A magyar kormány az 1425/2022. (IX. 5.) Korm. határozatban egy korrupcióellenes, független hatóság létrehozásáról döntött annak érdekében, hogy a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok megtegyék a szükséges lépéseket minden csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érintheti az EU-s költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét. Ennek kapcsán a határozat külön kiemeli a hazai közbeszerzési eljárások keretében végrehajtott európai uniós pénzügyi támogatások kérdését.
A kormány szeptember 30-áig tesz javaslatot az Országgyűlésnek a korrupcióellenes hatóság felállításáról szóló törvény megalkotására, aminek elfogadása után az új testület még 2022. november 21-e előtt létrejöhet. Emellett a kormány még júliusban vállalta, hogy a független, korrupcióellenes hatóságon túl egy korrupcióellenes munkacsoportot is létrehoz azért, hogy Magyarország végre hozzájuthasson a magyarokat megillető uniós forrásokhoz. Utóbbiban a kormányzati és nem kormányzati szereplők létszám és szavazati jog tekintetében paritásos alapon vesznek részt, és annak működéséhez a korrupcióellenes hatóság nyújt adminisztratív támogatást. A cél tehát a jogellenességek és szabálytalanságok megelőzése, felderítése és kijavítása lesz.
A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépés a 2010-es kormányváltás nyomán válhatott a legmagasabb közpolitikai szintek célkitűzésévé. Az erről szóló fontos nyilatkozatot 2011 novemberében írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész, erkölcsi kötelezettséget vállalva az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, és a szükséges hatékony eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz a következő évben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, 2019-ben pedig a Gazdasági Versenyhivatal.
A kormány 2012 márciusában elfogadta közigazgatási korrupció-megelőzési programját, amely elsődlegesen a közigazgatási, és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozta meg, erős hangsúlyt helyezve a megelőzésre és az integritás rendszer erősítésére is.
Pozitív jelek és eredmények most is vannak. A Számvevőszék 2020-ban a korábbiakhozképest nagyobb hatást gyakorolt a magyar közszféra integritására, a korrupció megelőzését biztosító fejlesztésekre például az önkormányzatok korrupció elleni védettségének értékelésével, és a számvevőszéki javaslatok más szervezeteknél is jól segítik a korrupció megelőzését. Az ÁSZ felmérései alapján az utóbbi években tovább erősödött a közszféra védettsége, és a magyar gazdaság – az adócsalásra ösztönző motivációkat gyengítő adópolitika révén is – fenntartható módon kifehéredett az elmúlt évek során.
Az 1328/2020. (VI. 19.) Korm. határozatban elfogadták a 2020–2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiáról szóló dokumentumot, valamint az ahhoz kapcsolódó középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtásának intézkedési tervét.A negyedik Orbán-kormány egyúttal a stratégia célkitűzéseinek megvalósítását segítőintézkedéseket aszerint fogadta el 2020 nyarán, hogy a korrupcióellenes együttműködésről szóló közös nyilatkozatot aláíró szervek körének bővítése érdekében, csatlakozásra kérte fel a nyilatkozathoz addig még nem csatlakozott állami szerveket. Egyúttal felkérte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát, az Állami Számvevőszéket, az Országos Bírósági Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Közbeszerzési Hatóságot, a Legfőbb Ügyészséget, a Kúriát, a Magyar Nemzeti Bankot, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, hogy szakpolitikai eszközeikkel támogassák a kormányhatározat céljainak megvalósítását, aktívan közreműködve a stratégiában és a kapcsolódó intézkedési tervben szereplő feladatok végrehajtásában.
Ugyanakkor a szuverenitásának maradéktalan érvényesüléséért küzdő Magyarország – azaz a magyar állam – nehézségekkel is szembesül, így a külső hatalmi erők, a nem épp transzparenshálózatban működő NGO-k befolyásával. A korrupcióellenes küzdelem hazai reformerei már nem egyszer tapasztalhatták, hogy az állami közpolitikát és Magyarországot kívülről próbálják gátolni az eredményességben. Ebben a bonyolult erőviszony-rendszerben – a korrupció állami kapuit bezárni igyekvő kormányzati vezetők és a korrupciós kérdést uniós, illetve nemzetközi szinten támadási felületként használni kívánó baloldali ellenfelek harcában– nyerhet igazán jelentőséget a hatékony korrupciókontrollt megerősíteni célzó új hatóság felállítása. Hazánk már hosszú évek óta sokat tesz egy olyan új állami-társadalmi modellmegteremtéséért, amely biztosítani képes a közjavak korrupciómentes elosztását, s amely hatékonyan üldözi és bünteti magát a korrupciót, mint a törvényi (és erkölcsi) normáktól eltérő cselekményt.
A külső politikai nyomásgyakorlás azonban még tart. Idén áprilisban, az országgyűlési választás után szinte azonnal az Európai Bizottság olyan, a jogállamisági eljárást megindító levelet (hivatalos jegyzéket) küldött a magyar kormány részére, amellyel érezhetően erősíteni kívánta a téma addigi balliberális narratíváját. A Bizottság a levelében „független” kutatóintézetként hivatkozik a Korrupciókutató Központ Budapest (Corruption Research Center Budapest, CRCB) nevű szervezetre, amely politikailag elfogultnak tekinthető, hiszen az intézet munkatársai és szerzői között például Ungár Klára korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselőt és Túry Mártont, az ellenzéki Momentum Mozgalom korábbi kabinetfőnökét is megtaláljuk. A CRBC nemzetközi kutatási programjait a többi között a Nyílt Társadalomért Alapítvány is támogatta. Az uniós eljárás tétje jelentős, hiszen, ha úgymond bebizonyosodik, hogy közvetlenül sérülnek az EU pénzügyi érdekei hazánkban, akkor az Európai Tanáccsal együtt az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával is büntethetnek minket.
A magyar fél azonban mindezen körülmények ellenére az együttműködés szándékát mutatja folyamatosan a Bizottság irányába. Pár hónappal később, júliusban megszavazta a parlament az új vagyonnyilatkozattételi rendszert az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényt módosító törvénycsomag egyik meghatározó részeként. A fő cél a parlamenti képviselők és a kormányzati tisztviselők pénzügyi információinak nyilvánosságra hozatala az intézményi elszámoltathatóság általános javításával oly módon, hogy a jövőben a magyar országgyűlési képviselőknek is az Európai Parlament szabályai szerint kell majd nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről. Az új szabályozás alapján be kell számolniuk a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységeikről, valamint minden olyan tevékenységről, amelyből adóköteles jövedelmük származik. A rendszer bevezetése az Orbán-kormány szándéka szerint a nemzetközi viták elkerülését is szolgálja, ami a mostani válságos időkben Európa és Magyarország számára egyaránt stratégiai érdek.
Az elmúlt hónapok korrupcióellenes, illetve pénzügyi átláthatóságot célzó intézkedései ennek a célnak a minél hatékonyabb elérését szolgálja. Magyarország például továbbra is hajlandó támogatni az észszerű közös kül- és biztonságpolitikai törekvéseket, mindeközben a pénzügyi szuverenitása megőrzésével – és tárgyalási pozíciója megerősítésével – veszi fel a küzdelmet a korrupcióval, és az ennek a küzdelemnek az uniós elismerését gátolni igyekvőkkel szemben.
