Arculcsapás tesztüzemben
Az Európai Unió illetékesei nem boldogan, de elismerik a magyar gazdaság kiemelkedő eredményeit. A pandémia leküzdésében élenjáróan teljesített országunk
Pénzügyi stabilitásunk nem megkérdőjelezhető. Nemzetünk bővülő aranyfedezete biztonságot ígér. A piacot figyelő sasszemű befektetők kedvelt területévé lettünk. Mindennapi életünket nyugalomban élhetjük, hála a határvédelmi intézkedéseknek és polgáraink józan ítélőképességének. Aki akarja, megtalálja helyét a foglalkoztatottak között.
Növekszik az átlagbér és mellette a családok támogatása. Most éppen a minimálbéren van a sor. A nyugdíjasokra kiemelt figyelmet fordít a kormány, nem ígérget, hanem teljesít. Az egészségügyi beruházások látható módon prioritást élveznek. Az orvosok megbecsülése nagy ugrással elindult. Az oktatásban dolgozók ütemes béremelése is biztató. Ha összefogással hatékonyan dolgozunk, sorra kerülnek a 25 év alattiak az SZJA mentességgel, és a rendvédelmi dolgozók.
Épül, szépül hazánk a külföldiek csodálatára. Mindez úgy jöhetett létre, hogy a közjót építő kormányunk és lakosságunk egyre jobban egymásra talál. Az információk cseréje kölcsönössé vált.
A kitermelt gazdasági javakból sütött „torta” egyre nagyobb és a minősége sem bírálható. Ha az olvasó úgy érzi, beálltam a sikerpropaganda terjesztői közé, üzenem, hogy a tények nem kerülhetők meg. Néha érdemes megállni, körbenézni, a létrejött eredményeinket meglátni és magunk előtt is elismerni.
Egészségesen gondolkodó polgár mindig többet akar országos, családi és egyéni szinten is. Látnunk kell azonban azt is, hogy a torta nagysága megköti a szétosztás lehetőségeit. Az ország költségvetésének vannak határai, mint ahogy a családokban, így ezen a szinten sem könnyű megtalálni az optimális szintet. E nehéz feladat kritika nélkül nem teljesíthető. Mindig lesznek kevésbé elégedettek. Ismerjük azt a mondást, hogy a „szomszéd füve mindig zöldebb”.
Amikor gazdasági eredményeinket számbavesszük, elengedhetetlen a visszapillantó tükör használata. Objektíven elemeznünk kell, honnan jöttünk, meddig jutottunk és hová mehetünk. Olyan emberek szavára hallgassunk, akik feledtetni kívánják országrontó tetteiket, csúfondárosan orra estek a közerkölcs küszöbén, vagy hiszünk magunkban, látjuk az összefogás erejét, az eredményes jövőt, ami szűkítheti a még jogosan elégedetlenkedők körét.
A gyurcsányi hazugságoknak dőlünk be, és a belé kapaszkodó szerviliseknek hiszünk, vagy újból bizalmat szavazunk sikereink társának, a regnáló kormánynak. Ismerjük a régi római mondást: „Kenyeret és cirkuszt a népnek!” A magyarok többségének azonban elege van a politikai cirkuszokból és alkalmas arra, hogy egyre nagyobb és ízletesebb kenyeret süssön. A manézst elhagyni képtelen főbohócnak ajánljuk, hogy használja ki szép tágas helyét, a zsidóktól rekvirált szemlőhegyi villát, családjának relikviái között nyugodjon le, gondolkodjon el haszontalanságairól.
A nemzet oligarchájává lett figura ezzel szemben visszaél az emberek türelmével és az igazságszolgáltatás időnkénti lassulásával. A hazugságok mestere újból hazánkat kígyózza körül. A DK-n kívüli ellenzéki pártok kontraszelektált vezetőit maga alá seperve csalja kelepcébe követőiket. Régi bolsevik hagyományok szerint, oldalán kialakította az egypártrendszert.
Nekik és az EU szocliberálisainak, karöltve Soros György NGO-ival mindent megérne nemzeti és konzervatív kormányunk megbuktatása. Az ő tanácsukra rövidesen böszmék osztozkodnak előválasztásuk remélt helyein, előre megállapodva a 106 képviselőjelöltben. Ezután jöhetnek a szavazók, akiknek nincs választása, mert mögöttük már kialakították a sorrendet. Miniszterelnök-jelöltjeik egy kis cég elvezetésére is alkalmatlanok, legfeljebb portaszolgálatosok lehetnének.
A lóversenyből hozott példa szerint nyeretlen kétéveseknek tekintik a szélsőbal-jobb, a zöldek, sőt a klasszikus liberalizmus eddigi követőit, ezért rövidesen megélhetik a bumeráng effektust. Tény, hogy a Fidesz–KDNP kispadjára sem ülhetnének.
Összegezve, aki elmegy az előválasztásokra, az megvezetett polgár, és hazánk jövőjét akaratlanul is veszélyezteti.
Gyurcsányék brüsszeli piacon kínálják fel hazánkat az újkori birodalmároknak, előttük kinyitnák Magyarország kapuit, politikai és gazdasági sáskajárást okoznának. Egyszer ezt már 2002–2010 között megtapasztalhattuk. A Lenin-fiúk csontig rágták a magyar emberek életlehetőségeit, és lélekpusztítás után csődtömeget hagytak maguk után.
Ez 2022-ben nem ismétlődhet meg. Az új birodalomra vadászók és a hozzájuk csatlakozó hazájukat elárulók nem kerülhetik meg a népfelség elvét. Lengyelország és Magyarország kormányainak gyakorlata egyre népszerűbb az Unió népei előtt. Kézzelfoghatóvá vált emberi sorskérdések vonatkozásában a népszavazás és a népi konzultáció meghirdetése.
A magyar gyermekvédelmi törvény kapcsán Brüsszel sem gondolhatja komolyan, hogy korlátozza a szülők jogait, megfosztva őket családjukban a szabad cselekvésektől és a szólás- és véleményszabadság demokratikus jogaitól. A szülők adóforintjaikból fenntartott óvodákban iskolákban helyes, hogy tiltott az LMBTQ aktivistáinak betörése. A gyermekek ártatlan tudatát nincs joguk befolyásolni.
Ez a törvény nem tiltja a genderszemléletre oktatást, ez azonban szabad szülői akarat szerint valósítható meg. Akár brüsszeli pályázatok kiírásával, iskoláktól, óvodáktól elválasztott helyen üzletszerűen lehessen megvalósítani. Az LMBTQ áruját vigye ki a piacra, és ha van rá érdeklődés, éljenek vele. Ez esetben így szabaddá és biztosítottá válik szolgáltatásuk és árujuk megjelentetése. Ideológiájuknak a szabadpiac biztosít helyet. A szülők, családok, óvodák és iskolák szentélyébe az LMBTQ szabadcsapatai nem törhetnek be, mert úgy járnánk, mint amikor az elefánt jut be a porcelánboltba.
A magyar jogállamiságot és demokráciát lehetséges tesztelgetni, de csak a közösség jogainak következetes alkalmazásával és értelmezésével. Tekintve, hogy a kiírásra kerülő magyar népszavazás a demokrácia alapelemét a jogállamiság elvei szerint követi, a brüsszeli bürokratáknak is tudomásul kell venni, hogy mindig a népé az utolsó szó.
Az unió parlamentje önállóan nem alkothat saját kezdeményezéssel jogszabályokat. Nem írhatja felül az intézményrendszer eredeti hierarchiáját, az Európa Tanács és az Európai Bizottság felettességét. Ha ezt teszi, rajtunk a sor, európai polgárokon, hogy meddig engedjük.
(A szerző a CÖKA kuratóriumának elnöke)
https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/20210728-arculcsapas-tesztuzemben
