A nemzetben gondolkodó, aktív polgárok igénylik a részvételt a politikai döntéshozatalban, mind uniós, mind nemzeti polgári minőségükben. Magyarország sajátos helyzetének köszönhetően most az élére állhat annak az európai folyamatnak, amely a boldog állam (államok) megvalósításának célját tartja szem előtt. Ne feledjük: önmagában a pénz nem boldogít. Erre a mostani gazdasági világválság után a politikusok és a közgazdászok is kezdenek rájönni. A népfelség elvének elismerése, a demokratikus jogok kiterjesztése, a kormányok, azaz a mindenkori hatalom és a civil társadalom közjóért végzett közös tevékenysége teremti meg az emberek számára a hatékony és legitim országvezetéshez szükséges bizalmat. E téren jó jel, hogy az emberek és közösségeik bevonásával zajlik jelenleg is az alkotmányozás. Megszületett az új jogalkotási és a jogalkotásban történő társadalmi részvételről szóló törvény. A kormány kezdi felismerni, hogyha meg akarja őrizni repülőrajtos dinamizmusát, olyan nemzetállamot kell építenie, amelyben a problémák és érdekek nem ütköznek az államhatárokkal. Vegyük komolyan, hogy igazi határaink nem a tagországok, hanem az Európai Unió körül rajzolódtak ki.
„Suszter maradjon a kaptafánál” – mint a civil emberek egyik képviselője, ki kell emelnem a Nemzeti Civil Alap mint intézményes rendszer meghatározó fontosságát az előbb felvázolt együttműködés megvalósítása terén. A megújuló és a most készülő Civil törvényre alapozott NCA forrásaiból – ami jelenleg csak csörgedező patak, de reményeink szerint egyszer folyóvá duzzad – igazságosan, átláthatóan, hatékonyan és bürokráciamentesen éltetheti a Kárpát-medence civil közösségét. Segítségével kialakulhat a nemzet fenntartását jelentő civil háló. A jó kormányzás alapjává válhat az a nemzeti összefogás, amely párbeszéddel, együttműködéssel, feladatmegosztással, a közügyekben történő aktív civil részvétellel valósul meg. Most már csak az a kérdés: hányan vagyunk?
