Lidércnyomás a jövőből
Nem tudom, létezhet-e annál aljasabb tett egy ország életében, mint amikor a mai kor embere által felfoghatatlan világjárvánnyal kell megküzdeni úgy, hogy közben egyes ellenzéki politikusok ocsmány módon támadják a kór terjedésének megfékezéséért mindent elkövető kormányt, így az erőn felül segítő szakembergárdát is. Az emberi minőségükben erőteljes kérdőjeleket hordozó közszereplők elképesztően alpári megnyilvánulásai mellett lassan már eltörpül a „patkányozás”, a „hitványozás”, a „képződményezés”, „kreténezés”, és Nagy Blanka ordenáré szavai koszorús lányegyleti finomsággá szelídülnek.
Nincs gyomrom ezeken az oldalakon idézni Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára, Vágó István, Homonnay Gergely, Donáth Anna és a többiek megjegyzéseit, mert a nyomdafesték nem tűri azokat. Díszelegjenek csupán e politikai celebek és kiszolgálóik saját portáljain. Odavalók. Jól jött nekik a koronavírus, mert egyéb mondanivaló híján legalább valami új dolog miatt lehet gyalázkodni. Nem értem, hogy ilyen töménységű gyűlölet, mint ami belőlük árad, hogy tud bárkibe is beleszorulni. Míg ezen elmélkedem, eszembe jut, hogy pár hete Gyurcsány feltett egy fontos kérdést „évértékelőjében”: „Nem kéne megmondani a választóknak, hogy együtt fogunk kormányozni?”
Tudjuk. Addig ugyanis nincs nyugalom a szemlőhegyi villában, amíg a böszmét ki nem kiáltják az ellenzék felkent vezérének, aki így nyilván az együtt kormányzás fő irányítója lesz. Bár mostanság néhány óvatos hang előtör ellenzéki szájakból a közösködéssel kapcsolatban, de nem olyan fából faragták az agyonbérmáltat, hogy ezt engedje.
És innentől csak egyetlen opció létezik: Magyarország 2022-es összellenzéki miniszterelnök-jelöltje csakis a nyugdíjasok halálával szórakozó Vágót védő Dobrev lehet. Hogy családban maradjon a tuti. Ennyire már az idióta is megismerte Gyurcsány praktikáit. Tán csak az egyesült baloldal nem? Vagy ha igen, akkor egy kérdés marad: kilóra veszi meg őket a böszme? Amikor a baloldal vezérének hallgatóságát nézem, az az érzésem, hogy az amerikai sci-fi filmek zombivalóságával találom magam szembe: a kritika nélküli rajongás, a nyitott szájjal való csodálás (Vágónak különösen jól megy) és a feltétel nélküli kútba ugrási készség olyan foka látszik egyes arcokon, amely egyébként értelmesnek mondott embernél csak tudatmódosítás hatására következhet be.
Ha józan emberi ésszel próbálom felfogni a jelenséget, egyszerűen nem értem. Ennyire nem számít, hogy mi történt ebben az országban Gyurcsány regnálása alatt? Ennyire nem zavarja őket, hogy csődbe vitt minket? Ennyire nem érdekes, hogy mértéktelenül eladósította hazánkat? Ennyire érdektelen, hogy a privatizációban kilopta a nemzet szemét? Ennyire nem fontos, hogy hazudott reggel, éjjel meg este? Ennyire lényegtelen, hogy emberek életét tette tönkre 2006 őszén? Bizony, az igazság ismerete híján el kell gondolkodnunk azon, hogy mi az az agymosó erő, ami Gyurcsányból árad. A pénz? A hatalom ígérete? A miniszterelnök ellen táplált vak gyűlölet? Esetleg a három együtt?
Normális ésszel nehezen felfogható az az attitűd, amely pillanatnyilag a legerősebb ellenzéki párt szerepkörébe juttatta őket, ahova nemrég két szocialista kerületvezető is átlépett azzal az indokkal, hogy polgármesteri programjuk végrehajtásához ettől a politikai közösségtől kaptak megfelelő garanciákat. A százforintos kérdés: mi az a garancia, amelynek ekkora a vonzereje? Ha ez a kór járványként terjed, elkövetkezhet egy lidércnyomásos jövő: Gyurcsány a Szemlőhegy utcai villa baljós homályából előlépve ünnepli Magyarország első női miniszterelnökét, Dobrev Klárát.
És máris beúsznak egy rémálmom képei. Mivel nem lesz kétharmados többségük, az alaptörvényhez és az őket irritáló sarkalatos, nemzeti érdekű törvényekhez nem férnek majd hozzá, pedig azok megsemmisítése tartótisztjük által megrendelt hivatali kötelességük lesz. Így, ha másként nem megy, az áhított Európai Egyesült Államok jegyében az egész országot szőröstül-bőröstül el kell adni, a globális világuralmi rendszer rabszolgájává kell tenni, hogy a nemzeti és keresztény értékeket képviselő jogi háttér „demokratikus úton” eltüntethető legyen. Az Európai Parlament balliberális LIBE-bizottsága persze kitörő örömmel fogadja majd a magyar jogállamiság újraéledését, az európai értékek helyreállítását, és azonnal megszüntetik a 7. cikkely szerinti eljárásokat.
Az IMF és a Világbank ismét kebelbarátunk lesz, és tömhetjük majd a zsebüket az újabb hitelek kamatai formájában. Miközben Mészáros Lőrinc és Tiborcz István vagyonát a nép nevében lefoglalják, valamint Orbán Viktor és az összes stadion padlását lesöprik, az ügyészség boldogan roppan majd össze a jobboldali politikusok és szimpatizánsaik ellen folytatandó büntető eljárások cunamijában.
Aztán persze ismét eljön a kommunizmus bűneinek relativizálása, mint ahogy a nagy duó elvtársai már meg is tették a Háttal Európának című, függetlennek titulált Orbán-gyalázó tanulmányukban: „A Terror Háza Múzeum a nagy nyilvánosságnak szóló, színvonalas múzeumi eszközökkel egyenlőségjelet tesz a Magyarországon félmillió áldozatot követelő holokauszt és a kommunista titkosszolgálat kegyetlenkedései közé, sőt az utóbbit tartja jelentősebbnek.” Milyen felháborító! Végül is mi az a 800 ezer magyar, akiket hadifogságban, a málenkij robot és a gulág bolsevik holokausztjában pusztítottak el? Hisz többnyire keresztény képződmények voltak, és ismerjük Dobrev rettegését a keresztény, vallási fundamentalistáktól, mert belejajgatta azt az unió üres parlamenti termének falaiba.
Hiszen a hölgy olyan családból származik, amelyben a nagypapa, a nyolc osztályt végzett festősegédből lett országgyűlési képviselő lelkes kommunista volt, aki az 1956-os megtorlások idején a kemény büntetések pártján állt, és ellenezte, hogy bárki is kegyelmet kapjon. Aztán 1958-ban ajándékként beköltözhetett abba az államosított, egy zsidó családtól rekvirált Szemlőhegy úti villába, amely ma már valójában a Gyurcsány–Dobrev család fillérekért megszerzett tulajdona. Igaz, Dobrev szavakban elhatárolódott nagyapjától, de ki hisz egy Vágó aljasságát védő nőnek? Hisz a zabrált vagyont a mai napig keményen őrzi, és jól érzi magát benne Fletóval együtt. A kommunista múlt és liberális-globális jelen őrületeinek nemzetre kényszerítése mellett aztán jöhet a határok megnyitása a jogellenes migránsok előtt, amelyet előbb-utóbb a no-go zónák létrejötte követ majd.
Tanítani fogják a társadalmi nemek zagyvaságát, Nyirő József, Wass Albert és Tamási Áron újból indexre kerül, s a kislányoknak tilos lesz az óvodában babával játszani. Természetesen megszaporodnak majd a Pride-ok, amelyeken ajánlatos lesz részt venni, mint hajdan a május 1-jei felvonulásokon. Lesz újból államilag megbecsült munkásőrség, de nem lesz szavazati joga a határon túli magyaroknak. Lesz viszont számos eszement őrület, amely alkalmas a nemzeti identitás és a teremtett világ értékeinek felszámolására és a nyílt társadalom elidegenítő, hamis, egyéni szabadságjogokra épülő, anarchiába fulladó borzadályának megteremtésére.
Vagyis a Dobrev–Gyurcsány páros és elvtársaik biztos kézzel irányítják majd az országot abba az ideológiai apokalipszisbe, amely az emberi faj teljes kiszolgáltatottságához és előbb-utóbb részleges megsemmisüléséhez vezet. Hát ilyen szép új világ várható 2022 után, ha nem leszünk észnél, és nem vigyázunk teremtett világunkra és arra az ideológiára, amely az emberi lét és valódi értékek mellé teszi a voksát.
Gyurcsány is megmondta: iszonyatos időszak vár ránk. Tudjuk. Ha ők jönnek, valóban így lesz.
Rosszabb a koronavírusnál.
A szerző jogász