február 4., szerda 16:25 , szerző: rKissNelli
Jaap Scholten holland írót Magyarország és az arisztokrácia magyar származású, Hollandiában nevelkedett felesége révén kezdte el érdekelni. A kilencvenes évek elején Budapestre költöztek, az író azóta is kétlaki életet él Hollandiában és Magyarországon. Lenyűgözte az, amit a magyar, főleg az erdélyi arisztokrata családokról megtudott. Szimpatikus volt neki az a tartás, ami a kommunizmus idején is jellemző volt a mindenüktől megfosztott arisztokratákra. Elkezdett olyan életben maradt családtagok után kutatni, akik tudtak beszélni erről az éjszakáról, a régi életükről és a szocializmus éveiről.Magyarul is megjelent Jaap Scholten dokumentumregénye, a Báró elvtárs. A Budapesten élő holland író az erdélyi arisztokrácia meghurcolásának járt utána. Felkeresett olyanokat, akik megélték 1949. március 3-a éjszakáját, amikor az erdélyi magyar arisztokraták nagy részét egyszerre deportálták. Műve a legjobb történelmi könyv díját is elnyerte Hollandiában.
A Báró elvtársat először 2011-ben holland nyelven, majd Magyarországon angolul jelentette meg. Azért nem magyarul, mert kötötte az egyik arisztokrata hölgynek tett ígérete. Bár a neve említése nélkül szerepel a könyvben, arra kérte az írót, ne jelenjen meg sem magyar, sem román nyelven a kötet, amíg ő életben van. A kilétét most sem fedheti fel Jaap Scholten. Csak annyit árul el, hogy időközben elhunyt, így jelenhetett meg a Corvina Kiadónál a magyar nyelvű kiadás.
Már készül a francia és a német fordítás is, és román nyelven szintén a közeljövőben jelenik meg a Báró elvtárs. Az író nagyon kíváncsi, milyen reakciókat vált majd ki. Jaap Scholtennel a magyarországi, angol nyelvű kiadás megjelenésekor, 2013-ban jelent meg interjú a Magyar Nemzetben. Már akkor nagy sikerről számolt be: Hollandiában a könyv elnyerte a legjobb történelmi mű díját, a Libris Geschiedenis Prijst, és a holland királynő levélben köszönte meg a szerzőnek, hogy tudósított „az európai történelem elfelejtett szeletéről”.
Jaap Scholtent magát is meglepte, hogy ennyien érdeklődtek a könyv iránt, hiszen Hollandiában soha nem létezett az itteni értelemben vett arisztokrácia, és a magántörténelemről, a családi múltról általában nem szokás beszélni. Ő mégis fontosnak tartja ezt a témát: legutóbbi könyvét, amely év elején jelent meg, saját családja történetéről írta. A kutatás során derült ki például, hogy a nagynénje száz zsidó gyermeket mentett meg a vészkorszak idején. A Báró elvtárs megjelenése óta sok olvasói levelet kapott, a legmeghatóbbakat erdélyi származású, külföldön élő magyaroktól.
A könyv nemcsak az erdélyi arisztokrácia meghurcolásáról, az életben maradt tanúk felkereséséről szól, hanem általában a Ceausescu-korszakról. A Duna-deltát, a Securitate börtöneit megjárt emberekkel találkozott Jaap Scholten, felkereste a máramarosszigeti börtönmúzeumot és Poarta Alba egykori táborait. Arra is kitér, hogy az erdélyi arisztokraták leszármazottai hogy viszonyulnak az örökségükhöz. Jaap Scholten a Báró elvtárs alapján egy egész estés dokumentumfilmet tervez holland–magyar koprodukcióban, Konecsny Emőke rendező-dramaturggal közösen. Most ehhez archív filmes anyagokat keres az erdélyi arisztokratákról és a romániai munkatáborokról.