A Tanácsi határozat, a Bizottság javaslata a Tanács határozatára és a Bizottság munkadokumentuma elérhető az alábbi linken:
http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/deficit/countries/hungary_en.htm
A felfüggesztett kötelezettségvállalás összege meghatározásának a Bizottság által alkalmazott módja megfelel az igazságosság és arányosság elvének, mivel figyelembe veszi az adott gazdasági helyzetet és a Kohéziós Alap kifizetéseinek relatív fontosságát Magyarország számára. Bár a Kohéziós Alap 2013-as kötelezettségvállalásainak 100% felfüggesztésre kerülhetett volna, a határozat a kötelezettségvállalás 29%-ára vonatkozik. Ez két, egymást kölcsönösen kizáró kritérium alkalmazásának eredménye, amelyek a felfüggeszthető összeg maximumát vagy a Kohéziós Alap allokációjának százalékában vagy a GDP százalékában határozzák meg.
Az államháztartás fenntarthatóságát célzó költségvetési politika kulcsfontosságú szerepet játszik a makrogazdasági stabilitás biztosításában, az pedig a gazdasági növekedés egyik előfeltétele. A megerősített gazdasági felügyelettel kapcsolatban elfogadott ún. 6-os csomag végrehajtását követően rendelkezésünkre álló eszközökkel ellentétben, a Kohéziós Alap kifizetéseinek felfüggesztése nem tekintendő szankciónak. Az euróövezet azon tagállamai, amelyekre a túlzott költségvetési deficit eljárás értelmében szankciót ró ki a Bizottság, kötelesek a GDP 0.2%-át haladéktalanul letétbe helyezni vagy büntetésként befizetni. Magyarország időt kapott a helyzet javítására és a megfelelő intézkedések megtételére a felfüggesztés hatályba lépése előtt. A felfüggesztett összegtől csak abban az esetben esik el Magyarország véglegesen, ha 2015 végéig semmiféle korrekciós intézkedést nem tesz. Ebből a perspektívából értékelve a helyzetet azt mondhatjuk, hogy a Tanács határozatnak erőteljesen ösztönöznie kell Magyarországot stabil költségvetési politika kialakítására, valamint azoknak a makrogazdasági és költségvetési feltételeknek a megteremtésére, amelyek garantálják a Kohéziós Alap erőforrásainak leghatékonyabb felhasználását. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a felfüggesztés nem érinti Magyarországnak azt a lehetőségét, hogy tovább folytassa a Kohéziós Alapból történő beruházásait és új projekteket indítson útjára, azaz fontos projekteket engedélyezzen 2013-ban is. Továbbá, a Kohéziós Alapból történő kifizetések mindaddig tovább folytatódhatnak, amíg a korábbi időszakokról áthozott és a 2013-ra előirányzott, fel nem függesztett összegek ki nem merülnek.
Szeretnénk megragadni a lehetőséget arra, hogy rámutassunk: a túlzott költségvetési deficit fenntartható módon történő leszorításának érdekében tett ajánlás teljes mértékben összhangban van Magyarország saját 2012-es, 2013-as céljaival, mint azt Önök is tudják, és a magyar kormány már dolgozik a javasolt intézkedések nagy részén.
Végül szeretnénk leszögezni, hogy a Bizottság mindig, így a jelen esetben is, körültekintően és következetesen alkalmazta a költségvetési felügyelet szabályait. 2011 őszén a Bizottság azokra az esetekre összpontosította a figyelmét, amelyekkel kapcsolatban Az Őszi Előrejelzés alapján várható volt, hogy nem tartják be fenntartható módon a 2011-es és 2012-es határidőket. Ez vezetett végül a túlzott költségvetési deficit eljárás (EDP-excessive deficit procedure) felgyorsításához Magyarország esetében.
Ezért meggyőződésünk, hogy a magyar hatóságok megteszik a szükséges korrekciós intézkedéseket, és a Kohéziós Alap előirányzatainak felfüggesztéséről szóló határozatot – reményeink szerint – már júniusban hatályon kívül lehet helyezni, hogy Magyarország számára biztosítva legyenek a fontos közlekedési, környezetvédelmi projektek és a programok végrehajtását biztosító pénzügyi erőforrások.
Brüsszel, 2012. április 17.
Tisztelettel:
Olli Rehn, Johannes Hahn
