Tóth Kriszta ismét bevezetné a cenzúrát az iskolákban a kötelező olvasmányok területén. Kivenné a kötelező olvasmányok közül Jókai Mór Aranyember című regényét, valamint Szabó Magda Bárány Boldizsár című művét, mondván, hogy a nők kiszolgáltatott szerepe domborodik ki az alkotásokban. Mindezt akkor írja, amikor minden az LMBTQ-ról szól, és vannak szülők, akik a pl. fiukat hormon kezeléssel lánnyá nevelnék át. Tóth Kriszta elfelejtkezik arról, hogy a fiatalokat a tiszta és egészséges szerelemre nevelje. Pontosan szólva cenzúrázni szeretné a magyar történelmet is, ami azt jelentené, hogy megnehezítené a betíltott irodalmi művek olvasásának hiányában, hogy a diákok megismerjék az adott kort, az akkori emberek gondolkodását életről, családon belüli etikai és erkölcsi szokásokat és elvárásokat, hisz ez minden korban más és más volt és más lesz a jövőben is. Cél, hogy tanuljunk történelmi hibáinkból és egyben büszkék is legyünk sikereinkre, magyarságunkra. Viszont a hagyományainkat vigyük tovább, hisz ettől leszünk magyarok, és ez különbözetet meg bennünket más nemzetektől, akiknek hagyományait és kultúráját elfogadjuk és tiszteletben tartjuk. Jókai Mór és Szabó Magda saját korát ismerteti meg velünk, amely nemcsak élvezetes olvasmány, de lehetőséget ad, hogy tanárai segítségével a diákok átbeszéljék a kor hibát és eredményeit, közös álláspontot alakítsanak ki, ami lehetővé teszi, hogy ebből tudjanak építkezni a jövőben. Babits Mihály Az Európai irodalom története című könyvében írja: „…az irodalom, kifejezi a nemzet lelkét”. Igen, felfedezi és napvilágra hozza mindazt a különböző belső állásfoglalást, ami egy nemzet gyermekei számára lehetséges e világgal szemben. Nagy dolog ez: a nemzet ezzel lesz lassankint tudatos lény. ”
Tóth Kriszta sajnos nem gondolta végig, hogy milyen károkat okozhat, ha az Aranyembert és a Bárány Boldizsárt nem ismerik meg a diákok. Ugyanez vonatkozik a többi kötelező olvasmányra és más irodalmi művekre is. Eredetiben és nem filmen, vagy rövidített változatban összefoglalva kell megismerni a művet, hanem olvasni, olvasni. Csak így tudjuk egyre jobban kifejezni magunkat, gyarapodik a szókincsünk. Győzzük meg a fiatalokat, hogy a telefonjuk nyomkodásánál sokkal hasznosabb Jókai Mór, Szabó Magda és más írók, költők – köztük Tóth Kriszta – műveinek olvasása.
Budapest. 2021. február 24.
V.Gy.
