A 2018. április 8-i parlamenti választás alighanem sorsdöntő esemény lesz mind hazánk, mind a V4 jövője szempontjából. A magyar kormány elleni komplex hadjáratba már az ENSZ is beszállt az EU-s biztosok, illetve az NGO-k oldalán. Óriási a tét, és talán éppen az Ön voksa dönti majd el, hogy Magyarország magyar identitású ország marad-e, vagy sem.
Tekintettel arra, hogy a választási küszöb elérése az aktuális ellenzék összes pártja számára kihívást jelent, használható programok híján az ellenzék számára választási esélyt csakis az elmúlt 8 év ócsárlása és a FIDESZ-KDNP-s jelöltek besározása, illetve a „trójai koalíció” bevetése ígér. Ennek bemutatóját nézhette meg minap a publikum Hódmezővásárhelyen. Mi is történt? Előbb függetlenként felvezetve ki kellett állítani a színre egy inkább jobbosnak mint balosnak látszó ismeretlen figurát (ez volt Márki-Zay Péter, egy diplomás 7 gyermekes „egyházfi”), és eztán már csak az kellett, hogy a háttérbe húzódott JOBBIK, DK, LMP, és MSZP koordinált szervezéssel addig szállítsa a támogatókat neki, míg biztos nem lett a FIDESZ-KDNP-s jelölt veresége. Így debütált sikeresen a „trójai koalíció”, hiszen pénz-paripa volt bőven. Hódmezővásárhelyen tehát Márki-Zay Péter lett a polgármester.
A Hódmezővásárhelyen történtek nyilvánvalóvá tették, hogy a 2018-as választások képlete a végletekig leegyszerűsödött: kell-e a magyar Magyarországért harcoló Orbán vezette csapat, vagy sem? Ha kell, maradhat a FIDESZ-KDNP kormányzat, ha nem kell, jöhet bármi más. Például olyasmi, amit Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter művelt, vagy netán az a totális káosz, amelyet Gyurcsány már meg is lebegtetett arra az esetre, ha mégis a mai ellenzéknek kellene kormányt alakítania. Ám ahhoz, hogy a „trójai koalíció” győzzön, sok olyan választó kell, aki hajlandó szavazni arra a (minden valószínűség szerint Gyurcsány vezette) DK, LMP, JOBBIK, MSZP mixre, melynek ideológiai platformja kimerül az „Orbán takarodj!” jelszóban. És ha az Orbán-fóbiával hergelt választó még azt is el tudja hinni, hogy a rezsicsökkentési, a devizás-mentési stb. programokat csakis az tette lehetővé, hogy az EU tiszta szívjósági alapon annyi pénzt adott hazánknak, amennyit már az „Orbán-Mészáros-Tiborc klánként” emlegetett tolvajbanda sem volt képes ellopni, kész is lesz a balos siker.
A FIDESZ-KDNP fóbiás választókat hívom, hogy gondoljuk át együtt, mégis, mi jöhetne Orbán „levadászása” után? Mi jót várhatna az ország attól, aki eddig is hazudott reggel, éjjel meg este, vagy épp attól, aki mindenkit elárulva végighaknizta már a teljes politikai palettát? És mennyivel lehetne jobb a bárkivel szívesen összeálló pátvezér-asszony, vagy az Allahozó lélek-kufár? Sokkal aligha. Itt bizony csakis perc-emberkék személyes hasznot kereső alkudozása, pőre pozícióharc folyik, no és csülkölés a Parlamentből 4 éven át havonta felmarkolható 1-1,5 milliós apanázsért. És itt már az ország megmaradása, a lakosság biztonsága, a választók egzisztenciális érdekei (köztük az „Orbán-fóbiás” szavazók érdekei is!!) régen nem játszanak egy öltésnyit sem. Ez a kép talán lehangoló, viszont igaz.
És ha most mindezt mérlegelve Ön is oda jut, hogy hazánk, illetve saját magunk jövőjét piti alakokra bízni igen kockázatos dolog lenne, már csak az a kérdés; túl tud-e lépni az ellenzék által hergelt Orbán-fóbiáján, és azokat, akiknek deklarált célja a nemzeti értékrendű kormány megdöntése, illetve a V4-es antimigrációs politika aláásása, mégsem támogatja szavazatával? Gondolja meg alaposan, hogyan szavaz, mert ha rosszul dönt, javítási lehetőség nincs!
Budapest,2018.március.
Dr. H. B.
