Bármennyire is fáj, ki kell mondjuk: ma Európában nem a választópolgár az úr, hanem az olyan pénzemberek, harácsemberek, mint Soros György.
A választópolgárnak „csak” szavazata van a politikusok számára, Sorosnak és a hozzá hasonló harácsembereknek viszont pénzük van a politikusok számára. Juncker, Sargentini, Timmermans és a többi elvtelen percemberke pedig természetesen a pénzt választotta.
És már látszik, hogy Weber sem tud különb lenni. Ő is megvehető vagy megzsarolható.
Európa ma (már) nem szabad. Egyre gyorsuló megszállás alatt áll. A Soros-féle harácsemberek fizetett helytartói sorra veszik át az uniós vezető posztokat, miközben az erre lassan ráébredő európai polgárokra ráengedik a sokmilliós gyilkos muzulmán hordát. Az az európai polgár, aki munkájával megteremtette a saját jólétét és abban bízott, hogy mindez most már a békeidőszakban nemzedékről nemzedékre gyarapodni fog, kettős – végzetes – szorításba került. A keresztény értékeke szerint élő, cselekvő európai polgárra nincs szükség többé. Túl önálló, kevéssé befolyásolható és ezért képes lenne leváltani egy választáson a harácsemberek helytartóit. Tűnnie kell tehát a keresztény európai polgárnak, legalábbis jelentős kisebbségbe kell szorulnia, hogy helyet adjon a mindenre kapható, gondolkodásra képtelen ösztönlényeknek, akiket pont annyira fognak majd háziasítani, hogy olcsón dolgozó, igénytelen fogyasztóvá váljon, önálló gondolat, vélemény, cselekvés nélkül.
Európában ma nincs meg az egymás iránti tisztelet. Európában ma a diktátumok az urak. A fizetett helytartók, mint a történelemben mindenkor, a gazdáik érdekeit képviselik, mindig, minden körülmények között. Saját politikai hatalmuk fönntartása, azaz pénzügyi érdekeik védelme érdekében bármely eszköz bevetéséhez képesek lealjasulni. Ha a harácsemberek érdekeinek védelméről van szó, akkor bármit megengednek maguknak. Tényleg bármit. Föl sem merül, hogy másnak is lehet igaza rajtuk kívül. Föl sem merül, hogy nem tévedhetetlenek, föl sem merül, hogy meghallgassanak, pláne megértsenek bárkit. Aki elfogadja az ő diktátumaikat annak löknek morzsákat, aki nem, azt minden eszközzel megpróbálják megfélemlíteni majd – ha ez sem segít – akkor eltaposni. Ennek látjuk tökéletes példáját a mai Weber diktátumban.
Európa ma nem erős, hanem egyre kiszolgáltatottabb, védtelenebb. Belülről és kívülről egyaránt undorító férgek rágják a testét.
Európa a pusztulás felé közeledik, a vesztébe rohan. És herr Weber ma még bele is taposott a gázpedálba…
Forrás:https://demagog.blogstar.hu/
GY. M.
