Mi, civil emberek úgy gondoljuk, hogy Simor András a fizetését nem az Európai Bizottságtól, még csak nem is a Kormánytól, hanem a magyar adófizetőktől kapja.
Ő is egy a többi állampolgár közül, tehát „együtt sírunk, együtt nevetünk.”
Különösen azért, mert a jegybank elnöke e minőségében aktív részese volt annak a gazdaságpolitikának, amely a magyar emberek devizában történő eladósodásához, valamint az ország GDP-hez mért 80%-os eladósodásához vezetett.
Az Európai Bizottságnak nem kell aggódnia a jegybank függetlenségéért, ez nem az elnök havi 8 milliós fizetésén és egyéb juttatásain múlik.
De mind a Bizottságnak, mind a jegybank elnökének, mind az ország összes többi állami tisztségviselőjének tudomásul kell vennie, hogy az intézményi függetlenség fölött létezik egy sokkal magasabb rendű függőség. Ez abban áll, hogy még a Magyar Nemzeti Bank elnöke sem független a magyar néptől, ő is köteles a közjó szempontját szolgálni.
Ha Simor András nem képes megérteni az ország – különösen a devizahitelesek, és 3 millió létminimum peremén élő magyar ember – helyzetét, hanem ezzel szemben az Európai Bizottság jogi segítségét kéri vérlázítóan magas bére megtartásáért, akkor kiállította magáról a bizonyítványt: erkölcsi értelemben alkalmatlanná vált a jegybanki elnöki tisztség betöltésére.
Ezért a Civil Összefogás Fórum ezúton szólítja fel a lemondásra.
Bencze Izabella , Csizmadia László, Fricz Tamás, Schulek Ágoston
alapító szóvivők
